Személyesen nyújtotta be a hivatalos elnökjelöltté nyilvánításához szükséges iratokat Vlagyimir Putyin szerdán Moszkvában az orosz Központi Választási Bizottsághoz, amely azokat elfogadta.
Putyin pártoktól független jelöltként kíván indulni a jövő év március 18-án tartandó választásokon. A Központi Választási Bizottság ellenőrzés után jegyezheti be az elnököt támogató választói csoportot, a politikus ezt követően kezdheti meg a hivatalos elnöki bejegyezéséhez szükséges támogató aláírások gyűjtését. A bizottság közölte, hogy az ellenőrzés céljából 12 hatóságtól 15 féle igazolást fog bekérni.
Független elnökjelölt-aspiránsok esetében 300 ezer, parlamenten kívüli pártok jelöltjei esetén pedig 100 ezer támogató aláírás szükséges a választáson való részvétel engedélyezéséhez, a jelölti minőségben való regisztráláshoz.
A parlamenti pártokat a vonatkozó jogszabály mentesíti az aláírásgyűjtés kötelezettsége alól. A független jelölteknek a Központi Választási Bizottság határozata értelmében január 7-ig kell benyújtaniuk a támogató aláírásokat.
Putyin harmadszor indul független jelöltként az elnökválasztáson. 2011-ben a kormányzó Egységes Oroszország párt jelölte őt az államfői tisztségre. Az elnök független jelöltként való indulását kedden egyhangú támogatásáról biztosította egy politikusokból, a kulturális élet képviselőiből, sportolókból, társadalmi aktivistákból és üzletemberekből álló választói kezdeményezői csoport. A testületnek mintegy 600 tagja van, ami a duplája a szükséges minimumnak. Putyint a politikai erők közül támogatásáról biztosította az Egységes Oroszország és az Igazságos Oroszország Párt, valamint a Kreml-közeli Összoroszországi Népfront is.
A választási törvény az állami alkalmazottak és a tömegtájékoztatási eszközök munkatársai esetében előírja, hogy a hivatalos jelöltként történő bejegyzésük és a választás között szabadságot vegyenek ki. Putyinra azonban a Központi Választási Bizottság állásfoglalása szerint a jogszabály ezen rendelkezése nem terjed ki, mivel állami hivatalt tölt be.
Vlagyimir Putyin Borisz Jelcin elnöknek a mandátuma lejárta előtti lemondását követően, 1999. december 31-én lett ügyvezető államfő. Az elnöki posztra először 2000. március 26-án választották meg, majd 2004-ben újraválasztották. A 2008 és 2012 közötti időszakra, az alkotmányos korlátozás miatt helyet cserélt Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel, majd ismét átvette az orosz állam vezetését, a módosított alaptörvény értelmében egy újabb hatéves ciklusra. Az alkotmány értelmében egy hatesztendős mandátumra még újraválasztható.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai Facebook-bejegyzésében az orosz választási folyamatba, egyúttal az orosz belügyekbe való beavatkozással vádolta meg az amerikai külügyminisztériumot, amiért az aggodalmát fejezte ki Alekszej Navalnij ellenzéki politikus elnökjelöltként történő bejegyzésének elutasítása miatt. A Központi Választási Bizottság arra hivatkozva tagadta meg a regisztrálást, hogy Navalnij gazdasági bűncselekmény miatt próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ezért tíz évig nem indulhat jelöltként választásokon.
Az eltiltott ellenzéki politikus szerdán közölte, hogy egy január 28-ra kitűzött országos tüntetés szervezésébe kezdett az általa meghirdetett választási bojkott, a "választói sztrájk" támogatására. Elmondta, hogy csapata megkezdte a tömegrendezvények szervezéséhez szükséges önkormányzati engedélyek beszerzését.
Pogár Demeter / MTI