Lucian Boia / Fotó: aktual24.ro

Nem lehet arra kötelezni román ajkú felebarátainkat, hogy olvassák és elfogadják neves történészük, Lucian Boia könyveit, téziseit. Pedig ha az ingerlékeny polgárok ezreit, tízezreit tisztánlátásra ösztönöznék Boia gondolatai, maguk az ingerelhetőbbek is megfontoltabbá, békülékenyebbé válnának. Hiszen Boia – szembefordulva a szokványos diskurzussal – kijelentette, nem lehet arra kötelezni a magyarokat, hogy örvendjenek a trianoni döntésnek.

A mítoszromboló történész szerint „képeseknek kellene lennünk arra, hogy románként örvendjünk 1918. december elsejének, ugyanakkor meg is értsük a magyarokat, hogy számukra, bárhol is éljenek, nem örömforrás Trianon”.
Csakhogy nem Boia a mérce, sajnos. Minél többen tartják majd követendőnek gondolatait, annál több eséllyel fordul az ország a múltból a jövő irányába, ám vélhetően a nacionalista politikusok lesznek az utolsók, akik követik intelmeit.

Ezt igazolja a mostani „becsületbírósági” felhorkanás is, miszerint Klaus Iohannis államfőnek vissza kellene vonnia Kelemen Hunor állami kitüntetését – Románia Csillaga –, mert kimondta: „a románságnak el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem tudjuk és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at”. Szemléletét persze nagyon sokan nem fogadják el, noha csupán érzelmi síkon, megértőbben, emberibben kellene közelíteni hozzá. Közérthető analógiával egyszerűsítve: egy családban a válást általában nem tekintik örömforrásnak, inkább a túléléshez szükséges lépésként próbálják valamelyest feledni.

Akik ma Kelemen Hunor szavai miatt háborognak – élükön az érdemrend erőteljesen vitatható becsületbíróságával –, a legtávolabb állnak bármiféle empátiától, a másik fél szempontjainak figyelembevételétől. Iohannis várható döntésével kapcsolatosan rossz előérzeteink lehetnek, hiszen hasonló ügyben, Tőkés László esetében rezzenéstelenül engedelmeskedett a nacionalista kórusnak.

Persze, Kelemen Hunor joggal mondja, neki nem okoz majd álmatlan éjszakákat, ha visszavonják elismerését, amelyet még 2000-ben Emil Constantinescu volt államfő adományozott, elismerve a román–magyar közeledésben játszott szerepét. Hiszen, mint most állítja, nem a kitüntetésért dolgozott, ám a becsületbíróság kezdeményezését a szólásszabadság korlátozásának tartja, amellyel a román állam nem csupán neki, hanem az egész itteni magyar társadalomnak üzeni: léteznek olyan témák, amelyekről nem beszélhetnek, mert az állam „nem viseli el”.

És ez a legsúlyosabb ebben az egész visszavonósdiban. Az államot, illetve konok védelmezőit az is foglalkoztathatná, hogy a centenárium előtti közállapotok maguk a szavazók és a távol maradók számára is egyre nehezebben elviselhetőek. Persze, a román közösség azért elgondolkodhatna, van-e joga egy nemzeti kisebbségnek, hogy eldöntse, mikor ünnepel és mikor nem.

Mert kényszeríteni erre – miként azt a néhai kommunista diktátor szekusaival és pártaktivistáival tette három évtizeddel ezelőtt –  nem lehet.

Mózes László / Háromszék

13 hozzászólás

  1. Antal m.

    Tetszet nekem Stefan Ciocan szövegéből közölt utolsó beismerő mondata,- Idézem lefordítva magyarra: ,,Osztrák Magyar fészkekben keltetett tojásból lett a román nyelviség,,- kb. igy!
    Jobb lesz ha a többség is beismerő hajlamú lesz,- mert a romániai magyarság sose volt a nagy többség kárára, – semmi alapon itt Erdélyben! Mi örök itthon-ságban akarunk élni!
    Csak a félig elismertség még nem bizalom nekünk!

