A nagyszebeni helyszínen a három nap alatt több, mint 140 filmkedvelő néző volt. A feliratozásnak köszönhetően több román látogatót és turistát is vonzott az esemény. A kitöltött kérdőívek alapján a legtöbb érdeklődő 35 év feletti volt, körülbelül a fele a korábbi években is vendége volt a Filmtettfeszt-nek, és legtöbbjüknek mindegy, hogy egy film milyen gyártású.
A Filmtettfeszt tizenhetedik alkalommal került megrendezésre ezév október 5. és 8. között. Nagyszeben hatodik éve, hogy csatlakozott a kolozsvári rendezésű fesztiválhoz külső helyszínként.
A rendezvény célja, hogy friss magyar filmeket mutassanak be a közönségnek. Leginkább olyan alkotásokat válogattak be, amelyek nem kerültek moziforgalmazásba Romániában –, ugyanakkor bemutatkozási lehetőséget és nyilvánosságot akartak biztosítani az erdélyi filmesek alkotásainak.
A fesztivál keretein belül harmadszorra hirdették meg erdélyi magyar filmes versenyét, a Filmgaloppot, ezúttal a dokumentumfilmekre koncentrálva. A verseny célja a fiatal, erdélyi, magyar tehetségek felkutatása, filmjeik bemutatása a szakma és a nagyközönség előtt, elbírálásuk egy szakmai zsűri által. A Filmgaloppra olyan 2016. január 1-je óta elkészült, dokumentum-műfajú alkotásokat lehetett nevezni, amelyek stábjának kulcsfigurái (író, rendező, operatőr, producer) nagyrészt erdélyi alkotók, a filmek pedig javarészben erdélyi helyszíneken készültek. A nyertes a Sárga Csikó Díjat veheti át, amely 1 millió forintos jutalmazással kerül átadásra. A közönség is szavazhat az alkotásokra.
A rendezvény első két napján lehetett megnézni a versenyfilmeket, amelyekre interneten várták a szavazatokat. A nagyszebeni helyszín a HÍD Egyesület – Magyar Kulturális Központ Sörház utcai irodája volt. A versenyfilmek után mindkét este két magyar nagyjátékfilm került bemutatásra.
Az első nap nekem Babuka a fűben című Búzási Gyopár által rendezett kisfilm tetszett leginkább. Megfogott a történet gyermeki bája, valamint a lebegő misztikussága, amely szerint a sztori akár igaz is lehet.
A csütörtök este bemutatott nagyjátékfilmek mindegyike egyfajta küzdelmet jelenített meg. A Kút című Gigor Attila filmben az érzelmek mellett jól őrzött titkok is a felszínre törnek. Tarantínóra emlékeztető – naturalisztikus ábrázolásával meghökkenti a nézőket. A Kostyál Márk rendezésében bemutatott Kojot-ról pedig maga a rendező és forgatókönyvíró így vélekedik:
„A kojot egy szimbolikus rendszer, a farkasra utal: ragadozóvá kell válnod, hogy megvédd, ami számodra fontos, különben eltaposnak. A filmben van szeretet, düh, csend és ordítás, durva tempó, nyugalom, vér és verejték.”
Pénteken a versenyfilmek közül a Tomi, Ervin és az iskola fogott meg, amit Simó Ibolya rendezett. A Hargita megyei Székelyvarságba repít el bennünket a rendezőnő, ebbe a vadregényes, nemesen tiszta kis szórványtelepülésre. A film főszereplői: az első osztályt kezdő Tomi, aki először teszi meg az iskolába vezető utat, és a nyolcadik osztályos Ervin, aki utoljára tapossa a megszokott ösvényeket. A szó valós értelmében, hiszen ők naponta több kilométert tesznek meg gyalog erdőn – mezőn, hogy tanulhassanak. A mai Európában. Szinte felfoghatatlan a legtöbb gyermek számára.
Este először Madarász Isti: Hurok című thrillerjét néztük meg. A főhősnek egy időhurok segítségével sikerül a többszörösen elrontott döntéseit végül helyrehoznia.
