Klaus Iohannis / Fotó: click.ro

A békés és demokratikus tüntetések a mai Románia szebbik arcát mutatják, egy olyan társadalomét, amely nem adta fel a modern román állam alapítói által vallott értékeket – hangoztatta Klaus Iohannis államfő a román fejedelemségek (Moldva és Havasalföld) egyesülésének ünnepén, szerdán.

A román elnök a bukaresti ortodox patriarchátus üléstermében mondott beszédet, ott, ahol 1859. január 24-én a havasalföldi küldöttek is Alexandru Ioan Cuza moldvai fejedelmet választották vezetőjükké, megtéve az első lépést az egységes román állam létrehozása felé.

A jobboldali román elnök politikai ellenfeleinek, a szociálliberális kormánykoalíció vezetőinek üzent, amikor a történelmi évfordulón az utóbbi év korrupcióellenes demonstráció-sorozatát méltatta.

Beszédében rámutatott: már a fejedelemségek egyesülésének utat nyitó 1858-as párizsi konvenció is leszögezte a hatalmi ágak szétválasztásának, a miniszteri felelősségnek és a független bíróságnak az elvét. A modern román állam megteremtői tudták, hogy az ország fejlődése és európai jövője érdekében a visszaélést és becstelenséget büntetni képes stabil jogrendet kell meghonosítaniuk.

Iohannis szerint az utóbbi évben Romániában utcára vonult tüntetők sem akarnak mást, mint egy független és hatékony igazságszolgáltatással rendelkező stabil és virágzó országot, ehhez pedig olyan felelős vezetők kellenek, akik a nemzet javát az egyéni vagy csoportérdekek fölé helyezik.

"A társadalmunkhoz méltó államra van szükségünk: a románok tisztességes és hatékony kormányzást akarnak" – zárta ünnepi beszédét a román elnök.

Iohannis azokra az ellenzéki vádakra utalt, melyek szerint a kormánykoalíció azért próbálja korlátozni az ügyészség mozgásterét, hogy megmentse a felelősségre vonástól a korrupcióval vádolt politikusokat. A kormányoldal szerint viszont az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert Románia ügyészállammá vált, ahol sérülnek az emberi jogok és az ártatlanság vélelme.

Romániában tavaly óta munkaszüneti nap a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója, amit "kis egyesülésként" is emlegetnek. Az ország idén ünnepli a "nagy egyesülés" centenáriumát, vagyis az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat századik évfordulóját.

Baranyi László / MTI