Napjainkban egyre több egyetemista kénytelen állást vállalni a tanulás mellett, mivel a folyósított ösztöndíjból közel lehetetlen megélni a mindennapokban, még kollégistaként is, nemhogy albérletben.

Az Eurostudent felmérést végzett abban a tárgykörben, hogy hány egyetemista vállal munkát a szorgalmi és vizsgaidőszakban, illetve tanulás mellett. Az eredmény elkeserítő, mivel az alapján minden harmadik egyetemistának kell dolgozni a fenti időszakokban. Ezeken felül vannak, akik még az iskolai szünetben is kénytelenek dolgozni.

A megkérdezettek több mint fele jelezte, hogy ha nem tudna dolgozni, akkor nem tudná elvégezni az iskolát, sem megélni a mindennapokban, mivel az ösztöndíj összege 2007 óta változatlan, ellenben minden más változott a megélhetés tekintetében. Tehát ők azért dolgoznak, hogy tanulhassanak, és emellett élhessék a mindennapokat. Erről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján is szó volt, amivel Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke szerint már igen nagy baj van, ha azért kell dolgoznia az egyetemistának, hogy tanulhasson.

Egy másik szegmense a diákoknak a tapasztalatszerzés miatt vállal munkát, sokszor gyakornoki pozícióra jelentkeznek, mert annak hasznát veszik a későbbiekben és az önéletrajzban is jól mutat. Általában belőlük kerülnek ki azok, akik könnyen találnak munkát az egyetem után, mivel olyan területen dolgoznak, amik a tanulmányaikba vágnak és érdekli őket. Gulyás Tibor szerint ez teljesen rendben van, ez lenne az elfogadható indok az egyetem melletti munkára. A tanulók 18 százaléka azért dolgozik, hogy segíthesse a családját, a hozzátartozóit.

Az Eurostudent további kutatásai alapján látható, hogy az egyetemisták maximum fele dolgozik a tanulmányaikhoz kapcsolódó területen, és helyezkedik el a későbbiekben. A többiek csupán a megélhetés és a tanulmányok miatt dolgoznak. Azok a diákok vannak a leginkább hátrányban, akik olyan szakon tanulnak, ami egyáltalán nem kötődik a munkalehetőségeikhez, ilyenek például a tanár-, jogász-, orvostanhallgatók.

A megkérdezett tanulók 18 százaléka dolgozik heti 20 órát, ami napi 4 órának felel meg, de a 34 százalékuk kénytelen ennél (jóval) többet dolgozni. Az első, illetve másodévet végzők között igen gyakori, hogy napi négy-, hat-, illetve nyolcórás műszakban dolgoznak és amellett végzik a felsőoktatási tanulmányaikat.

Az oktatók véleménye szerint elég gyakori, hogy a munka a tanulást háttérbe szorítja, vagyis a hallgatók csak az óráik egy részére, vagy még arra sem járnak be. Sőt az sem ritka, hogy felmentést kérnek bizonyos kötelezettségek alól, esetleg halasztanak és inkább plusz munkát vállalnak a munkahelyükön.

A diákok munkavállalását segítik az iskolaszövetkezetek, mint például a MADS Iskolaszövetkezet, ahol a tagok számára lehetőséget biztosítanak a munkavégzés folytatására, és elősegítik gyakorlati képzésüket, illetve egyedi megállapodás keretében kiközvetítik tagjaikat a szolgáltatást igénybe vevő cégekhez.