A 2015-ös migránsválság kezelésére Brüsszelben az az ötlet született, hogy kötelező betelepítéssel kell szétosztani a beérkezőket az EU tagállamai között. Ezt Magyarország kormánya a kezdetektől ellenezte, mert az az elvi álláspontja, hogy egyedül a magyaroknak van joguk megfogalmazni, kivel akarnak együtt élni. A kormány kvóta elleni harca során természetesen az ellenzék is kifejtette álláspontját többször is.
Ebből az derül ki, a hazai ellenzék egy félreértelmezett európai szolidaritás jegyében támogatná a kötelező elosztási mechanizmust, és átvenné a migránsokat azoktól az államoktól, melyek a szétosztást erőltetik. A nyilatkozatokból kiderül: az ellenzék pártpolitikai kérdésként kezeli a kvótát, vagyis csak egy újabb frontként tekint rá, ahol titlakozhat a kormányzattal szemben.
A nyilatkozatokból az is világos, ha az ellenzéken múlna, akkor a kvótát már érvényesítették volna, mert az ellenzék a magyar és az európai parlamentben is a kvóta, a migránsok betelepítése mellett foglalt állást, hol teljesen nyíltan, hol burkoltan. A legérdekesebb a magát nemzetinek valló Jobbik, amely szintén nem határolódik el a kvótától.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége 2015. novemberében döntött arról, hogy megtámadja az Európai Bíróságon a kötelező szétosztási mechanizmust. A kvótaper megindításáról szóló döntést a baloldal, vagyis az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, az MLP és az LMP nem szavazta meg, és ellenvéleményének adott hangot.
A kötelező betelepítésről szóló, 2016. októberében tartott népszavazást az ellenzék a kezdetektől támadta, a baloldal nyíltan, a Jobbik pedig lapítva bojkottálta. A baloldal Brüsszelben is mindent bevetett a népszavazás ellen, egyeztettek Martin Schulz-cal, Merkel jelenlegi szociáldemokrata kihívójával az Európai Parlament szocialista akkori elnökével, továbbá Gianni Pittellával, az Európai Szocialisták és Demokraták (S&D) európai parlamenti frakciójának vezetőjével és más brüsszeli szocialistákkal is, hogy a magyar népszavazásról egyeztessenek. Martin Schulz akkor úgy nyilatkozott, hogy „abszurd” és „aljas” a magyar népszavazás. Gianni Pitella, „veszélyesnek” és „kontraproduktívnak” minősítette a magyar népszavazást.
Bár a népszavazás jogilag érvénytelen volt, mégis egyértelmű üzenetet küldött: az emberek 98%-a elutasította a kvótát. A miniszterelnök ezért 2016 végén kezdeményezte a migránsok betelepítésének megakadályozását célzó alkotmánymódosítást, amelyet az ellenzéki támogatás hiányában nem tudott elfogadni a parlament. Mint ismert, a Jobbik a szocialisták és Gyurcsánnyal együtt leszavazta.
Ahogy a Fidesz mondta akkor: „az áprilisi Vona Gábor még azt mondta, hogy aki nem szavazza meg az alaptörvény módosítást, az hazaáruló. A novemberi Vona Gábor pedig nem volt hajlandó megszavazni az alkotmánymódosítást”. A kormánypártok szerint „bebizonyosodott, hogy nincs különbség az ellenzéki pártok között, egyikre sem lehet számítani az ország védelmében, egyértelművé vált, hogy a kötelező betelepítési kvóta elleni küzdelemben a magyarok csak a kormányra és a kormánypártokra számíthatnak”.
A teljes ellenzék nem csak tettekben, politikai akciókban, hanem szavakban is a kvóta pártolója
A betelepítési kvóta elfogadása mellett érvelt júniusban egy televíziós műsorban Molnár Gyula, az MSZP elnöke. „Azt nem lehet megtenni szerintem egy országnak, hogy csak kiveszi az előnyöket valamiből, és utána pedig, amikor kötelezettséget kell vállalni, akkor nem vállalnak kötelezettségeket.
Tehát ez egy tárgyalás. A korlátlan kvótát az MSZP soha sem fogadta el, ezt nyilván utolsó utáni percig tárgyalni kell, de azt gondolom, hogy az együttműködésben, ha vannak olyan elemek, amik nem annyira kedvezőek Magyarország számára, azokat bizony néha el kell fogadni” – fogalmazott az MSZP elnöke, Molnár Gyula.
Gyurcsányék kifejezetten a kvóta mellett gyűjtöttek korábban aláírásokat, és mellé kisebb kampányt is indítottak, büszkén hirdették hogy „elfogadom az uniós kvótát”.
Korábban a Jobbik elnöke, Vona Gábor sem mondott egyértelműen nemet a kvótára. Vona úgy fogalmazott: “Hát jó, de azért Magyarország és kvótarendszer is felmerült már, hogy kvóták alapján szétosztjuk és amíg ez mondjuk pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni, de amikor azt látjuk, hogy Törökország azzal fenyegeti Európát, hogy a nála lévő 2-3 millió menekültet esetleg rászabadítja, vagy ráküldi Európára, amikor azt látjuk , hogy Észak-Afriában az arab tavasz óta nincs igazából semmiféle védelmi rendszer, vagy életképes működő államok Európa irányába, hát akkor vannak bennem aggodalmak megmondom őszintén – mondta el Vona Gábor, a Jobbik elnöke.
