A bukovinai székelyek is bemutatkoznak az idei Csángó bálon, amelyet február 10-én rendeznek meg a Millenáris parkban.

Régi álom vált valóra azzal, hogy a csángóság három ága, a gyimesi, a moldvai és a bukovinai csángók egy időben és egy helyen mutatkozhatnak be – mondta Diósi Felícia, a bál főszervezője csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

Kiemelte: minden évben egy-egy hagyomány, vagy ünnep köré épülnek fel a színpadi előadások, idén a húsvéttól a pünkösdig tartó időszakhoz kötődő hagyományaikat, népszokásaikat mutatják be a fellépők. A népművészek Csíkfaluból, Forrófalváról, Lábnyikból, Pusztinából, Klézséről, Somoskáról és a Gyimesekből érkeznek.

A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok színesítik.
A bálhoz kiállítások, könyvbemutatók is kapcsolódnak, láthatók lesznek például Petrás Mária keramikus alkotásai vagy Harangozó Imre néprajzkutató képei is.

A bukovinai székelyek népcsoportja az 1764-es madéfalvi veszedelem után kényszerült szülőföldje elhagyására.

Először Moldvában és Bukovinában, majd egyes csoportjaik a 20. század elején a Déva és Belgrád környékén telepedtek le, őket nevezik dévai, illetve aldunai csángóknak. A 2. világháború alatt Bukovina elhagyására kényszerülve először Bácskában, majd Tolna megyében kezdtek új életet.

Fotó: hirado.hu

Tizenkét órás programmal várja az érdeklődőket az idei Csángó bál

Tizenkét órás programmal és hajnalig tartó táncházzal várja az érdeklődőket az idei Csángó bál, amelyet február 10-én rendeznek meg a Millenáris parkban – mondta el Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Idén a húsvéttól a pünkösdig tartó időszakhoz kötődő hagyományok, népszokások köré épülnek a színpadi előadások, amelyen a gyimesi, a moldvai és a bukovinai csángók is bemutatkoznak – tette hozzá.

A színpadi műsorokat csángó vonatkozású magyar művészek – Zurgó Együttes, Berecz András – színesítik. Emellett fotó- és kerámiakiállítással is várják az érdeklődőket – részletezte.

Németh Zsolt elmondta: azért szervezik meg minden évben a csángó bált, mert úgy gondolják, hogy ami csángók jövője, az vár a külhoni magyarságra is.

Hozzáfűzte: a csángók nagyon sokáig a román asszimilációs politika célpontjai voltak, de sikerült ebből a megsemmisülésre ítélt helyzetből lassan kiemelni őket. A 2001-ben elkezdődött magyar nyelvoktatási program keretében 29 faluban 2000 diák 44 pedagógus segítségével tanul magyarul a csángó lakta régiókban.

A külhoni magyarsággal vállalt szolidaritást, a nemzeti összetartozás érzését nem csupán a kormányzati politikának, hanem a társadalom minél szélesebb köreinek kell felvállalnia – mondta el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön.

MTI