Kivégzés előtt

Mifelénk úgy cserélgetik a miniszterelnököket, mint csecsemőn a pelenkát. Bezzeg, ha el nem teszik láb alól a pont most száz éve született Nagy Vezérünket, Ceaușescut, nem lennének ezek az állandó trónvillongások, hisz őt egy életre választottuk meg államfőnknek. És mint a mesében, még ma is élne, ha meg nem… lövik.

Sokan visszasírják azokat a régi szép időket, mikor ő vezetett. Ha nem lődözik szitává ’89-ben, azóta feljutunk a civilizáció legmagasabb csúcsaira, hisz állandóan csúcstámadásra törekedtünk, és mára már a kommunizmus útján kocognánk a napfényes jövő felé. (Esténként persze sötétben, mert nem lenne villany).

Új időszámítás szerint élnénk, és most nem 2018-at, hanem 100-at írnánk, a Nagy Kondukátor és Nagy Románia megszületésének századik évfordulóján.

A scornicești-i Tölgy a Hőnszeretett és Lánglelkű Hazafi és a mellette Lángoló Felesége, Ilonka számos nagyszerű kezdeményezéssel álltak elő, amelyeket azóta tökélyre fejlesztettek volna.

Már korábban is szép eredményeket értek el például a tudományos táplálkozás terén. Csak finoman, havonta porciózták a fejadagot: cukrot, olajat, vajat, és kimutatták a fűevés jótékony, a húsfogyasztásnak pedig felettébb káros hatását. Ezért biztatták az embereket fűleves fogyasztására, és húst is csak évente kétszer vetettek elénk. A szalámifélék csakis szójával készültek.

Most, mivel egészségtelenül táplálkozunk, tele az ország patikákkal, ahol kénytelenek vagyunk beszerezni a sok táplálékkiegészítőt és gyógyszert, amit a helytelen és egészségtelen falánkságunk miatt kell szednünk. A kávé koffeintartalma is sokaknak árt, ezért nem bab-, hanem zabkávét árusítottak.

Ártalmas a sok tévénézés is, ezért naponta csak kétórás műsorokat engedélyeztek, este nyolctól tízig, és sok helyen pontosan akkor szakították meg az áramszolgáltatást. Az alvás felettébb szükséges, és jól lehetett pihenni, ha elvették a villanyt. Ha ők vagy utódaik máig élnek, akkor ma nem kellene szemünket a számítógép képernyőjére meresztenünk, a hölgyek meg körmeiket nem roncsolnák mobiltelefon-vakarással. A parabolaantennákat esetleg mosdó­tálnak lehetne újrahasznosítani.

Ha még tovább boldogítottak volna, akkor újabb állomások épülnek a külföldi rádió és tévéadók zavarására, és a mi rádióadónk állandóan  a házaspár cselekedeteinek ismertetését sugározná, az egyetlen  tévéadó meg újabb és újabb munkalátogatásokat mutatna. A berlini fal maradványaiból eddig felépítettük volna a nagy román falat aknazárral, és senki nem koslatna külföldre, ami már ’89 előtt is macerás volt, hisz esetleg csak kétévente és kivételesen, egyeseknek adtak útlevelet.

Arra is könnyes szemmel emlékeznek sokan, hogy mindenkinek volt munkahelye. Az embereket fizetgették, és azért csak dolgozgattak. Mi több, szombaton és vasárnap is lehetett (mert muszáj volt) dolgozni, és a vasárnapot jobb esetben hétköznap kellett kiváltani. Egy családban a férjnek mondjuk szerdán, a feleségnek csütörtökön és a gyerekeknek vasárnap volt a vasárnap. Így nagyon lecsökkent annak esélye, hogy túl sokat legyenek együtt, ami sok esetben elkerülhetővé tette a felesleges vitákat. És olyan jó volt, mert húsvétkor és karácsonykor is kötelezően dolgozhattunk!

Milyen kiváló kezdeményezés volt többek közt, hogy egyik vasárnap csak a páros, másikon a páratlan autók közlekedtek, ráadásul havonta csak húsz liter benzint adtak. Most már alig lehet közlekedni a sok autó miatt, amelyek állandóan futkároznak az utakon. Sőt, akkoriban telente, ha hullott hó, ha nem, lezárták a magángépkocsik forgalmát. Tiszta élvezet volt vezetni. Idővel oda is eljuthattunk volna, hogy magánszemélyek tulajdonában egyáltalán ne legyen személygépkocsi, akár Észak-Koreában. Ez esetben autópályákra egyáltalán nem is lenne szükség. (Bezzeg most volna, de időközben kisült, hogy úgysem vagyunk képesek építeni).

Hálószobádban jó a hűvösben aludni, és ezt is sikerült megvalósítani, hiszen a lakásokban télen olyan hideg volt, hogy például Bukarestben tilos volt kinyitni az ablakokat, hogy ne jöjjön ki a hideg az utcákra. Ha netán fázott valaki, Ceaușescu elvtársnak arra is volt megoldása. Tanácsolta, az illető vegyen egy szvetterrel többet magára. Ha a falurombolást is véghez viszi, ma már minden falusi városon, tömbházakban lakhatna. Az oktatásban sem lennének gondok, mert senkit nem volt szabad megbuktatni, és ez ma is így maradna. Mindent pontosan szabályoztak. Például a szoknyának hosszúnak, a hajnak rövidnek kellett lennie. Szakállat nem volt ajánlatos viselni.

A Ceaușescu házaspár a modern technika hasznosításáról soha sem mondott le. Klónozással –amellyel most már kismajmokat is előállítanak – eljutottak volna oda, hogy megvalósul nagy álmuk, létrehozzák az új típusú szocialista embert. Mindenki egy nyelven, a munka nyelvén (és azon is természetesen románul) beszélne.

Honvédelmünkre is nagy hangsúlyt fektetettek. Az egykori  kötelező katonai szolgálati időt több esztendőre emelnék, megvédeni hazánkat a szomszédos dekadens, imperialista, kapitalista országoktól, mint Bulgária, Szerbia, Ukrajna vagy Magyarország.

Élénk kereskedelmi kapcsolataink tovább fejlődnének Észak-Koreával, segítségükkel mára mi is atombombával dicsekednénk, amely teljes biztonságot jelentene, mert azzal aztán az egész, számunkra ellenséges világot sakkban tudnánk tartani.

Kuti János / Háromszék