Fotó: ceu.edu

A Közép-európai Egyetem (CEU) vezetőség arra kérte keddi budapesti sajtótájékoztatóján a magyar kormányt, hogy írja alá a New York állammal már letárgyalt, a működésüket lehetővé tevő megállapodást.

Michael Ignatieff elnök-rektor azt hangsúlyozta, hogy az intézmény mára – a Bard College-dzsal kötött megállapodás révén – mindenben megfelel az általa többször "lex CEU-ként" említett felsőoktatási törvénymódosítás előírásainak: van külföldi campusa és oktatást folytat ott.

Hangot adott azon véleményének, hogy a magyar kormány szándékosan tartja a CEU-t bizonytalanságban, mert az felel meg a programjának. Hozzátette: "Európa egyetlen egyetemével sem történt meg az, ami velünk".

Jelezte, New York állam oktatási biztosa levélben tájékoztatta a magyar miniszterelnököt arról, hogy a CEU és a Bard által kötött megállapodás mindkét intézmény alapító okiratával összhangban van.

Szólt arról is: a diszkrimináció gyanúját vetheti fel, hogy egy másik intézmény esetében a magyar kormány Maryland állammal már aláírta a megállapodást, New Yorkkal nem, holott a két dokumentum szövege szinte megegyezik.

Michael Ignatieff szerint a helyzet megoldása az, ha az emberi erőforrások minisztere mint a kormány oktatási ügyekben illetékes tagja aláírja a megállapodást, mert ez a dokumentum "garantálja a CEU jogát ahhoz, hogy itt maradjon, ahol az otthona".

Az elnök-rektor kérdésre válaszolva elmondta, azért mondta korábban, hogy teljesíthetetlenek a törvénymódosítás támasztotta követelmények, mert az szövetségi szintű megállapodást követelt meg tőlük, holott az Egyesült Államokban az oktatás tagállami hatáskör. Megjegyezte, pontosan ezért kellene a magyar kormányzatnak New York állam illetékesével a megállapodást aláírnia.

"Huszonhat éve védjük tanszabadságunkat" – fogalmazott, hozzátéve, hat hónapja élnek a törvénymódosítás miatt bizonytalanságban, és attól tartanak, hogy a határidő most elfogadott kiterjesztése miatt ez egy újabb egy évvel meghosszabbodhat.

Ennek pedig Michael Ignatieff szerint "romboló hatása lenne", hiszen kérdéses, hogy úgy megtarthatják-e az intézmény iránti érdeklődést. Kérdésre válaszolva nem számszerűsítette eddigi káraikat, azt mondta, nem tudni, meddig tart ez a hatás, ám "kezelhető pénzügyi teherről" beszélt.

Órákkal korábban meghozott döntésével – 118 igen és 31 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett – a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett indítvány arra hivatkozott, hogy a jogszabály szerinti nemzetközi megállapodást eddig csak a McDaniel College Budapesttel kötötte meg Magyarország, a többi intézmény esetében a tárgyalási szakaszban tartanak.

A kormány – részben a Velencei Bizottság véleményére is utalva – a határidő meghosszabbítását tartotta szükségesnek a jogkövetés megkönnyítése érdekében.

MTI