Elvetette a bukaresti képviselőház szerdán a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban.

A tervezetről, amely minden szakbizottságtól negatív véleményezést kapott, több mint félórás, szenvedélyes vita alakult ki a képviselőházban. Az RMDSZ frakciójának három képviselője az autonómiaigény jogossága, a felszólaló kilenc román képviselő, illetve a nem magyar kisebbségi frakció szószólója annak megalapozatlansága és elutasítása mellett érvelt. A képviselőház 218 szavazattal 20 ellenében erősítette meg a Székelyföld autonómiáját elutasító szakbizottsági jelentést. A tervezetet csak az RMDSZ-frakció szavazta meg, mindenki más ellenezte, a végső döntés azonban a szenátusra tartozik. Nem az autonómiatervezet bukott meg, hanem a román demokrácia – jelentette ki Kulcsár-Terza József a képviselőház döntése után. Szerinte a legfontosabb az, hogy most már a román politikusok és a nyilvánosság is tudja, mit akarnak a székelyek.

A vita során felszólalásában Kulcsár Terza József egyebek mellett kifejtette: „A székelyek a kereszténység védelméért harcoltak Mihai Viteazul és Ştefan cel Mare oldalán, akik elismerték őket. Azokat a személyeket és intézményekbe bújókat, akik fenntartják, hogy Székelyföld nem létezik, a háttérből irányítják, gyűlölettel vezérlik őket a magyarok és székelyek ellen. Nekik üzenem, hogy tanulják meg saját történelmüket. A romániai magyar közösség nem kér többet annál, ami minden európai nemzetet megillet. Európa támogatja az autonómiát, ez a legfontosabb üzenete az európai közösségnek a katalóniai események után.” Hangsúlyozta azt is: nem kívánjuk a határok módosítását, csak területi autonómiát szeretnénk Székelyföldnek a román államon belül. „Erre várunk 100 éve Romániában, ahogy ezt a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígérték. Idézem: „III. Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népeknek. Minden nép számára saját nyelvű oktatás, közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által, és minden nép a létszámával arányos képviseleti jogot kap a törvényhozó testületekben és a kormányzati szervekben.” Európában több területi autonómia működik, például Olaszországban, Finnországban vagy Belgiumban. A területi autonómia nem sérti Románia alkotmányát. Az olasz alkotmányban is egységes, oszthatatlan, szuverén és független állam szerepel, de vannak autonóm tartományai. A területi autonómia egy területre vonatkozik, nem egy etnikai csoportra.

Az elmúlt hetekben, Románia parlamentjében szándéknyilatkozat hangzott el arról, hogy Románia egyesülését szeretnék a Moldovai Köztársasággal. Ha ez megvalósulna, akkor az egyesült államban lenne területi autonómia is: a gagauzoké. Ha nekik lehet, a székelyeknek miért ne lehetne?

Vagy felszámolnák Gagauzia területi autonómiáját?” – fejtegette. Reményét fejezte ki, hogy a törvénytervezetre adott kedvező szavazattal Románia törleszti 100 éves adósságát a magyarsággal szemben. „Ha a gyulafehérvári nyilatkozatot nem tartják tiszteletben, nekünk magyaroknak, de a románoknak sincs mit ünnepelniük ebben az évben. Tisztelt kollégák, szeretném, ha világosan megértenék: mi székelyek Románia határain belül kérünk szabadságot” – zárta beszédét a háromszéki képviselő.

A szavazás után Kulcsár-Terza József (fotó) lapunknak elmondta: a tavaly december 22-én általa benyújtott tervezetet a szakbizottsági jelentések elkészítése után harmadszor tűzték a plénum napirendjére, az előző két alkalommal azonban nem sikerült az előtte levő jogszabályokat mind letárgyalni. Április 11-én azonban erre is sor került, és nagyon hamar lezajlott minden. Kezdeményezőként elsőnek kapott szót, de az általa mondottakat erősítette meg Biró Zsolt és Korodi Attila is.