    Válasz
  2. Tóducz

    Részben megnyugtató, hogy nem csak Dobai-s és Antal m.-os vélemények keringenek az interneten.

    Válasz
    • Dobai

      Azt szeretem Tóduczba, hogy vicces mint az 5 banis és az egyetlen aki minden
      cikkhez hozzászól. Igaz, egyik belővése rosszabb a másiknál de ez más
      tál tészta.

      Válasz
  3. Dobai

    Mr.Rosinger, your Hungarian is pretty good,
    this is a perfect place to practice it.
    If you switch the language on your computer to Hungarian
    it’s going to be even better. Have a nice day!

    Válasz
  4. Mikulás

    A Nagy Vilmos által beidézett román nyelvű cikk is hazudik, jóindulatú hangvétele ellenére.
    Nem is kell, hogy mi magyarok szégyenítsük meg a románokat hazugságaikért, mert megszégyenítik őket a Dél-Balkáni hozzászólók a nemzetközi fórumokon, úgy mint albánok, görögök, macedónok, bolgárok. Az Eupedia nevű, népcsoport-genetikával és történelemmel foglalkozó fórumon albán hozzászóló mondta a románnak, hogy most már hagyja abba ezt a hülyeséget az albánok erdélyi eredetéről. Ugyanis az albán és román nyelvek közti nagyfokú hasonlóságra egyetlen logikus magyarázat van, éspedig az, hogy a románok Albániából jöttek Erdélybe, nem pedig a szerencsétlen román hozzászóló hazugságai, aki szerint az albánok Erdélyből telepedtek le Albániába.
    A Historum című nemzeközi történész fórumon pedig görög, macedón és bolgár hozzászólók röhögték szembe a románokat, akik azt hazudták, hogy ők az erdélyi dákok leszármazottai. Merthogy a románok éppen abból a régióból származnak, Nyugat-Görögország, Macedónia hegyeiben legeltették nyájaikat nyaranta, és Albánia síkságain teleltek. Onnan indultak észak felé a románok az 1100-as években, és az 1100-as évek végén, 1200-as évek elején még mindig a Dunától délre voltak, ahol rövid életű közös államot hoztak létre a bolgárokkal együtt. Csak miután végleges vereséget szenvedett Bizánctól a bolgár-román állam az 1200-as évek elején, csak akkor kezdtek a románok a Dunától északra menekülni Bizánc elől, tehát csak akkor jelentek meg először Havasalföld területén. Erdélyben még később tűntek fel kis számban a nomád életű román pásztorok, éspedig a mongol-tatár invázió (1241-42) után.
    A románoknak előbb utóbb szembe kell nézniük az igazsággal, mert német, angol, amerikai történészek és nyelvészek szerint is a Dél-Balkánról származnak, a dákó-román propaganda pedig hazugság, ezzel a hazugsággal áltatják magukat az Attila, Árpád vezér és Szent István király országába jött bevándorlók, akik hátba szúrták befogadóikat és országrablást követtek el.
    Elment tatár, török,
    Trianon sem örök.

    Válasz
  5. borem bukk

    Romániának lenne egy tisztességes ünnepe, Románia államiságának az elismerése.1878. július 1. A Berlini béke napja. Arra senki sem haragszik. Egyébként Lucian Boia a tabudöntögetéseivel nem csinál egyebet, mint megerősíti, hogy a hazugságokat félretéve is a románokat megilleti Erdély. Ez az ő aljas ideológiája. Ő egy kultúrnacionalista, hazugságok döntögetésével annak a látszatát akarja kelteni, hogy a román nép, ha annak idején nem is járt el politikailag korrektül, de időben beigazolódott, hogy ők a tényleges gazdák. A wilsoni elvek alapján, mivel hogy 1918-ban már létezett Románia, az erdélyi románok nem kérhettek volna önrendelkezést, csak autonómiát, és azt is csak népszavazással. De mivel annak kimenetele bizonyíthatóan egy önálló Erdély felé terelte volna a dolgokat, nem is vetődött fel annak a gondolata, hogy legalább egy kirakat-népszavazást szervezzenek.

