Ütő Gusztáv munkája

Az erdélyi magyarság elszabotált autonómiaigénye volt a témája az igényt először kinyilvánító Kolozsvári Nyilatkozat 25. évfordulója alkalmából tartott pénteki kolozsvári ­konferenciának.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett konferencián Szőcs Géza kormánybiztos, az RMDSZ 25 évvel ezelőtti főtitkára a belülről vezérelt RMDSZ kiemelkedő dokumentumának nevezte a Kolozsvári Nyilatkozatot.

Megjegyezte, már akkor nyilvánvaló volt, hogy Bukarest az RMDSZ külső vezérlésére törekszik, és a budapesti külső vezérlés jelei is megmutatkoztak. Szőcs Géza szerint az autonómianyilatkozat a közösség nagy ideáljainak a megfogalmazását jelentette, az RMDSZ számára 1993-ban kialakított államstruktúra pedig ennek az ideálnak a megvalósítását szolgálta.

A politikus naivitásnak minősítette, hogy az autonómianyilatkozatot és az államstruktúrát kidolgozó politikusok 1993-ban megelégedtek gondolataik elfogadtatásával, és nem törekedtek vezető tisztségek elfoglalására. Hozzátette: azóta megtörtént az ideák aprópénzre váltása, a közösségi ideálok felélése.

Tőkés László, az EMNT elnöke az RMDSZ bukaresti politikai asszimilációja jelének tartotta, hogy a szövetség a 25. évfordulón nem emlékezik meg a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásáról. Úgy vélte: felül kell vizsgálni az erdélyi magyarság eddigi asszimiláns politikáját, és meg kell szabadulni a politikai tisztességtelenség bármilyen formájától. Megjegyezte: az erdélyi magyarság csak akkor érhet el eredményeket, ha egységesen lép fel önrendelkezési jogának biztosítása érdekében.

Amint Bodó Barna politológus, a Kolozsvári Nyilatkozat egyik megszövegezője fogalmazott: a 25 évvel ezelőtti autonómianyilatkozat ma is zsinórmérték, és az erdélyi magyar közösség vagy autonóm lesz, vagy nem. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kijelentette: nem volt törvényszerű az autonómia elszabotálása. Az autonómiáért küzdő erdélyi magyar politikusoknak azonban sokkal állhatatosabbnak kellett volna lenniük. A politikus biztatónak tartotta, hogy az erdélyi magyar közéletben még ma sem mer senki nyíltan az autonómiatörekvések ellen beszélni. Megmaradt tehát a közösségben az a kollektív tudat, hogy az önigazgatásért harcolni kell, még akkor is, ha a jelenlegi vezetés nem harcol ezért – fogalmazott.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a belső önrendelkezéshez való viszonyt a mai napig a megfélemlítés és a félelem határozza meg Romániában. Példaként hozta fel, hogy amikor az RMDSZ vezetői a katalóniai függetlenségi népszavazás kapcsán megszólaltak, az volt a legfontosabb céljuk, hogy megnyugtassák a román hatalmat, mi nem ezt akarjuk. Izsák Balázs a katalóniai függetlenségi népszavazás elleni durva hatósági fellépésre utalva kijelentette: Ha az önrendelkezési jog és a véleményszabadság joga sérül, és ezt Európa elfogadja, akkor nagyon rossz irányba haladunk.

Az 1992. október 25-én elfogadott Kolozsvári Nyilatkozatban az RMDSZ leszögezte: a romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa, és kinyilvánította, hogy a belső önrendelkezés útján kíván haladni. A célokat az RMDSZ akkori vezetői és parlamenti frakciói esküvel is megerősítették.

Háromszék