Képtalálat a következőre: „csiksomlyoi bucsu”

Fotó: eszm.ro

Nagy felháborodást keltett mindenütt a magyar médiában a református egyházvezetőken ért sérelem, amelyet a magyar ellenzéki tüntetők követtek el rajtuk!

Ez a primitív cselekedet, amely nemcsak abból állott, hogy leköpdösték a számukra ismeretlen, köztiszteletben álló egyházi vezetőket, hanem mindennek leteremtették őket, ami éppenséggel eszükbe jutott: – Nem vagytok magyarok! – Szégyelljétek magatokat mocskos árulók! – Gyilkosok!

Nem tudni minek lehet nevezni, sokatmondónak-e vagy értelmetlennek azt a tényt, hogy éppen egy Bocskai ruha verte ki a biztosítékot a tüntetőknél!

Ez a minősítetlen cselekedet tehát rányomta bélyegét nemcsak a tüntetőkre, hanem az őket összehívó politikai pártokra is! Még az sem lehet mentség, hogy nem ismerték a megsértett urak kilétét, mert lehet-e bárki emberfiával normális emberként ezt megcselekedni, legyen az koldus vagy királyfi?

Annyira szinten aluli történet, hogy még a sokat emlegetett balkáni minősítés is túlságosan finom, de annyira, hogy szájra, vagy tollhegyre venni sem érdemes! Át kell siklani fölötte vagy nagy ívben elkerülni, hogy ne okozzon közcsömört a rendes embereknek.

Ha csak elvétve történt volna meg egy ilyen, el is kéne siklani fölötte, mellette, de nemrégiben történt egy ijesztően hasonló eset, ami szintén közbotrányt okozott a maga idejében.

2014. májusában meggyalázták Pásztor Istvánt a Gaudi-Nagy Tamás által szervezett tüntetésen. Ugyanis Gaudi-Nagy Tamás észrevette, hogy Pásztor István vajdasági magyar politikus a közelben van, hangosbemondón feltüzelte a tiltakozókat, akik rátámadtak, nem kis meglepetést okozva neki!

A televízió egyenesben adta a cselekményt és volt szerencsém nekem is végignézni, ahogy körülötte futkosnak, szidják, mocskolják és köpködik anélkül, hogy ismernék az urat. Számomra is nagyon kínos volt a jelenet és világosan emlékszem két dologra: az úr Bocskai felöltőbe öltözött, hogy magyarságát büszkén kimutathassa, mint a mostani, ugyancsak sértett egyházi elöljáró urak egyike valamint, hogy legvehemensebben egy nagymama korabeli hölgy támadta, mint a mostani esetben a bántott urakat!

Ez volna a híres magyar vendégszeretet? Nem hiszem … kilenc évet éltem Magyarországon, de én csak jóindulatú, vendégszerető magyarokat ismertem!

De akkor kik ezek az ellenzéket képviselő nagypapa és nagymamabéli, indulataikban felajzott aggastyánok és ősz hajú, eltorzult arcú nagymamák, akik művészibb szintre bírják emelni a káromkodást, mint a korabeli huszárok, valamint obszcén mutogatásokkal díszítik előadásukat? És kik ezek a kerge birka módjára rohangáló középkorúak, akik mintha egy pszichiátriai kezelésről szöktek volna meg?

Most egy furcsa gondolatom támadt: én is voltam Bocskaiban Budapesten – nemrég egy díjkiosztón jelentem meg szintén ott székely gúnyában. Ezek után, hogy merjek Budapestre utazni, ha vannak, akik allergiások nemcsak a Bocskaira, a székely népviseletre, hanem a határon túli magyarokra is?

Mert ugyebár nem jellemző ez a magyarságra, úgy általában tapasztalatból tudom, de én amilyen peches vagyok, megvan annak a valószínűsége, hogy épp egy ilyen másként gondolkodó csoportba botlok bele! Egy ősz hajú, nagymamakorú hölgynek, aki a kis unokájának kellene Csipkerózsikát mesélnie, éppen az ellenzék tüntetésére igyekszik, de van ideje rám kiáltani:

– Nézzétek, ott egy népirtó, nem magyar, hazaáruló, gyilkos, aki a Fideszre szavazott, mert székely!

Az lesz, hogy körbevesznek, jobbról, balról leköpködnek, elképzelhető, hogy letépik rólam a székely gúnyámat, amire nagyon büszke vagyok és a Bocskaim zsinórjait megetetik velem, mint ahogy a románok tették egy székellyel! Amire a rendőrség segítségemre jönne, egy összeköpdösött, rongyos madárijesztőt találna ott helyettem!

Igaz lenne jó oldala is a dolognak liberális szemszögből nézve, mivel a magyarok demokratikus jogai nem csorbulnának, csak az én önérzetem heverne romokban, de ez kit érdekelne?

Valamit nem értek! Hol van a hiba? A demokráciában vagy bennünk? Magyar lelkünkbe befészkelte magát a gyűlölet, mely beteggé tett? Nem tudnék most hirtelen a hozzánk nem méltó viselkedésünk megváltoztatására gyakorlatias megoldást ajánlani, de egy tanácsot adhatok: gyertek el ti mindannyian, vallásos és vallástalan magyar testvéreink a csíksomlyói Pünkösdi Búcsúra, mert csak ott lehet igazán megtisztulni lélekben az oktalan gyűlölettől! 

Sebők Mihály

 

 

 

2 hozzászólás

  1. antal m.

    Tisztelt Sebők Mihály!
    Nem értetlenkedek egy parányit se. Megírta azt amit hűen tapasztalt,- jól tette!
    Csak amit eddig Nemzetünk együtt felépített, rondÍtatni vétség lenne!
    Egyet értek Önnel!
    Tisztelettel.

  2. antal m.

    FIZIKAILAG soha nem láttam, vagy nem találkoztam Sebők Mihályal, – itt az erman olvasott sorai után ismerem. De, nagyon meg lepet a fenti írása! Akár mint bár ki is , én is jártam többször Magyarországon, pontosabban Budapesten is, dolgoztam is egy keveset,- tudom, hogy kik lakják az országot! De semmi más engemet nem érdekel a fenti leírásokból, csak annyi, hogy.- HISZEK A MAGYAR NEMZETBEN-NÉPÜNKBEN, ÉS MINDENT ELKÖVETEK SZEMÉLYESEN IS, HOGY MEGMARADJAK ANNAK AMIRE FELKÉSZÍTETTEK KULTURÁLT TUDÓS ELŐDEINK! BARÁT LESZEK- MARADOK, MINDEN JÓ INDULATÚ EMBERREL!
    / AZ EMBERI INDULATOSSÁGOKAT KÜLÖN KELL KEZELNI!/……