Izsák Balázs (balról) Kulcsár-Terza képviselő meghívására vehetett részt a bizottsági ülésen, ahol szót is kapott

Három hónappal a benyújtása után, a román parlament közigazgatási bizottsága kedden napirendre tűzte, majd vita nélkül elutasította a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot.

Az ülésen meghívottként jelen volt annak előterjesztője, Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő is, akivel a történtekről Sepsiszentgyörgyön beszélgettünk.

– Milyen tapasztalat volt egy előítéletektől terhes közegben Székelyföld autonómiájának ügyét képviselni?

– Nagyon megterhelő, viszont én ennél sokkal rosszabbra számítottam. Ugyanis a bizottság elnöke a liberális Florin Roman, aki a román nemzeti ügyek egyik legindulatosabb képviselője, ami még nem is lenne baj, ha nála ez nem csapna át krónikus magyarellenességbe. Most azonban tisztességesen vezette az ülést, sőt, ő volt az, aki nem engedte, hogy elszabaduljanak az indulatok, ami bizony előfordulhatott volna.

– Mi volt ennek az oka?

– Egyes kollégák nem vették jónéven, hogy a december 1-jén esedékes román nemzeti ünnepet nem tekintem a sajátunknak.

– Magyar részről önön kívül még kik voltak jelen?

– A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, aki az én kérésemre vehetett részt az ülésen, sőt lehetőséget kapott az álláspontja kifejtésére is. A bizottság szavazati joggal rendelkező tagjaként ott volt továbbá Csoma Botond, Kolozs megyei, valamint Márton Árpád háromszéki képviselő, illetve megfigyelőként Benkő Erika, ugyancsak háromszéki képviselő is.

– Az ülés során hogyan zajlottak az események?

– Felszólalásomban rámutattam, hogy mi, székely–magyarok ragaszkodunk a nyelvünkhöz, hagyományainkhoz, jelképeinkhez, valamint himnuszunkhoz, és büszkék vagyunk a származásunkra. Tiszteletben tartjuk azonban a román nyelvet, jelképeket, himnuszt és nemzeti ünnepet, és ezt elvárjuk fordítva is. Ugyanakkor emlékeztettem őket a gyulafehérvári határozatra, mely teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népeknek. Végül pedig rámutattam, hogy az autonómia nem változtatja meg a határokat, hanem csupán saját sorsunk irányítását ruházza ránk.
Izsák Balázs szintén megpróbálta eloszlatni az autonómiával kapcsolatos téves eszméket, európai példákat hozván fel annak a számbeli többségre és kisebbségre egyaránt gyakorolt jótékony hatására. Márton Árpád képviselő is kiállt az autonómia mellett, a kétségek eloszlatása végett pedig a törvényjavaslat cikkelyenként történő megvitatását javasolta. Érveink azonban sajnos leperegtek a több évtizedes előítéletek falán, és a tervezetet vita nélkül leszavazták.

– Miként értékeli a történteket?

– Az elutasítás ellenére előrelépésnek tartom, hogy eddig példátlan módon Székelyföld autonómiáját napirendre tűzték, mint ahogy azt is, hogy az RMDSZ képviselői részt vettek ennek a megtárgyalásán, és érvekkel támasztották alá ennek szükséges voltát.

– Levonható valamilyen tanulság a történtekből?

– Igen: a nemzeti ügyekben össze kell fogni. Ebben követnünk kell a románokat, ugyanis a nemzetet érintő kérdésekben pártjaik összezárnak, és egységes álláspontot képviselnek. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a többségi képviselőknek fogalmuk sincs az autonómia mibenlétéről, ezért elsődleges feladatunknak tekintem, hogy erről felvilágosítsuk őket.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

6 hozzászólás

  1. Tóducz

    Há elég elkeseredett és reménytelen arca van Izsák úrnak a képen.

    Válasz
  2. antal m.

    A további autonómia ügy tárgyalását a kétszomszédos országközt valamint autonómia expertek közt kell lebonyolítani! Nem kell árulni zsákba macskát, mert a két nemzet közti további jó működéséről lehet mindig csak szó!…
    TISZTA KÁRTYÁT KELL FELMUTATNI!

    Válasz
  3. Pál

    Az autonómiát mint román állampolgárok követeltük, s most ideje van hogy mint magyar állampolgárok követelőzünk.

    Válasz
  4. László Ferenc

    Véleményem szerint, olyan autonóm területek képviselőit, mint például (bár meg kell különböztetni: Területi elvû kisebbségi autonómiát, Regionális autonómiát, stb. – a jelenleg is jól működő, országokon belüli autonóm területek (Katalónia, Dél-Tirol, Áland-szigetek (Finnországban) stb.) képviselőit kellene meghívni a Román parlamentbe, szóllaljanak fel, mondják el saját szavaikkal, hogy működik az ő autonómia meg oldásuk – már sok évtized óta, az ottani lakosok meg elégedésére. Bizonyára van a Román parlamentben is olyan lehetőség, amikor van ilyen felszólalási lehetőség – így a parlament tagjai, akik talán semmi információval nem rendelkeznek arról, hogy egyáltaalán mi az autonómia lényege, hogy működik az a mindennapokban, némi képet kapnának a valóságról. E külföldi, nyugat európai képviselőktől talán jobban “meghallják” a mondanivalójukat, mint a sokszor negatív színben feltüntetett magyar pártoktól, vagy azok képviselőiktől.
    Szerintem ez irányban is lépni kellene az erdélyi magyar pártok vezetőinek, – felvenni a kapcsolatot ilyen autonóm pártok vezetőivel, átvenni tőlük sok, ott már bevált okos meg oldást.
    Ferenc

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves László úr, azt, hogy a romák parlamentbe kik léphetnek fel és szólalhatnak meg idegenből, azt a két házelnök dönti el.
      Endre.

      Válasz
  5. antal m.

    Megértettem azt, hogy ,,Érveink azonban sajnos leperegtek,,…- szomorú megállapítás. Azt is elhiszem, hogy jó,, érvekkel,, vitatták az autonómia ügyét!
    Most pedig megértettem, hogy még jobban ,,fel kell világosítani a románságot az autonómia miben létéről,,! ? Magától érthető, hogy a GYENGE ÉRVEIK LEPEREGTEK! ! !
    Lehet, hogy a következő évtizedekben, /században/ már senki nem jőn se
    igény kéréssel se érvekkel, mert addig MINKET VÉGLEG FELSZÁMOLNAK! ! ! !
    / szomorú de e képen néz ki a keserves jövőnk/

    Válasz

Írj egy hozzászólást:

Az email címet nem tesszük közzé.