Barbu Mateescu szociológus a Ziare.com-nak adott interjújában rámutatott, az SZDP-nek már csak az igazságügyi törvények módosítására van szüksége, ami után távozhat, és másokra hagyhatja az általa okozott óriási költségvetési gondokat, hogy aztán azokat vádolva, akiknek ki kell majd fizetniük az idén megtett lépések számláját, törjön újra előre a következő választás alkalmával.

– Milyen hatással jár az adószökdécselés a román társadalomra?

– Tovább növekszik a kormánnyal és a koalícióval szembeni bizalmatlanság. A választói rétegek nincsenek elszigetelve egymástól, az emberek, ugyanazon család tagjai, a munkahelyi kollégák kommunikálnak egymással. A hatalmon lévő koalíció szavazóinak pedig újra nem hagynak érveket az adóreformok megvédésére.

– De igen: a multik mindenkit félrevezetnek, mert a profit repatriálására vonatkozó rendelkezések hátrányosan hatnak a nyereségükre, a külföldi bankok pedig továbbra is nyúzni akarják az SZDP–LDSZ kormányzat által megvédett népet. Nem ezt állítják?

– Ez kétségbeesett kísérlet egy eléggé gyatra kommunikációs eszköz bevetésére. Egy lépés a sok más hasonló közül, amely kihat a románok mindennapi életére, és semmi köze a multikhoz. Azt lehet erre válaszolni, bár senki sem tette meg: rendben, tartsátok meg a multikra vonatkozó szabályozásokat, a többi jelenti a gondot. Ezzel a vitával 2014-be tértünk vissza.

– Tehát az SZDP–LDSZ még a saját választóinál is lejáratta magát?

– Ez nem jelentős csapás. Ellenben újabb kérdőjel jelenik meg a koalícióval kapcsolatosan ezekben a szavazókban. Az államapparátusban dolgozók lettek az SZDP fő választói, és ezek a dolgok számukra kevésbé fontosak.

– De az SZDP és a választói közötti kapcsolat olyan logikán alapszik, amelynek a közigazgatási alkalmasság áll a középpontjában: tarts velünk a mocsárba, a hegycsúcsra vagy akár a Mariana-árokba is, mert mi tudjuk, hogyan kell vezetni a városokat, megyéket, az országot.

– Nos, 2017 – nem csak adótörvénnyel kapcsolatos – nagy eseménye annak a bizalomnak a romba dőlése, hogy az SZDP-nek alkalmas emberei vannak, akik tudják, hogy mit kell tenniük, amikor rájuk bíznak egy intézményt. Sokkal inkább egy megingó struktúráról beszélünk, olyan földrengésről, amitől az épület nem omlik össze, de repedések keletkeznek.

– És mit okozhatnak ezek a repedések?

– Bérek csökkentését és elbocsátásokat a közigazgatásban, a 2010–2011-es időszakihoz hasonló lépéseket. Csakhogy az SZDP ehelyett inkább leváltja a Román Nemzeti Bank vezetőségét, és szuperinflációt vezet be, vagy távozik a kormányból, és a következő kormányra hagyja ezeket a döntéseket, hogy aztán 2019–2020-ban mosolyogva térjen vissza: mi béreket, nyugdíjakat emeltünk, Románia jól élt (ami nem igaz), az utánunk következők vezették be a megszorításokat!

– Ha a társadalmi feszültség ilyen nagy, ahogy azt az adótörvény elleni, szinte egyhangú összefogás mutatja, mi a következménye annak, hogy elfogadása után viszonylag kevesen vonultak utcára?

– A tüntetésre kész emberek nem konkrét, gazdasági témákra rezonálnak, hanem idealista, érzelmi témákra. Romániában mindig is kevesen voltak hajlandók adóügyek miatt tüntetni.

– Sok vagy kevés az a néhány tízezer ember, aki múlt vasárnap az egész országban utcára vonult?

– Természetesen az egész nemzet szintjén ez kevés. De egy nagy tüntetést mindig kisebbek előznek meg. E tekintetben sokan vannak. Néhány évvel ezelőtt nagyon kevesen támogatták a kormányellenes tüntetések gondolatát, most egyre többen hajlandóak utcára vonulni, még ha érzelmi ügyben is.

– Úgy tűnik, Liviu Dragnea hátrébb lépett, és Mihai Tudoséra hárítaná a lázadás számláját. Végül ki fogja kifizetni?

