Fotó: az RMDSZ Kolozs Megye – Facebook-oldala

Az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosítások kerültek be az RMDSZ javaslatára az új román közigazgatási törvénykönyv tervezetébe – tudatta csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.

A román parlament április közepén hozott létre különbizottságot, amely a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódex tervezetét készíti elő.

A testület RMDSZ-es tagja, Cseke Attila szenátusi frakcióvezető beszámolója szerint a szociálliberális kormánytöbbség elfogadta, és beépítette a tervezetbe a magyar érdekképviselet több javaslatát.

“Az anyanyelvhasználat kezdeményezésünkre kiterjed többek között az utcák, terek, parkok neveire, a prefektúrával (megyei kormánybiztosi hivatallal) való kommunikációra, egységes anyanyelvű formanyomtatványok segítik ezentúl a helyi és megyei önkormányzatokban az ügyintézést, és a jövőben azok a megyék, települések is biztosíthatják a többnyelvűséget, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot” – idézte a frakcióvezetőt az RMDSZ hírlevele.

A pontosításra azért volt szükség, mert a jelenlegi közigazgatási törvény – amely előírja a kisebbségű nyelvű feliratozást a 20 százalékos kisebbségi lakosságarányt elérő településeken – csak a helységnévtáblákat és intézményneveket említi. Bár Románia ratifikálta az anyanyelvhasználati jogokat részletező európai nyelvi chartát is, sokhelyütt a hatóságok a közigazgatási törvényre hivatkozva elszabotálják a közterületek kisebbségi elnevezéseinek kifüggesztését, vagy rosszhiszemű megoldásokat alkalmaznak.

Az új közigazgatási kódex – a húszszázalékos kisebbségi lakosságarány felett – a prefektusi hivatalokra és az önkormányzati közszállítási vállalatokra, víz- és távhőszolgáltatókra is kiterjesztené az anyanyelvhasználati jogot, az ügyintézést pedig a kisebbségkutató intézet által kidolgozott egységesített anyanyelvű formanyomtatványokkal segítené, amelyeket kormányhatározattal hagynak majd jóvá.

Az új közigazgatási törvénykönyv egyértelműen tisztázza majd, hogy a helyi önkormányzati tanács határozatával azokon a településeken is biztosíthatók az anyanyelvhasználati jogok, amelyeknél az adott kisebbség számaránya nem éri el a húsz százalékot. Cseke Attila a rendelkezés jelentőségének illusztrálására felidézte, hogy Aranyosgyéresen (Campia Turzii) hiába döntött a helyi tanács a helységnévtáblák kétnyelvűsítéséről, a prefektus ezt megtámadta, és a végleges bírósági ítélet megsemmisítette a tanácshatározatot, arra hivatkozva, hogy nincs rá jogalap, miután az aranyosgyéresi magyar lakosság aránya nem éri el a húsz százalékot.

A közigazgatási kódex tervezete hétfőn kerül a szenátus plénuma elé, majd a kétkamarás román parlament képviselőházának is jóvá kell hagynia – közölte az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

Baranyi László / MTI

2 hozzászólás

  1. marczy

    Ez nonszensz, hogy nincs rá jogalap, mert ha a törvény csak azt mondja, hogy 20% felett kötelező, akkor abból nem következik az, hogy ha alatta van, akkor nem tehető meg. Ez Románia és Magyarország jogállami tradíciói közötti markáns különbség.

  2. Tóducz

    Por a szaruhártyára!