Kulcsár-Terza József köszönetet mondott a magyar frakciónak azért, hogy egyként viselkedett és állt ki az ügy mellett – szerinte ez a magyar közösségnek, a választóknak is fontos üzenet.

Hozzátette: a román pártok is egységesen viselkedtek, kivétel nélkül elítélték az autonómia-javaslatot – de „a legfontosabb az, hogy tudják, mit akarunk, és azt is elmondtuk, hogy ez nem ütközik sem a román törvényekbe, sem az alkotmányba, sem az európai normákba, ezek a jogok minden civilizált országban kijárnak a kisebbségeknek”. A háromszéki képviselő azt is elmondta: egyesek attól féltek, hogy botrány lesz az autonómia-tervezet megtárgyalásán, de csak egy kicsit hevesebb vita volt, néhány bekiabálással, ez nem szokatlan a román parlamentben.

Végül leszögezte: az autonómia-küzdelmet folytatni kell, és folytatni is fogja.

„Az erdélyi magyarság autonómia-igényét nem lehet csak úgy leseperni az asztalról, aztán pedig úgy kezelni, mintha nem is létezne. Romániának előbb-utóbb foglalkoznia kell vele. A gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma kiváló alkalom arra, hogy az erdélyi magyarok valós igényeiről – így az autonómiáról is – nyíltan, őszintén beszéljünk a román többség előtt. Párbeszédre van szükség ahhoz, hogy megértessük, mi nem Románia határait akarjuk bontogatni, hanem csupán a szülőföldünkön való megmaradásunknak szeretnénk megteremteni a hosszútávon is fenntartható feltételeit. Európa-szerte számos esetben bebizonyosodott már, hogy az önrendelkező nemzeti közösségek, régiók igazi motorjai a gazdasági és kulturális életnek. Nem lenne ez másként Székelyföld esetében sem” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője április 11-én azt követően, hogy a parlament alsóháza első körben tárgyalta a Kulcsár-Terza József képviselő által egyénileg benyújtott, Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet.

Korodi Attila a parlamenti vita során kitért arra, hogy sajnálatos módon az elmúlt évtizedekben, a romániai közbeszédben, médiában és sok politikus retorikájában az autonómia negatív jelentést kapott, pedig ez szó az ország alapokmányában is benne van.

Ennek ellenére a többség úgy tekint a székelyföldi magyarok törekvésére, mintha az ország integritását veszélyeztetnék, így viszont nagyon nehéz érdemben beszélni róla. Az egyetlen megoldás az lehet, ha konstruktív párbeszédet folytatunk a többséggel.

„Nekünk most az a feladatunk, hogy széleskörű párbeszéd-sorozatokat folytassunk a román többséggel arról, hogy mit jelent számunkra az autonómia, mit akarunk konkrétan, és milyen elképzelések mentén szeretnénk azt gyakorlatba ültetni. Meg kell értetnünk a román emberekkel, hogy az autonómia semmit nem vesz el Romániától és semmivel sem csorbítja a románok jogait. Nem utasíthatják el a közösségünket megillető kollektív jogokat. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése már 1993-ban megfogalmazta az ajánlást, amely szerint biztosítani kell a nemzeti közösségek kollektív jogait abban a vonatkozásban is, hogy egy nemzeti közösség önállóan szervezhesse meg életét, illetve teljességgel élje meg identitását. Romániának tehát tovább kell lépnie az egyéni jogok szintjéről a közösségi jogok irányába” – mutatott rá az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője, és hozzátette: az RMDSZ már 26 éve elkötelezte magát az autonómia mellett, és mindent megtesz azért, hogy elérje a román társadalomban azt a szemléletváltást, amely szükséges az autonómiatörekvéseink sikerre viteléhez.

Román reakciók

A jobboldali ellenzéki pártok szónokai az egységes román nemzetállam elleni nyílt támadásként értékelték a törvénytervezetet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője szerint a székely közigazgatási területek, a székek visszahozása visszafordítaná a középkorba az országot.

A szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője azt mondta: a magyarság jogos elvárásai mindig számíthatnak az USR támogatására, amint történt az a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról vagy az anyanyelvhasználati küszöb leszállításáról szóló törvénytervezeteknél, de a Székelyföldnek speciális jogokat előirányzó tervezetet nem tudják támogatni, szerintük az területinek álcázott etnikai autonómiáról szól.

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Vasile Suciu is igyekezett barátságosabb hangot megütni, a koalíció és az RMDSZ jó együttműködését hangsúlyozta, és arra intette képviselőtársait, hogy ne mélyítsék a románok és magyarok közti szakadékot szenvedélyes nyilatkozatokkal a centenárium évében. Mindazonáltal a Székelyföld területi autonómiáját a PSD vállalhatatlannak tartotta.

Mihai Tudose volt szociáldemokrata kormányfő, aki januárban akasztással is megfenyegette az autonómiát követelő magyarokat, most is nyersebben fogalmazott: szerinte szégyenletes gesztus volt az RMDSZ részéről akár csak „nyílt és barátságos” párbeszédet is nyitni ilyen témákról.

A nem magyar kisebbségek frakciójának szószólója, Varujan Pambuccian úgy vélekedett, vannak adósságai a románságnak az 1918-as ígéretek valóra váltásában, ami a kisebbségek anyanyelvhasználati, oktatási és más kollektív jogait illeti, de olyasmit, amit a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó tervezet javasol, nem ígértek a Gyulafehérvári Nyilatkozatban. A frakcióvezető bejelentette, hogy a kisebbségi frakció is a tervezet ellen voksol. (MTI)

Demeter J. Ildikó / Háromszék

5 hozzászólás

  1. antal m.

    Kedves Nyilas Úr! Ki maradhat értelem szerűen az hogy ,,Románia soha nem ígért semmit,,. De volt egy GYULAFEHÉRVÁRI GYŰLÉSI NYILATKOZATA a románoknak 1918.december1-én, amelyen elhangzott az a III cikkelyben foglalt ígéreteik!
    Remélem, hogy ettől nem térhetünk el!
    Tisztelettel.

    Válasz
  2. Sorok-Soros

    Toducznak csak addig a fovarosa Bukarest,amig felveszi a nyugdijat.

    Válasz
    • Tóducz

      Soros Dzsóé, meg kell konstatálni, hogy Ön nagyon szellemes, hátul van a kipufogócsöve, mint egy Zsaporozsec “luxusautónak”. Elől pedig folyik Önből a ganélé!

      Válasz
  3. antal m.

    A romániai Parlament bár csak annyit kellene csináljon, hogy az 1918-as Nyilatkozata III cikkelyét betűről- betűre az Alkotmányába iktassa és azt ép úgy életbe léptesse azonnal!
    Már az,, ígéret,, is felszámolódna a népek közti vitákban! Másként mindig egy ördögi téttnek nyilvánul meg a népben ! !

    Válasz
    • Nyilas

      Kedves antal.m Többször mondtam már, de újra elmondom. Romániának soha nem volt semmiféle 1918-as nyilatkozata. Románia nem ígért önöknek semmit 1918-ban, amit számon kérhetnének, amit a parlament az alkotmányba foglalna.
      Néhány kókler megfogalmazott egy nyilatkozatot úgy, hogy ők is tudták, hogy ez semmire nem kötelezi Romániát. Ferinánd kir. nem is fogadott el belőle semmi mást, mint azt, hogy Erdély és a románok lakta magyarországi területek Romániához csatoltassanak. Ez az állandó Gyulafehérvárra hivatkozás semmivel nem viszi előbbre az ügyüket, legfeljebb arra jó, hogy a felnövekvő fiatalságban úgy rögzüljön a történelem, mint ha Gyulafehérváron valami egyesség jött volna létre, és az ígéretek hatására ment volna bele az erdélyi magyarság a csatlakozásba. Ebből adódóan olvastam én már itt azt is, hogy “nem ezt igérték 1918-ban”.

      Válasz

Írj egy hozzászólást:

Az email címet nem tesszük közzé.