Nyírvasvári, Ócsa, Alsóvadász, Csenger, Fehérgyarmat, Velence, Nagyszalonta, Záhony, Örménykút – az elmúlt hetekben Aradszky László táncdalénekes folytatta nyáron megkezdett, sűrű turnéját.
Nemcsak a húszéveseké a világ – komolyan megélte e slágerét. Volt, hogy szabadtéri színpad előtt várta hatalmas tömeg, máskor zsúfolt termekben lépett fel, csodálatra méltó energiával, szívből jövő örömmel.
Mindezekről sok fényképpel, kedves mondatokkal is beszámolt a Facebook-oldalán – láthatóan nagyon boldog volt −, ahogy 82. születésnapjáról is, amelyet szeptember 20-án ünnepelt. Élete utolsó pillanatáig énekelt. Közösségi oldalán a legutóbbi, hétfői bejegyzést már nem ő írta. „Aradszky László táncdalénekes vasárnap este óta már nincs köztünk, életének 83. évében elhunyt” – írta a gyászoló család.
Aradszky László 1935-ben született Budapesten, fiatalon a Ferencváros kölyökcsapatában focizott. Bár az álmodott futballistakarrier nem vált valóra, a Fradi örök szerelem, és a labda is barát maradt, ahogy azt a Színészválogatottban is láthattuk.
Érettségi után első munkahelye a Töltőtolljavító Ktsz. lett, amelynek elnöke segítette a zenei világ felé a Tünde étterem teraszán akkor már szárnyait bontogató énekest. Az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában, majd a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójában tanult. 1963-ban robbant be a köztudatba a Még ide-oda húz a szív című dalával, amellyel a Magyar Rádió Tessék választani! című versenyén megosztott első helyezést ért el. 1966-ban a rádió Made in Hungary versenyét nyerte meg az Isten véled, édes Piroskám! című dallal, amellyel ő lett a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemezes énekese. Sőt, a második aranylemez is az övé Pókháló az ablakon című slágerrel. Az Ügyetlen csók csak azért lehetett a negyedik, mert Harangozó Teri megelőzte.
A hetvenes években nem csak egyszerűen eltűnt a nyilvánosság elől. Több interjúban is elmesélte, rácsapta az ajtót Erdős Péterre, miután a popcézár azt pedzegette, rendkívül népszerű, olaszos hangzású slágerei – amelyek különböztek a rádió által preferált sanzonoktól – valójában nem kellenek senkinek.
Akkoriban több táncdalénekes is hasonló sorsa jutott. 1986-ig nem léphetett fel Magyarországon, ám több mint egy tucat turné várta Amerikában és Kanadában – de mindig hazajött. Az Evangélikus Életnek ez év elején ezt a korszakot így idézte fel: „Ha a hit hiányozna belőlem, csak a bűnökön való rágódás és a bosszú irányítaná az életemet. A rossz viszont rosszat szül.
Ráadásul aki tett arról, hogy tiltólistára kerüljek, arról sem lehet egyértelműen állítani, hogy ő a tettes. Talán más szempontból nézve ő is áldozat volt. Ki tudja? Az élet nem egyetlen mozzanat. Nincs fekete-fehér helyzet. Meg végül, ahogy Isten cselekedett addig is rajtam, talán ez is az Isten által nekem szánt út volt.” Mellőzésében feltehetően az játszott közre, hogy az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika a könnyedebb slágereket egy fokkal még jobban utálta, mint a társadalmi töltetű beatzenét – legalábbis a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egykori igazgatója, Bors Jenő egy interjúban ezt állította.
Ha megszólal a telefon címmel Aradszky László idén jelentette meg tizenharmadik lemezét. Ötvenéves pályafutása alatt több mint hárommillió lemezt és kazettát adott el. Egy meg egyből könnyen lehet három, énekli az Ügyetlen csókban: 1970 óta élt boldog házasságban feleségével, Évával, egy gyermekük született.
Tölgyesi Gábor / Magyar Nemzet