Hat állami finanszírozású romániai felsőoktatási intézmény 1127 diákját szólította meg az a felmérés, mely az ernyőszóval iskolai csalásnak nevezett jelenség típusok szerinti megoszlását és gyakoriságát mérte hazai egyetemi hallgatók körében.
A felmérés nem érintette a különböző romániai magánegyetemeket. A BBTE részéről Gabriel Bădescu, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar munkatársa vett részt a tanulmány elkészítésében.
A kérdőív huszonként iskolaicsalás-típust sorakoztatott fel: (1, 2) más helyett megírni / mással megíratni a zárthelyi dolgozatot; (3, 4) információt szerezni/szolgáltatni zárthelyi dolgozat írása közben; (5) nem engedélyezett anyagok felhasználása zárthelyi dolgozat írása közben; (6, 7) zárthelyi dolgozattal kapcsolatos információk kiszivárogtatása/fogadása a dolgozat írását megelőzően; (8) több tantárgyból ugyanazt a házi dolgozatot benyújtani; (9) felkínálni másoknak, hogy lemásolják a házi dolgozatod; (10) lemásolni valakinek a házi dolgozatát; (11) kiegészíteni valakinek a házi dolgozatát; (12) megkérni valakit, hogy kiegészítse a házi dolgozatod; (13) segítséget kérni/nyújtani a személyre szabott feladatok elvégzésénél; (14, 15) hivatkozás nélkül átemelni/parafrazálni valakinek a szellemi tulajdonát; (16) olyan hivatkozási listát közölni, melynek bizonyos tételeit nem olvasta a dolgozatszerző; (17) hivatkozásokat hamisítani, gyártani; (18) információkat és eredményeket hamisítani; (19) hamis ürüggyel késni óráról; (20) kárt tenni mások munkájában; (21) gátolni másokat a forrásokhoz való hozzáférésben; (22) nem jelenteni azt, ha másokat csaláson érsz.
A megkérdezett diákok 95 %-a vallotta azt, hogy egyetemi évei során legalább egy alkalommal elkövette a fönti kihágások valamelyikét. Noha a főleg nyugat-európai, ázsiai és amerikai diákok körében végzett korábbi kutatások átlagosan 70 % körülire becsülik ugyanezt az arányt, a szerzők szerint nincs okunk azt feltételezni, hogy a romániai egyetemi hallgatók több kihágást követnének el külföldi társaiknál. Állításuk szerint a közel 20 %-nyi különbség egyebek mellett abból adódhat, hogy míg a témában végzett korábbi kutatások jellemzően csak egy bizonyos képzési területre vagy diszciplínára összpontosítottak, addig jellen kutatás számos oktatási területet átfog.
Ha azonban csalástípusonként, tehát finomabb bontásban hasonlítjuk össze a hazai és a külföldi eredményeket (ezek között igen kevés a kelet-európai, dél-amerikai vagy afrikai kutatás), meglepő eredményekre jutunk. Míg átlagosan a külföldi diákok 84,8 %-a vallotta azt, hogy zárthelyi dolgozat írása során másolt társaitól, addig itthon az arány csak 68,2 %-ra tehető. A külföldi diákoknak átlagosan 55,3 %-a nyújtotta be sajátjaként valaki másnak a munkáját, a romániai diákoknak csak 30,6 %-a tette ugyanezt.
A külföldi diákoknak átlagosan 85,9 %-a ismerte be, hogy valamelyik társa közreműködött házi dolgozata megírásában, a hazai diákoknak mindössze 70,3 %-a vallotta ugyanezt. A külföldi diákoknak átlagosan 9,7 %-a nyújtotta be ugyanazt a házi dolgozatot két vagy több tantárgyból, a romániai diákok körében viszont jóval nagyobbnak, mintegy 33,9 %-osnak bizonyult ez az arány.
A tanulmány további izgalmas elemzéseket és adatokat tartalmaz az iskolai csalás hazai motivációs hátterével, a kihágások fajtáinak diákok körében történő megítlésével, valamint a különböző csalástípusok gyakoriságával kapcsolatban.
[* ] Bob Ives, Madalina Alama, Liviu Cosmin Mosora, Mihaela Mosora, Lucia Grosu-Radulescu, Aurel Ion Clinciu, Ana-Maria Cazan, Gabriel Badescu, Claudiu Tufis, Mihaela Diaconu, Amalia Dutu (2017): Patterns and predictors of academic dishonesty in Romanian university students. Higher Education, 74/5, 815–831.
A tanulmányismertetőt Serestély Zalán szerkesztette / a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közleménye