A bukovinai székelyek is bemutatkoznak az idei Csángó bálon, amelyet február 10-én rendeznek meg a Millenáris parkban.
Régi álom vált valóra azzal, hogy a csángóság három ága, a gyimesi, a moldvai és a bukovinai csángók egy időben és egy helyen mutatkozhatnak be – mondta Diósi Felícia, a bál főszervezője csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.
Kiemelte: minden évben egy-egy hagyomány, vagy ünnep köré épülnek fel a színpadi előadások, idén a húsvéttól a pünkösdig tartó időszakhoz kötődő hagyományaikat, népszokásaikat mutatják be a fellépők. A népművészek Csíkfaluból, Forrófalváról, Lábnyikból, Pusztinából, Klézséről, Somoskáról és a Gyimesekből érkeznek.
A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok színesítik.
A bálhoz kiállítások, könyvbemutatók is kapcsolódnak, láthatók lesznek például Petrás Mária keramikus alkotásai vagy Harangozó Imre néprajzkutató képei is.
A bukovinai székelyek népcsoportja az 1764-es madéfalvi veszedelem után kényszerült szülőföldje elhagyására.
Először Moldvában és Bukovinában, majd egyes csoportjaik a 20. század elején a Déva és Belgrád környékén telepedtek le, őket nevezik dévai, illetve aldunai csángóknak. A 2. világháború alatt Bukovina elhagyására kényszerülve először Bácskában, majd Tolna megyében kezdtek új életet.
Tizenkét órás programmal várja az érdeklődőket az idei Csángó bál
Tizenkét órás programmal és hajnalig tartó táncházzal várja az érdeklődőket az idei Csángó bál, amelyet február 10-én rendeznek meg a Millenáris parkban – mondta el Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.
Idén a húsvéttól a pünkösdig tartó időszakhoz kötődő hagyományok, népszokások köré épülnek a színpadi előadások, amelyen a gyimesi, a moldvai és a bukovinai csángók is bemutatkoznak – tette hozzá.
A színpadi műsorokat csángó vonatkozású magyar művészek – Zurgó Együttes, Berecz András – színesítik. Emellett fotó- és kerámiakiállítással is várják az érdeklődőket – részletezte.
Németh Zsolt elmondta: azért szervezik meg minden évben a csángó bált, mert úgy gondolják, hogy ami csángók jövője, az vár a külhoni magyarságra is.
Hozzáfűzte: a csángók nagyon sokáig a román asszimilációs politika célpontjai voltak, de sikerült ebből a megsemmisülésre ítélt helyzetből lassan kiemelni őket. A 2001-ben elkezdődött magyar nyelvoktatási program keretében 29 faluban 2000 diák 44 pedagógus segítségével tanul magyarul a csángó lakta régiókban.
A külhoni magyarsággal vállalt szolidaritást, a nemzeti összetartozás érzését nem csupán a kormányzati politikának, hanem a társadalom minél szélesebb köreinek kell felvállalnia – mondta el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön.
MTI