    Válasz
    • Névtelen

      Pontosan így van, negyon helyes meglátás!
      Jó lenne, ha ezt belátná a román értelmiség és a politikusok is, mivel az 1918. december 1-e nemzeti ünneppé nyilvánítása a magyarság számára egyértelműen provokáció, amit sohasem fogad el!

      Válasz
  6. Nagy Vilmos

    Egy másik példa igazodik a fenti cikkhez:
    Ne cocoțăm pe teorii mincinoase despre superioritatea dacilor și a limbii vorbite de ei ca „sămânță” pentru toate graiurile Europei și Asiei, dar nu știm să ne cinstim și să ne bucurăm de „cuvântul” care a fost singurul liant al unui popor risipit de o parte și de alta a Carpaților. Ne cunoaștem prea puțin istoria adevărată, cu bune și rele, și suntem mult mai neînsemnați decât am vrea să fim. Cu toate astea, chiar dacă nu avem ce să scotocim în trecut, ar trebui să privim în viitor cu încredere și cu demnitate.
    Ar fi cazul să trecem peste complexele de inferioritate față de popoarele cu o istorie mai îndelungată și să ne ancorăm în viitor. Dar nu suntem capabili de acest lucru, pentru că nu avem suficiente ancore spirituale.
    Ne este rușine să recunoaștem că latinismul, scrierea cu grafie latină și în limba română, primele școli în limba română, au trecut Carpații spre teritoriile de dincolo de munți tocmai din provincia aflată sub „asuprirea” ungurilor, Transilvania. Am primit un steag al Transilvaniei, pe care îl arborez cu multă mândrie. Este drapelul sub care au luptat românii Avram Iancu, Horia, Cloșca și Crișan. Este drapelul sub care au scris și au gândit corifeii Școlii Ardelene. Este drapelul sub care s-a născut de fapt limba română modernă. Limba română scrisă. Și cu toate astea, mulți români de dincolo de Carpați m-au apostrofat că sunt secesionist, că vreau să le fur Ardealul sau că sunt nerecunoscător pentru că ei, trecând Carpații, ne-au eliberat de unguri. Dar noi, ardelenii, nu avem dreptul să ne cunoaștem istoria, nu avem dreptul să ne arborăm steagul istoric, nu avem dreptul să ne omagiem eroii. Ce eliberare este aceea prin care cetățenii unei regiuni istorice nu pot să-și manifeste mândria de a fi născuți într-un anume ținut, cu anumite tradiții, anumită istorie și proprii eroi. Măcar pentru Gheorghe Lazăr din Avrigul Sibiului, care a înființat dincolo de Carpați primele școli în limba română, și tot ar fi cazul să ne mulțumească „frații noștri” de peste munți. Măcar pentru Școala Ardeleană care a susținut latinitatea și grafia latină și steagul Transilvaniei ar merita să fie cinstit și de ei. Dar complexul de inferioritate pe care locuitorii unei țări fără istorie, fără cultură și fără valori spirituale, îl au față de ardeleni nu se poate estompa în nici măcar un secol de conviețuire. Din punctul lor de vedere, noi am fost eliberați de sub unguri. Dar este evident că politic Transilvania a fost o provincie cucerită, iar spiritual a fost „oul” din care s-au născut cultura și limba română. Oul românismului clocit în cuibarul ungurilor și al austriecilor.
    Stefan Ciocan – Glasul Hunedoarei