Sopsits Árpád filmje, A martfűi rém azért volt érdekes számomra, mert egy megtörtént eseményt dolgoz fel. Az 1956. utáni Magyarországon nem lehetett sorozatgyilkosságról beszélni. Épp ez a momentum nehezítette meg a nyomozást, és a teljeskörű igazságszolgaltatást, amelynek végül számos áldozata lett.
Szombaton délben (október 8.) a gyerekeknek kedveztünk a Lengemesék című, Pálfi Zsolt rendező magyar animációs filmjével. A tanulságos történet a Lengékről szól, akik a Nádtenger zöld színű őrei. A mese végére kiderül, hogy attól, hogy nem vagy ugyanolyan kinézetű, mint a társaid, még lehetsz ugyanolyan értékes. Fontos üzenet az is, hogy társakkal, összefogva többre megyünk, mint egyedül.
A szombat esti két filmet a Kispiaci téri AstraFilm Stúdió termében vetítettük le. Vranik Roland: Az állampolgár című fildrámája nagy hatással volt rám. Egy megrázó szerelmi és menekülttörténet egyben. Ne várjunk happy-end befejezést, hiszen ez nem egy Hollywood-i sztori, ez a magyar valóság.
Utoljára Till Attila első filmjét, a Tiszta szívvel-t néztük meg. A mozgássérült banda végez a gengszterekkel, ezzel megváltva a lehetőséget, hogy a főszereplő kifizethesse németországi műtétjét, mely az életbenmaradást jelenti számára.
A nagyszebeni helyszínen a három nap alatt több, mint 140 filmkedvelő néző volt. A feliratozásnak köszönhetően több román látogatót és turistát is vonzott az esemény. A kitöltött kérdőívek alapján a legtöbb érdeklődő 35 év feletti volt, körülbelül a fele a korábbi években is vendége volt a Filmtettfeszt-nek, és legtöbbjüknek mindegy, hogy egy film milyen gyártású.
Köszönöm a több napos élményt a kolozsvári szervezőknek, akiknek azt üzenném, hogy Nagyszeben kíváncsi még más magyar filmekre is, főként Herendi Gábor: Kincsem-je című vonzana sokakat.
Simon Andrea
Ők vitték el a 3. Filmgalopp díjait
Egy cigánylány története és egy titokzatos katona meséje nyerte idén a Filmgalopp megosztott fődíját.
A 17. Filmtettfeszt erdélyi magyar filmeket felvonultató versenyszekciójában idén fiatal erdélyi alkotók hét dokumentumfilmje versenyzett az 1 millió forint értékű, az NMHH Médiatanács által felajánlott fődíjért és az idén először átnyújtott trófeáért.
A háromtagú – Fekete Ibolya, Szomjas György és Boros Zoltán alkotta – zsűri idén megosztotta a fődíjat Búzási Gyopár Babuka a fűben című, animációs eszközöket használó, finom humorú alkotása és Püsök Botond Angela szociográfiai érzékenységű portréja között.
Babuka, egy gyönyörű, fiatal nő, a háború idején mesébe illő történetet élt meg: a legnagyobb nyomor közepén felbukkant egy titokzatos amerikai megmentő, aki szerelemből – az új élettől kezdve – mindent meg akart adni neki. Babuka akkor még nem tudta, hogy ki is, illetve kivé válik ez a fiatalember, de sok év múlva fény derült a kilétére, és ez mindent átértelmezett.
Püsök Botond történetének főszereplője, Angela, egy fiatal cigány lány szülni készül. A film által bepillantást nyerünk a mindennapjaiba és töredékekben megismerjük kalandos múltját: az elrablásának történetét, és azt, hogy jövendőbeli férje hogyan mentette őt meg az elrablók karmaiból. Amint kapcsolatuk története feltárul, megismerjük a lány családját és a környékbeli romák integrációs próbálkozásait a társadalomba. Annak ellenére, hogy Angela jövője férje távolléte miatt kilátástalannak tűnik, a lány a vallásba talál megnyugvást és reményt. Isten mit ígér, az elsődleges, a legfontosabb.
A zsűri elismerő oklevéllel jutalmazta Dezső Mátyást, a Világszép Gyilkos-tó című film rendezőjét is „a film formai igényességéért és szakmai gondosságáért”. Ez az alkotás nyerte el a közönség online szavazás alapján odaítélt díját is.
Forrás: Filmtettfeszt.ro
