Gyurcsány Ferenc a DK majálisánFotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Ha van a Fidesz kampánycsapatában (és úgy tudom, akad) a határon túli magyarok mozgósításáért felelős ember, az most nyugodtan küldjön egy pezsgőt Gyurcsány Ferencnek. Aki nem tudná, hogy mi történt: kedden egy kőbányai rendezvényen elindították a Demokratikus Koalíció kampányának új szakaszát. Ennek során a pártelnök bejelentette, aláírásgyűjtésbe kezdenek azért, hogy a kettős magyar állampolgárok ne szavazhassanak a magyarországi választáson. Hangsúlyozottan nem népszavazást akarnak, csak arra kíváncsiak, ki válaszol igennel a kérdésükre. Ez pedig így hangzik: „Egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazzanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik szavazatuk következményeit?”

Azt, hogy mi értelme van ennek az adatbázis-építésen túl, nem igazán értem. Ennél hatékonyabb buzdítást a szavazásra a határon túli magyarok körében el sem lehet képzelni – az egykori miniszterelnök a gyászos emlékű, a kettős állampolgárságról (is) szóló 2004-es népszavazás kampánya óta vörös posztó a szemükben, így még ha nem tervezték is a részvételt a tavaszi országgyűlési választáson, most van egy erős érzelmi okuk, hogy regisztráljanak.

Gyurcsány Ferencnek pontosan kell(ene) tudnia, hogy kevesebb mint egy évvel a választás előtt semmi esély a törvénymódosításra. Azzal, hogy ennyire belefolyik egy, még a Fidesz táborát is megosztó ügybe, nem lehet más célja, mint besöpörni azon emberek szavazatát, aki gyűlölik a határon túli magyarokat, minden bajok forrását látva bennük. Abban reménykedik, ez talán hoz annyit (de csak annyit) neki és rétegpártjának, amivel épp bejutnak a parlamentbe. Őt az már nem érdekli, hogy járulékos kárként sokadszor járatja le ezzel a témával a baloldalt, közvetlenül is segítve a Fidesz sima győzelmét 2018-ban. Arról nem is beszélve, hogy már maga a kérdés is bődületes csúsztatás – mivel egyáltalán nem mindegy, egy új kormány hogyan viszonyul a határon túl élő nemzettársakhoz, így természetesen ők is viselik saját szavazatuk következményeit.

Nem tudom elégszer leírni: a határon túl élő magyarok tulajdonképpen fél szavazatot adnak le, hiszen csak a pártok országgyűlési listáira voksolhatnak, magyarországi lakóhely híján egyéni jelöltekre nem. A kilencvenhárom ily módon megszerezhető országgyűlési mandátumból legutóbb egyetlenegy sorsáról döntött az ő szavaztuk, és nehéz elképzelni olyan helyzetet, amikor háromnál több mandátumot hozhatnak egyik vagy másik pártnak. Ez pedig alig fél-másfél százaléka a parlamenti helyeknek (az összlétszám 199 fő). És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nem lehet a végtelenségig a szőnyeg alá söpörni a kérdést: egyszer a baloldalnak is el kell majd gondolkodnia arról, miért nem tud szót érteni a határon túli magyar közösségekkel. A sértegetés, csúsztatás, megalázás nem tűnik sikeres kapcsolatépítésnek.

Visszatérve a tavaszi parlamenti választáshoz, az valójában a százhat egyéni választókerületben fog eldőlni, és ebből a döntésből a határon túliak kimaradnak. Nem úgy a külföldön dolgozó anyaországiak, igaz nekik el kell menniük a követségre vagy konzulátusra, vagy itthon kell tartózkodniuk a szavazás napján. Ha ők is szeretnének levélben szavazni, ennek semmi akadálya, amennyiben megszüntetik magyarországi állandó lakcímüket. Ekkor nekik is fél szavazatuk lesz, cserébe nem kell sorba állniuk. Egyszerű ez, csak el kell olvasni a jogszabályt.

Nem nehéz észrevenni: akarva vagy akaratlanul, de Gyurcsány Ferenc a Fidesz kottájából játszik. Nem hinném, hogy ma a külföldön élők szavazati joga lenne a legfontosabb kérdés Magyarországon, de arra éppen elég, hogy mozgósítson dühös és frusztrált embereket határon innen és túl.

Lehet, éppen ez volt a cél.

Lukács Csaba / Magyar Nemzet