Tamáshidáról sokat írtak mostanában is és sokan is járnak erre. Aki csak teheti, letér a Szalonta-aradi főútról és meglátogatja e romokat. 2005-ben Gurzó K. Enikő a Reggeli Újságban írt riportot a faluról és a romról. Már a címe is felrázó: „Majorság lakja az Árpád-kori templomot”.

Olvasom itt is útravalómat és útikalauzomat, amely így ír a templom múltjáról:
Régi helység, Rogerius mester mint megerősített német várost említi. A falut 1241-ben a tatárok elpusztították. Egy 1341-ben kelt oklevél, a Rathold nembeli János és László igazolása arról tanúskodik, hogy a települést már régóta e család birtokolja. 1550 januárjában az erdélyi rendek országgyűlését Tamáshidára hívták egybe. A faluban valaha állhatott egy nagyobb várkastély, mert a románkori egyház romjai körüli nagyobb területen erre utaló jelentősebb épületek alapfalai és pinceüregei is látszottak még a XX. század elején is. A kastély ura 1552-ben Báthori Endre volt, s ekkor a falu mindössze 17 portát számolt. Később, 1729-ben III. Károly (1685-1740) király Baranyi Miklósnak adományozta a községet, akinek családja építtette azt a szép kastélyt, melynek parkjában az említett román kori romtemplom téglából rakott hatalmas tornya is áll, ezen annak idején félköríves ikerablakokat alakítottak ki. A templom eredetének régiségét a szentély maradványának félköríves volta is igazolja. A falu református temploma 1854-ből, az ortodox 1866-ból való. A település határában állt az 1333-35. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt Bökény, mely később elpusztult, akárcsak egy másik közeli falu, Tamász.

Borús, ködös reggelre érkezem Tamáshidára. Már a Várad–aradi főútról a homályból is jól látszik a romtemplom monumentális tömbje. A torony messze kiemelkedik a falu fölé. Tamáshida magyar, cigány és román népességű falu Bihar és Arad szélén, épp a megyehatáron. A szépen rendbetett új református templom mellett halad el az országút, amíg az utas egy kis kanyarral eljut a romokig. A hajdani, sokat emlegetett kastélyt és parkját már csak sejteni lehet: a bejárt barokkos oszlopai még megmaradtak, de mögötte már új kastély épül. Körülötte a kis piactér is baromfi legelő.

Udvar belsejében, teljesen magántelken, annak is a gazdasági udvarán állnak a romok. Egy középkori templom félszeg, de még mindig lenyűgöző tornyával beszorult egy szerény kis falusi gazdálkodás közepébe. A családi élet egy része pedig a templom falai között zajlik. A románkori torony még fedetlen fővel is versenybe száll az idővel. Homlokán úgy ül a megviselt gólyafészek, mint egy alföldi juhászbojtár fején napszítta kalapja. A hajótest hiányzó helyén van a gazdasági udvar, a román kori szentély boltozata alatt meg a raktár, fészer.

Az öreg utcakapu nyitva van, nem kell bezörgetnem. Csak a házajtó előtt szólítgatom a háziakat, amúgy, falusiasan. Türkösi Róza néni fogad, mint egy gyakorlott és edzett idegenvezető. Mesél a legendákról, aranyról, alagútról. Ha belépti díjat szedne a látogatóktól, szerényen ki is egészíthetné belőle nyugdíját. – A rom nekem marad. – mondja. Mindenki csak nézi, és megy tovább. A telek az enyém, a rom rajta, az nem. Kié akkor, és mit lehet tenni? A helyi lelkész, Pázmány Attila nagyon szeretné, hogy a teleknek ezt a részét kiválthatná az egyház és átvehetné a romokat, de egyelőre nincs pénz semmire.

A torony falán egyre mélyülő hasadások jelzik, itt sürgősen tenni kell valamit. Fedetlenül, de még áll az idővel és időjárással dacoló szentély, de csonka téglasorai a szélei felől meg-meg lazulva hullanak alá.