    Válasz
  7. Mikulás

    Az Albániából jött románoknak, mint Magyarországra betelepedett nemzeti kisebbségnek, talán joguk volt önkényesen eldönteni Gyulafehérváron, hogy árulást követnek el az őket befogadó ország ellen, hogy árulást követnek el a Szent Korona országának alkotmánya ellen, és IDEIGLENESEN elcsatolják Erdélyt?
    De az IDEIGLENESEN elcsatolt Erdélyben élő, magyar hazájukhoz hű embereknek nincs joguk rá, hogy ne vegyenek részt az árulásban, és ne ünnepeljék az árulók bűntetteit?
    Idegesek a románok, mert az Isteni Renddel és az Isteni Igazsággal szálltak szembe, amikor árulást és rablógyilkos tolvajlást követtek el az ország ellen, amely befogadta őket. Ezt az erdélyi árulókra értem, a hazaárulás vádját. A kifli-Románia (Moldova és Havasalföld) pedig ugyancsak árulást követett el szomszédja ellen, a baráti és szövetséges Magyarország ellen, 1916-os és 1918-as katonai támadásaival.
    Idegesek az árulók, féltik a rablott portékát. De hát Isten Rendje és Isten Igazsága ellen dacolnak, így a sorsuk már kezdettől meg van pecsételve. El fogják ők veszíteni az IDEIGLENESEN elcsatolt Erdélyt, a rablott portékát, mert Isten hosszan tűr és sokáig vár az áruló rablógyilkos bűnösök megtérésére, de Isten biztosan nem fog örökké tűrni, avagy végleges győzelmet engedni az istentelen gonoszoknak.
    Lesz igazságtétel, el fogják veszteni a rablott portékát, és bűnhődni fognak az árulók. Imádkozzunk értük, hogy térjenek észre, mielőtt Isten súlyos keze rájuk méri a jogos büntetésüket.

    Válasz
  8. hÍMES TOJÁS

    TÓTH VILMOSNAK teljesen igaza van.
    Ha Románia képtelen magának alkalmasabb NEMZETI ÜNNEPET TALÁLNI, mint Erdély csalárd eszközökkel történt eludvarlását az európai hatalmaktól, akkor ezzel MAGÁRÓL ÁLLÍT KI BIZONYÍTVÁNYT.
    A román nép döntő többségének nincs pontos ismerete arról, hogy mit ünnepelhet december 1-én. EZ NEM CSODA! Hiszen titokként kezelik azt, ami történt 1918. dec. 1-én Gyulafehérvárot. Hiszen ott a románok ÍRÁSBAN fűt-fát megígértek Erdélynek, meg a magyaroknak, amiből semmit nem tartottak meg. EZT ÜNNEPLIK??? Az üres, becsapós ígéreteket, vagy mit? —
    EZT KELLENE MEGKÉRDEZNI A NAGY BOIA-tól, hogy PONTOSAN ÉS RÉSZLETESEN MIT ÜNNEPELNEK a románok dec. 1-én??? Ezt mondja el végre nvalaki!
    Valami szerződést ünnepelnek? Valami megállapodást ünnepelnek? Egyszer végre-valahára ki kellene imádkoznunk a románokból, hogy árulják el végre azt a legendát, amelyik legenda számukra “mindenre” magyarázat.

    Válasz
  9. Antal m.

    Valóban komoly szakértőre /szelidítőre-idomítóra /lenne szükség, politikai téren , hogy /egy kissé hasonló,- bölénybika és oroszlán viadala közé/ hathatós-békés megoldást tehetne, népi-nemzeti megegyezésekben !
    De, állítható, hogy Lucian Boia Írói munkássága rá világított örökre majdnem,- a mindenféle tévedések nagyságára, a fenti témákban!
    Az emberiség arra hívatott, hogy tudományával rá világitva minden nemű tévedéseire,- és azokat sérelemmentesen kíjavitja!

    Válasz
  10. Dobai

    Vannak rendes, becsületes románok az biztos. Én is ismerek ketött.

    Válasz
    • Mikulás

      Azt is elismerik, hogy árulást és rablást követtek el Magyarország ellen, a lopott holmi pedig visszajár?

      Válasz

Írj egy hozzászólást:

Az email címet nem tesszük közzé.