| 2013. május 23. csütörtök - Dezső holnap: Eszter, Eliza |
1 USD: 3,3601 RON | 1 EURO: 4,3465 RON | 100 HUF: 1,5024 RON |
![]()
Nagyobb betűk |
Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, elsősorban anyagi okok miatt, beolvadni készül a Babeş-Bolyai Tudományegyetembe. Ez a lépés a romániai katolikus magyar felsőoktatás önállóságának feladását jelentené.
A történelem többször is megmutatta, hogy a mindenkori román hatalom célja, a romániai magyarságnak tett hangzatos ígéretei ellenére, a magyar nyelvű intézményrendszer felszámolása. Az erdélyi magyarság mindkét világégés után megtapasztalhatta oktatási és művelődési intézményrendszerének a csaknem teljes ellehetetlenítését. Márton Áron, Erdély nagy püspöke, 1948. március 24-én így válaszolt a Magyar Népi Szövetség érveire, amelyek a felekezeti oktatás állami oktatásba történő beolvasztása mellett szóltak:
„Erdélyben – talán inkább, mint a világ bármely pontján – a közoktatást úgy alsó, mint felsőfokon századokon át kizárólag a vallási közületek látták el; (…) Valahányszor népünknek újra kellett kezdenie az életet – és hányszor ismétlődött ez a történelem során! – az új alapvetéshez a templomban gyűjtött erőt, az újraépítést pedig mindig az iskolában kezdte meg és az iskola által hajtotta végre. Iskoláit ezért építette és tartotta fenn súlyos áldozatok árán, ezért építette újra minden dúlás után, ezért követelte ki a mindenkori törvényhozó hatalmaktól azok jogainak tiszteletben tartását, s ezért védte meg azokat a támadó törekvésekkel szemben körömszakadtáig.”
Az erdélyi római katolikus hívők soha nem fognak belenyugodni abba, hogy a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné. 1753-ban, alapításakor, az erdélyi püspökség csak igen szerény vagyonnal rendelkezett, a reformáció előtti gazdag püspöki uradalomnak csak a töredéke maradt meg. Sztoyka Zsigmond Antal püspök mégis létrehozta azt az intézményt, amely az erdélyi katolikus életre a legnagyobb befolyással volt.
Ennek az intézménynek az önállóságát és egyházi fennhatóságát adják most fel az állami támogatás kedvéért? A lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével, a múlt, jelen és jövő iránti felelősségvállalás eszméjével. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibe vételéről elhíresült Babeş-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani.
Tisztelettel kérjük Egyházunk vezetését, hogy bírálja fölül döntését, ne adja fel az utolsó bástyát, ne keltsen elégedetlenséget és csalódottságot híveiben.
Csíkszereda-Kolozsvár, 2006. augusztus 7.
Ajtay Kincses Maria dr., Marosvásárhely
Bács Béla János, Csíkszereda
Csép Katalin dr., Marosvásárhely
Dudutz Gyöngyi, Marosvásárhely
Ferencz Csaba, Sepsiszentgyörgy
Ferenczes István, Csíkszereda
Fodor Imre, Marosvásárhely
Fülöp Gézáné Mária, Marosvásárhely
Gál Gyula dr., Makó
György Attila, Csíkszereda
Jeremiás Béla dr., Marosvásárhely
Kincses Imola, Marosvásárhely
Kovács Csaba, Csíkszereda
Kovács Lehel István dr., Kolozsvár
Macalik Arnold, Kolozsvár
Macalik Ernő, Kolozsvár
Márton Lajos, Marosvásárhely
Márton Lajos, Marosvásárhely
Oláh-Gál Róbert dr., Csíkszereda
Pál-Antal Sándor dr., Marosvásárhely
Soós Szabó Klára dr., Csíkszereda
Süket Levente, Csíkszereda
Tiboldi Enikő, Csíkszereda
Toró T. Tibor, Temesvár
Váradi István dr., Farkaslaka
Tisztelt Aláírásgyűjtők!
A Gyulafehérvári Főegyházmegye főpásztora Dr. Jakubinyi György érsek fontos döntések előtt mindig kikéri a Tanácsadó Testület véleményét, megnézi az Egyházi Törvénykönyv kánonjait és jogtanácsosokkal is egyeztet.
Már néhány éve vajudik a Teológiánk és a Babes-Bolyai TE csatlakozásának ügye. Érsek atyánk legutóbb kikérte a Vatikán Nevelési Kongregációját vezető Z. Grocholewsky biboros véleményét is. Mivel a biboros úr is jónak ítélte meg a csatlakozás lehetőségét, azután került sor a párbeszédre. Egy biztos, hogy Érsek atyánk a Teológiánk függetlenségét nem fogja feladni!!!
Itt megemlítenem, hogy Főegyházmegyénkben 35 olyan szórványplébánia van, ahol az évi bevétel 50 millió régi lej alatt van! 25 olyan plébánia van, ahol az évi bevétel nem haladja meg a 80 millió régi lej összeget. Egy irodát fenntartani ma havi 8-10 millió lejbe kerül. 60 plébánia élete nem rózsás, azokat támogatni kell.
Mi római katolikus magyarok (a gyulafehérvári főegyházmegyében 361.000 + 40.000 roma) a román állam adófizető polgárai vagyunk. Miért ne vegyük igénybe az állam biztosította lehetőségeket egyszerűen azért, hogy élni tudjunk és életterünk legyen!
Nincsen veszély, nem veszít Teológiánk az önállóságából, sőt előnyös a csatlakozás. Néhány éve a csatlakozás híve vagyok. Főpásztorunk és helynöke világosan fogalmaztak. Nem szellemi-lelki-jogi feladásról van szó, hanem anyagi támogatásról. Néhány pesszimista, festi a „feketét" a falra. Ezek olyanok mint az együgyű hajadon, aki a születés hallatán a koporsóra gondolt és sírni kezdett.
Végre nálunk is történik valami!
Nem különös, hogy a gyulafehérvári Teológia Rektora és tanári kara nem ijedezik, nem nyilatkozik, hanem hallgat? Ha valakit szórít a cipő, arról neki kell szólnia. Itt nincsen szó a szorításról.
Ha a nagymúltú Intézmény Rektorátusa is jónak látja a csatlakozást, és ez nem felszámolás, akkor pedig mi a baj? Kinek vagy kiknek fáj? Hát akkor kik állnak a nagy féltés vagy ijesztgetés mögött? A baj gyökere, hogy kevés a dolgos és sok a kritikus.
Befejezésül annyit, hogy a dolgokra van némi rálátásom, mivel a Papi Szenátusnak, a Gazdasági Bizottságnak tagja vagyok, és a Szórványbizottságnak titkára.
Ha valaki féltő szeretettel van Egyházunk iránt, akkor én is. 19 évet és három hetet dolgoztam szórványplébánián. Ott nem síránkoztam és nem agitáltam főpásztorom ellen, hanem dolgoztam és dolgozok.
Fantom veszély ellen aláírást gyűjteni, kellő tájékozódás nélkül véleményt nyilvánítani –főként ha ezt még nem is kérték – értelmetlen.
Darvas-Kozma József plébános, Csíkszereda