A mentés pedig már nem a múlt előtt fejet hajtó vagy csodát látni érkező, bámészkodó turisták feladata.

Vetési László 

Írja meg a véleményét a fentiek kapcsán!

Név:
Hozzászólás:
A művelet eredménye: 2 plusz 7 ?

Hozzászóló: Pázmány Attila (2010-02-15 22:32:23)

Tamáshidai lelkipásztorként kiegészíteném a cikket azzal, hogy lett volna pénz a romtemplom felújítására, de Románia nem tette lehetővé eddig. Egyfelől az RMDSz pályázatra bíztatott, de ahhoz a Református Egyház tulajdonában kellene, hogy legyen. Másfelől voltak olyan jó lelkű magyarok, akik magánúton is néhány ezer dollárt szereztek volna - igaz még a válság előtt. De, ha nincs telekkönyvileg tulajdonunkban a templom, világos, hogy felújítási engedélyt sem kapunk rá. Egy olyan Árpád-kori magyar műemlékről van tehát szó, amely magánterületen fekszik, de Románia tulajdonát képezi. És itt van a gond, mert Románia rossz gazdája ennek a műemléknek (is). A Román Műemlékvédelmi Hivatal Bihar megyei osztályán azt felelték, hogy tudnak az műemlékről, a nyilvántartásukban másodosztályos besorolás alá esik, és nincs pénzük a rendbe tételére. Nekünk, a magyaroknak szívügyünk a tamáshidai templomrom megmentése. A Református Egyházon keresztül erre már lett volna esély, de amíg Románia jogilag nem mond le arről a magyar történelmi műemlékről, nem látok esélyt a megoldásra.

Hozzászóló: toducz endre (2010-02-14 14:01:42)

Brávó. Akkor romosodjunk, hogy legyen jövendőnk. Tyúkok kiméljenek.

Korábban írtuk:
A gyerekmegrontók ellen emelt szót a pápa (2010. február 12., 17:47)
Európa iszlamizációja megengedhetetlen (2010. február 11., 20:43)
A katolikus egyháznak őszinteségre van szüksége (2010. február 10., 07:42)
Önkénteseket várnak a Mária Út kiépítéséhez (2010. február 09., 16:38)
Romániai püspökök ad limina látogatása (2010. február 09., 12:44)
A pápa szót emelt az abortusz és az eutanázia ellen (2010. február 07., 20:59)
Romok között is jövendő – Körösszegi csonkatorony az országhatáron (2010. február 07., 14:58)
Híveivel egyetértésben, Isten áldásával (2010. február 07., 09:29)
Székely kálváriát építenek Székelyudvarhely közelében (2010. február 05., 14:23)
Egyesül a Magyarországi és Erdélyi Unitárius Egyház (2) – AUDIÓ (2010. február 03., 23:08)
Egyesül a Magyarországi és Erdélyi Unitárius Egyház – AUDIÓ (2010. február 02., 21:09)
Gyertyaszentelő Boldogasszony Ünnepe van ma (2010. február 02., 08:00)
„A kereszténység és a magyarság egy és szétválaszthatatlan” (2010. február 01., 23:34)
Szász Tibor református lelkész: Elindultam, amerre a lyuk néz – AUDIÓ (2010. január 31., 19:01)
Romok között is jövendő Szalárdon – várrom a gáton (2010. január 31., 12:14)
Jézus-korabeli ház maradványaira leltek Názáretben – VIDEÓ (2010. január 30., 15:26)
II. János Pál valóban sanyargatta magát – erősítette meg a posztulátor (2010. január 28., 17:34)
Megmentett ereklyék – VIDEÓ (2010. január 27., 22:30)
Felkerülhet-e az UNESCO listájára a Csíksomlyói Kegyhely? – VIDEÓ (2010. január 27., 10:03)
„Egy édesanya, aki nehéz helyzetében gyermekeivel otthont keresett nálunk" (2010. január 25., 23:06)

[ Archívum ]

Keresés az interneten:

Keresés az Erdély Mán:     nem-archivált írásokbanaz archívumban    összes szó után bármely szó után pontos keresés