– Szintén Dragnea, az ő arculata erőteljesebben megrajzolt, mint Tudoséé. De nem kizárt, hogy a pártban Tudosénak kell majd állnia a számlát, akinek Rovana Plumb és Sevil Shhaideh lemondása után már van néhány fekete pontja. A párt szkeptikusan figyeli. De nem Tudose testesíti meg az SZDP-kormányzatot.

– Konfliktus van kettejük között?

– Nem konfliktus, inkább természetes hatalmi harc.

– Jövő évi költségvetésük kapcsán az adótörvény miatti biztos veszteséget elkönyvelő SZDP-s polgármesterek kit hibáztatnak majd, Dragneát?

– Nem hiszem. Az SZDP-s polgármesterek általában szegény településeket vezetnek, ahol nem a jövedelemadó a helyi költségvetés forrása. A jövedelemadó a dinamikus, sok munkahellyel rendelkező településeken számít. Tehát az ottaniak amúgy is a kormánytól függtek, így a csapás nem lesz túl jelentős. Érdekes lesz majd megnézni, hogy mi történik azon a néhány, SZDP-s polgármester által vezetett településen, ahol jelentős tétel a jövedelemadó, itt elsősorban Bukarestre gondolok. De nem hiszem, hogy sor kerül majd a pénzük eltűnésétől kétségbeeső polgármesterek lázadására.

– Milyen hatása lesz majd annak, hogy az SZDP-nek sikerült összefognia lépései ellenzőit, a szakszervezeteket, a civil társadalom többi részét, a munkaadókat és a munkavállalókat, persze más-más motivációval?

– Csak a 2010–2012-es időszakban és 2000 őszén gondolták ennyien, hogy Románia rossz irányba halad. Már az adótörvényes ügy előtt is rendkívül magas volt az elégedetlenség mértéke. És egy kicsit elcsúszott az ütem a választási naptárhoz képest. Olyan állapotban vagyunk, mint egy négyéves mandátum végén, ami alatt minden szinten az SZDP-é volt a hatalom. De még két év van az elnök-, és három a parlamenti választásig. A kormányzat nagyon sok szakaszt átugrott, normális esetben egyévnyi kormányzás után nagyon jól kellene állniuk, még nem volt idő megkopni, az ellenzék pedig újjáépítés alatt áll.

– Az ütemcsúszás nem lehet előnyös az SZDP számára? Esetleg időt nyerhet e zuhanás vissza­fordítására?

– Nem. Egyre rosszabb lesz, és elképzelhető, hogy a kormány nem éri meg a húsvétot, de lehet, hogy a karácsonyt sem. A koalíció jelenlegi gondjainak fő oka az emberanyag minősége. Nincs kikkel felváltaniuk a mostaniakat, nem rejtegetnek valahol jobb embereket. Az a minőségi emberanyag, ami az SZDP-ben létezett, Victor Pontával együtt távozott. Természetesen SZDP-s mércével mérve, nem egy EU-s szintű nyugati kormányéval. Mivel kénytelenek ugyanazokkal az emberekkel folytatni, ugyanazokat a hibát követik majd el. És minden egyes lépés a társadalom egyre nagyobb ellenállásába ütközik.

– A Tudose-kormány vagy általában SZDP–LDSZ kormányzat nem jut el húsvétig vagy esetleg karácsonyig?

– Nem tudom, milyen mértékben generálható egy másik felállás az SZDP-n belül. Nagyon érdekes a Grindeanu-kormány megbuktatásának politikai és pszichológiai hatása. Az a kártya, amelyet egy játszma során csak egyszer használhatsz fel. Jelentős, mentőhatása van, de másodjára már nincs benne a pakliban. Az SZDP többé nem mehet az elnökhöz egy újabb esélyért. Tehát nehezen hihető, hogy a többség képes lenne egy új kormány létrehozásával regenerálódni.

– És akkor mi következik? Előrehozott választás?

– Rendkívül nehéz előrehozott választást kiírni. A parlamenti képviselők legtöbbször akkor is elfogadják az elnök második javaslatát, ha pártvezetőik ezt megtiltják. Egy kisebbségi kormány következhetne, ami tragédia lenne.

– Tehát egy holtpontot ír le: vagy törékeny kisebbségi kormány, vagy ugyanaz a kormány ugyanazokkal a hibákkal.

