Fotó: erdo-mezo.hu

Tájékoztatás címmel szombat délután a rendőrségtől érkezett levél szerkesztőségünk elektronikus postaládájába. Az Eugen Palade megyei főparancsnok és Miloș Mircea, a bűnügyi osztály vezetője által aláírt dokumentumban azt írják, miután lapunk pénteken és szombaton is közölte a szombat délután Sepsiszentgyörgyön esedékes Wass Albert-megemlékezésről szóló hírt, bizonyos bűncselekmények elkövetésének megelőzése céljából fontosnak tartják figyelmünkbe ajánlani a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet előírásait.

Az említett rendelet a fasiszta, legionárius, rasszista és xenofób jellegű szervezetek, szimbólumok, tevékenységek tiltásáról, valamint az emberiesség elleni bűncselekményekért, illetve háborús bűncselekményekért elítélt személyek népszerűsítésének tiltásáról szól. Ezen dokumentum 5. cikkelye szerint 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel és bizonyos jogok megvonásával büntethető „az emberiesség elleni népirtásért, illetve háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvánosság előtt történő népszerűsítése, illetve fasiszta, legionárius, rasszista vagy xenofób doktrínák, ideológiák és gondolatok nyilvános terjesztése”.

Ugyanazon jogszabály 6. cikkelye szerint 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntethető a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök nyilvánosság előtt bármilyen eszközzel történő tagadása, kétségbe vonása, az ilyen bűnökkel való azonosulás, azok igazolása vagy minimalizálása. Emlékeztetnek arra is, hogy a jogszabály 12. cikkelye szerint a múzeumokat leszámítva más nyilvános helyeken tilos az ilyen bűncselekményekért elítélt személyeknek emlékjelet állítani szobor vagy szoborcsoport, emléktáblák révén. Végezetül biztosítanak mindenkit, hogy a rendőrök továbbra is a közrend és közbiztonság, az állampolgári jogok és szabadságok védelmében, a törvénytelenségek megelőzése és leküzdése ellen dolgoznak.

A lapunknak címzett dokumentumból nem derül ki egyértelműen, kinek szól a figyelmeztetés, feltételezhetően a megemlékezés szervezőinek, illetve az esemény potenciális résztvevőinek, de akár a Háromszék szerkesztőségének is szánhatták, mindenesetre, napilap lévén, a tájékoztatást csak mai számunkban, tehát a megemlékezés után közölhetjük. Ami lapunkat illeti, a megemlékezésről szóló előzetes hír, illetve az eseményről szóló tudósítás révén olvasóink előtt vállalt kötelességünket teljesítettük, ahogy eddig is, és ahogy ezután is tesszük majd a szólásszabadság, a véleményszabadság, az információhoz való alapvető jog alapján, a hiteles tájékoztatás elvei mentén.

Értesüléseink szerint egyébként hasonló tartalmú levelet kapott a másik megyei napilap, a Székely Hírmondó is, tőlük az esemény szervezőinek kiléte felől is érdeklődött a rendőrség.

Bedő Zoltán szervező és a megemlékezés szónoka, Wass Albert emléktáblájánál.

Bedő Zoltán, a szombati megemlékezés kezdeményezője lapunk érdeklődésére kifejtette: a cél minden bizonnyal a közösség megfélemlítése, de az eseményen maga is nyilvánosan közölte, hogy ő a szervező. A szerkesztőségekhez eljuttatott levél alapján számít arra, hogy kérdőre vonják, miként tették azt korábban más helyszíneken is a Wass Albert-megemlékezések szervezőivel.

2013-ban például egy gyergyószentmiklósi megemlékezés nyomán indítottak bűnügyi vizsgálatot, vádemelés azonban nem lett belőle, az ügyész lezárta az ügyet arra hivatkozva, hogy az említett sürgősségi rendelet előírásai nem vonatkoztathatóak Wass Albertre. A Crudu Irinel Valeriu, a gyergyószentmiklósi ügyészség képviselője által aláírt, 2013. április 8-i ügyészi határozat szerint „nyilvánvaló különbségek vannak” a 2002-es jogszabály előírásai alá tartozó bűncselekmények és a Wass Albert elítélése alapjául szolgáló 1945-ös jogszabály hatályába tartozó cselekedetek között, ezért ejti az ügyet, és nem emel vádat a megemlékezés szervezői ellen. Ezt felidézve Bedő leszögezte: a népirtásokban bűnös, emberiesség elleni bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának tiltásával maga is egyetért, de Wass Albert nem tartozik ezek közé.

Wass Albert emléktáblája a sepsiszentgyörgyi vártemplom temetőkertjében.

Mint ismert, Wass Albertet 1946. március 13-án halálra ítélte a román népbíróság „háborús bűnökért és gyilkosságért” a második bécsi döntés után elkövetett románellenes atrocitások felbujtójaként. 2007-ben perújrafelvételi kérelemmel élt a család által megbízott Kincses Előd ügyvéd, kutatásai során újabb bizonyítékokra bukkant, többek között arra vonatkozóan, hogy az említett időpontban Wass Albert nem is tartózkodott a vádiratban szereplő Vasasszentgothárdon és Omboztelkén, de a kolozsvári táblabíróság 2008. március 10-i 35-ös ítéletében kurtán-furcsán lesöpörte az asztalról érveiket.

Kincses Előd az 1945-ös tárgyalás és ítélet ellentmondásairól, sikertelen rehabilitációs kísérletükről lapunk 2017. február 25-én megjelent számában ír részletesen.

Farcádi Botond / Háromszék