Az Együtt, mely korábban az egykori miniszterelnök, Bajnai Gordon pártja volt, és részt vett a 2014-es baloldali összefogásban, a kezdettől nyíltan kvótapárti. Már 2015-ben azt javasolták, hogy Orbán Viktor és a Fidesz álljon az élére a kötelező menekültkvóta Európai Unión (EU) belüli bevezetésének. Már akkor 15 ezer migráns befogadását követelte a párt.
Az LMP annak adott hangot, hogy káros az a politika, amit Magyarország folytat, és káros, hogy Magyarország nemet mond a mostani kvótaperben is érintett 1300 migráns befogadására. Az LMP politikusai akkor azt mondták, nem tudják máshogy elképzelni a válság megoldását, csak a kötelező kvótarendszer bevezetésével.
Brüsszelben minden kvótajavaslatot megszavaztak a magyar baloldali képviselők
Az hazai ellenzék brüsszeli képviselő is kiálltak a kvóta mellett a kormány és az emberek akaratával szemben, így az Európai Parlamentben megszavaztak mindent, aikor a migránsok betelepítéséről kellett szavazni.
2016. júliusában a magyar baloldali pártok európai parlamenti képviselői egytől egyig támogatták a plenáris ülésen elfogadott jelentés azon cikkelyét, amely a migrációs válsággal kapcsolatban az újraelosztási mechanizmus kikényszerítéséről szól, illetve kéri az Európai Bizottságtól egy kiegészítő pénzügyi szankcionálási mechanizmus létrehozását.
A jelentés szövegszerűen még nem rögzítette ugyan a várható pénzbüntetés összegét, de korábban kiszivárgott brüsszeli hírekből tudható, hogy Brüsszelben azt tervezik, minden egyes elutasított migránsért 250 ezer eurós büntetést szabnak ki, azaz 78 millió forintot követelnek a renitens, a kvótát elutasító államoktól. A magyar baloldali EP-képviselők – név szerint: Szanyi Tibor, Ujhelyi István, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Jávor Benedek, Meszerics Tamás – vagyis az MSZP, a DK, az Együtt, a PM és az LMP politikusai megszavazták, hogy pénzbüntetéssel sújtsák azokat az országokat, amelyek nemet mondanak a kényszerbetelepítésre.
Baloldali igen a családegyesítésre és a gazdasági bevándorlás legalizálására
2017. áprilisában az Európai Parlament balliberális csoportja a magyar baloldal támogatásával újabb migránspárti jelentést fogadott el, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a balliberálisok egy migránsokkal teli Európát akarnak. A magyar baloldal összes európai parlamenti képviselője megszavazta ezt a durván bevándorláspárti jelentést: a szocialista Szanyi Tibor, Ujhelyi István, a DK-s Niedermüller Péter és Molnár Csaba, a Párbeszédes Jávor Benedek és az LMP-s Meszerics Tamás.
A balliberálisok által kierőszakolt jelentésben Brüsszel ki akarja terjeszteni a menekültek fogalmát, amivel a gazdasági bevándorlást akarja legalizálni. Ez önmagában tízmilliókkal növelheti a jövőbeni migránsok számát. A jelentés alapján meg kívánják könnyíteni a migránscsaládok egyesítését, fel akarják gyorsítani a migránsok betelepítését, és ezt egy állandó mechanizmussal akarják elérni, ami gyakorlatilag egyenlő a kötelező kvótával.
A baloldal a népszavazási kampányban még azt állította, kvóta biztosan nem lesz
Kunhalmi Ágnes, akit a sajtóhírek alapján Botka utódjaként is elképzelhetünk a miniszterelnök-jelölti poszton, 2016. október 1-jén a Sztárklikk.hu netes portálnak azt nyilatkozta, a kvótákról szóló népszavazási kérdés „kamu”, hiszen szerinte „nincs és nem is lehet kötelező kvóta”.
Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője 2016. szeptemberében a Népszavának azt mondta: „Kötelező betelepítési kvóta nincs, és nem is lesz.”
Ujhelyi istván pedig – miközben később a kötelező kvóta mellett foglalt állást szavazatával az Európai Parlamentben – 2016. szeptember 15-én a Facebook közösségi portálon azt írta, „Nincs és nem is lesz semmilyen kötelező kvóta!”
Ugyanígy Molnár Gyula, az MSZP elnöke a népszavazási kampányban arról beszélt, „Nincs ma olyan komolyan vehető politikusa Európának, aki arról beszélne, hogy a menekültkérdés megoldásának érdekében kötelező betelepítési kvótákat szeretnének bevezetni.” Majd később az ATV-nek már azt nyilatkozta, nem teheti meg Magyarország, hogy csak az előnyöket élvezi.
Gréczy Zsolt a kampányban azt állította, nincs napirenden a kötelező menekültkvóta a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcson. Gréczy Zsolt a meghívóra hivatkozott, amelyben a kvóta kifejezés nem szerepel. Helyette az olvasható benne, hogy az EU megoldotta a menekültválságot, mondta az ellenzéki politikus, majd a Demokratikus Koalíció kiadott egy közleményt, melyben ez állt: „a közös európai megoldás megszületésével okafogyottá vált a kvótaügyi népszavazás, nem létező dolgokról nem lehet népszavazást tartani”
A fentiekből világosan látszik, a magyar baloldal és a Jobbik nem zárkózik el attól, hogy Magyarországra olyan migránsokat teleptítsenek be, akikkel a magyarok óriási többsége nem akar együtt élni. A hazai balliberális pártok és a Jobbik ebben a sorsdöntő ügyben ismételten bebizonyították: valamilyen megmagyarázhatatlan ok miatt továbbra is hajlandóak a magyar emberek – népszavazáson is kinyilvánított, elsőprő erejű – akaratával szemben politizálni.