Kulcsár Terza József és Bedő Zoltán Fotó: Bíró Blanka / Krónika

Kedves MPP, illetve annak háromszéki szervezete! Tisztelettel tájékoztatom Önöket, hogy elment a józan eszük. Ha esetleg még nem fogták volna fel, hát íme, leírom: pár napja Önök éppen egy revizionista politikai szeánszot rendeztek a székelyföldi autonómia-mozgalom epicentrumában, Sepsiszentgyörgy főterén.

Mi több, Önök arra vetemedtek, hogy összemossák a második világháború politikai díszletét az erdélyi magyarok modern, békés, jogkövetelő törekvésével. Mutatom: „Elfogadhatatlan, hogy egy demokratikus államban nem lehet megszervezni egy megemlékezést. Nem ijedtünk meg, az autonómiaharcot folytatjuk” – mondotta az Önök parlamenti képviselőjük.

Mire is hivatkoznak Önök? Hogy megemlékezés? Vagyis ha kivonul a román karhatalom a politikai gyűlésükre, és mint a mesékben, varázslatos módon egyszeriben kulturálisrendezvény-jelleget ölt a vesszen trianonozás? Meg átalakul autonómia-küzdelemmé?

A dilettáns akciójukra nincs logikus és morálisan is elfogadható magyarázat, ha csak az nem, mint mondottam, hogy nincsenek beszámítható állapotban, és így együgyűségükben nem fogják fel a felelősséget, ami a politikai szerepvállalásukkal jár. Uraim, ez a szerencsétlen rendezvényük nem volt más, mint politikai kútmérgezés. Mert a revízió nem rokonállata az autonómiának, hanem az ellenlábasa.

Provokálni akarnak médiafigyelemért? Radikálisabb pártarculatot építenének? Ráröpülnének az újvonalas európai populizmus hullámaira? A gyülekezési joggal marketingelve? Hát hajrá, Uraim, csak előre, virágozzék minden virág! De ha mindeközben komolyan és felelősen gondolják az erdélyi magyarok önrendelkezését is, akkor érdemes más stratégiai és a tartalmi elemek után nézni. Szimpátiát kelt a magyar önrendelkezés ügye iránt a román és a világ közvéleményében a revízió és a 2. világháborús szimbolisztika? Legyenek pragmatikusak, célracionálisak: mennyit visz és mennyit hoz ez a közös ügyhöz?

Az, hogy Önök elkoreografálták a revíziót Székelyföldön, csak táptalajt adott az ellenfeleinek. A kőnackó román provokátorokat, akik éjjel-nappal azon fáradoznak, hogy elhitessék a román közvéleménnyel: a magyaroknak az „autonómiázással” igazából csak Erdélyre fáj a foguk.

Pozsony János / Székely Hírmondó