– Igen.

– Mit idézhetne elő a kormány bukása? Masszív tüntetéseket?

– Maga az SZDP is érdekelt lenne a kormányból távozásban. Már csak az igazságügyre vonatkozó törvényeket kell módosítaniuk, és távozhatnak, másra hagyva az általuk okozott óriási költségvetési gondokat.
SZDP-s szemszögből nézve egyévnyi kormányzásuk alatt nem sikerült túl sokat megvalósítaniuk. Nem tudták szétzúzni az Országos Korrupcióellenes Igazgatóságot, nem tudták leváltani Laura Codruța Kövesit, még mindig korlátozott a hozzáférésük az állami költségvetéshez, nem tudták módosítani az igazságügyi törvényeket.

– Tehát nem érték el a fő célt, a nemzeti és helyi költségvetések korlátozás nélküli elérését akadályozó mechanizmusok felszámolását. Az SZDP számára az SZDP-s kormányzás egy nagy kudarc.

– És megdöbbentő Olguța Vasilescu fegyelme, akinek elsőként kellene árulással vádolnia Dragneát, mert a korrupcióellenes igazgatóságot még nem számolták fel. Gabriela Fireát megértem, óriási gondokkal küszködő polgármester, de Olguța Vasilescunak a Nagyrománia Párt felől kellene támadnia ezt a témát. Ebben a kormányzásban az SZDP egyetlen sikere, hogy a helyi közigazgatásban az adott településvezetés belátásától függ a bérek megemelése. Ez továbbra is Dragneához köti az SZDP-seket.

– De ugyanezért sok polgármesteri hivatal gyakorlatilag csődbe ment.

– Dragnea pedig Tudose nyakába varrta az ügyet. Az állam majd magára vállalja a hiteleket, ezért kölcsönöket fognak felvenni. Az SZDP megmenti a polgármestereit. Amikor a kormányzás ára magasabb az előnyöknél, akkor elképzelhető, hogy a pártban felmerül: ketyeg a költségvetési bomba, hagyjuk másra felrobbantását, és a 2020–2024-es időszakban szavatoljunk magunknak négyévnyi kormányzást.

– De csak akkor, ha sikerül felaprítaniuk az igazságszolgáltatást. 

– Igen. Az azért katasztrófa lenne, ha így, dolguk végezetlenül távoznának.

– Hogyhogy nem sikerült? Mi akadályozta meg őket az igaz­ságszolgáltatás szétveré­sében?

– Azt hiszem, főleg az, ami januárban-februárban történt. Úgy vélem, mindnyájan elfelejtettük azoknak a napoknak az intenzitását. Még Székelyföldön is utcára vonultak, tehát miről beszélünk? Dragneának több embert sikerült kivinnie az utcákra, mint Nicolae Ceaușescunak. Az SZDP bukaresti vezetői nagylegények voltak, de vidéken ez olyan sokk volt, ami a csúcsig elért.

– És mi az SZDP politikai alternatívája?

– Mindaddig, míg Romániában nem jelenik meg egy SZDP-s választókat megszólítani képes baloldali párt, ez utóbbi megkap legalább 30 százalékot. Az SZDP számára egyre fontosabbá válik a közalkalmazotti réteg, egyértelmű, hogy ők lesznek a fő célközönség.

– Ponta szervezete lehetne ez az új baloldali párt?

– Ha megerősödik, akkor az LDSZ felszámolásához vezet majd. De Ponta rendkívül népszerűtlen az SZDP-tagok körében. Nagyjából mindenkit eltávolítottak, aki pontista. Ellenben elképzelhető, hogy Ponta közvetlenül éri majd el az SZDP-s választókat, mert közel áll egyesek profiljához: felsőfokú végzettségűek, 45 év körüliek, akik jelentősebb gazdasági élet nélküli városban élnek.

– Politikai szempontból jelenthet valamit, hogy hosszú távollét után Cioloș újra megjelent a vasárnap esti tüntetéseken?

– Egy új kezdetet jelenthet. De majd meglátjuk, mennyire képes becsatornázni az érzelmeket, bizalmat kelteni, kihasználni az NLP kommunikációs gondjait, milyen kapcsolatot alakít ki a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel.

Ioana Ene Dogioiu
(ziare.com/eurocom.world­press.com)

Háromszék