A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot speciális biztonsági üveg védi. A tárló 6-os erősségű földrengésig is biztos védelmet nyújt a nemzeti ereklyéknek.
Tizennyolc éve annak már, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumból az Országház kupolacsarnokába került a Szent Korona a koronázási jelvényekkel. A becslések szerint akkor is mintegy 120 millió forintba került a nemzeti ereklyék áthelyezése. A speciális tárolót mintegy 45 millió forintért építették és szerelték fel. Benne a koronát és a koronázási ékszereket természetes fény sohasem éri, és az egyedi megvilágítás miatt árnyék sem vetődik rájuk.
A Magyar Nemzeti Múzeum huszonegy éven át adott otthont a nemzeti ereklyéknek, ez idő alatt mintegy húszmillió látogató tekinthette meg a műtárgyakat. Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról. Az emléktörvény főbb rendelkezései között helyet kapott, hogy a millennium alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi.
Szinte minden elemi csapástól óvják az ereklyéket
A Híradó.hu megkeresésére az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának munkatársa elmondta, hogy a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket egy speciális tárolóban tekinthetjük meg. A tároló két részből áll, és többrétegű biztonsági üvegből készült. Az ereklyéket tároló felső részből és az alatta található gépészeti részből, amely az állandó hőmérsékletet, páratartalmat és a megvilágítást biztosítja. A tárló aljába üvegszál-technológia, egy hajlékony vezeték vezeti a fényt, amelyet Swarovski lencsék szórnak fel a mennyezetre. Onnan egy tükörlap visszaveri azt, és egyenletes fénnyel teríti be a műtárgyakat. A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket mindennemű fény károsítja, ezért a kupolacsarnokban tilos a fotózás.
A nitrogénnel dúsított belső tér megakadályozza az ereklyék oxidálódásra hajlamos részeinek károsodását. A tárló 6-os erősségű földrengésig is biztos védelmet nyújt az ereklyéknek. A teljes körű óvintézkedések jegyében a tárolóban egy földrengés-izolátort is elhelyeztek.
A Seuso-kincset magyar technológia őrzi meg az örökkévalóságnak
A Seuso-kincs nemrégiben visszavásárolt újabb hét darabja a Terrorelhárítási Központ logisztikai segítségével, június elején került végleg Magyarországra. A kincsek visszaszerzését eredményező, többéves tárgyalássorozat Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányításával zajlott. A Seuso-kincseket a Parlamentben állították ki. A közönség augusztus végéig tekinthette meg ingyen a felbecsülhetetlen értékű késő római ezüstkészletet. Ezt követően a családi ezüst országjárásra indult. A kiállítássorozat végén a kincsek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a visszavásárolt és jelenleg egy vándorkiállításon Magyarországot járó Seuso-kincs minden ma ismert darabját digitális technológiával mérte fel a magyar Mensor 3D. Ez a digitalizáció lehetővé teszi, hogy a leletegyüttes darabjait a kiterjesztett valóság segítségével, akár egy okostelefon kijelzőjén keresztül is bárki, testközelből megcsodálhassa.
Az eljárás során több mint ezer kép készült a tárgyakról, ami anélkül teszi lehetővé a különböző mérések elvégzését, mesterjegyek felderítését, hogy a tárgyakat károsodás, vagy bármilyen egyéb behatás érné. A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy anélkül teszi tanulmányozhatóvá a leletegyüttest, hogy azt mozgatni kellene. A Mensor 3D technológiájának köszönhetően a Seuso-kincs bármelyik darabja, azok kézbe vétele, szállítása nélkül, bármikor, bármennyi ideig vizsgálhatók.