Olyan volt az idei érettségi (is), mint a román oktatási rendszer: kaotikus, félelemmel és vádaskodással, elégedetlenséggel teli. Kiütközött az állandó reformoknak köszönhető összes hiba, sőt, olyasmivel is szembesülhettünk, amivel korábban ennyire egyértelműen nem: igazságtalansággal, nem is kevéssel.

Az érettségi körüli hisztéria minden évben az egekig csap, most azonban akadt néhány külön magyar „ínyencség”. A szórványban élők a magyar vizsga tételei miatt háborogtak, és az eredmények is bizonyították, nagyon sok fiatal átlagán nem javított, de rontott a magyar jegy. És bizony itt, Székelyföldön is voltak kimondottan jó magyaros diákok, akár olimpikonok is, akiknek csak hetes-nyolcasra értékelték dolgozatát.

Óhatatlanul felmerül tehát néhány kérdés. Mi volt a tételek összeállítóinak szándéka? Milyen tudást kívántak mérni? És mi lesz mindennek a következménye? A magyar diákokra amúgy is többletterhet ró az anyanyelvi vizsga, ha ez mumussá válik, főként a román környezetben élők könnyen lemondhatnak a magyar iskoláról. Hány osztály, hány iskola szűnik így meg? Megéri nem átlagos tudást, irodalmi ismeretet követelni, hanem magas szintű elméletek elsajátítását elvárni? Érdemes lenne mindezen elgondolkodniuk a tantervek kiötlőinek, a vizsgatételek összeállítóinak, hisz olyan gyermekek kedvét is elvehetik az irodalomtól, akik szívesen olvasnak.

Külön fejezetet érdemel minden évben a román vizsga, amely elsősorban a tömbben élő magyar gyermekek számára nagy kihívás. Tizenkét évig, heti négy-öt órában tanítják nekik az állam nyelvét, irodalmát, ám nagyon sokak számára kihívás marad elérni az átmenő ötöst. Ha egy kis rosszindulat vagy túlzott szigor is keveredik a javító tanár értékelésébe, leszerepelhetnek egyébként kiváló tanulók is. Az óvások idén Háromszéken bebizonyították mindezt. A megfellebbezett dolgozatok majd 80 százalékát jobbra értékelték Zilahon, mint eredetileg Marosvásárhelyen, és több esetben nem pár tizeddel, hanem három-négy jeggyel lett magasabb a végeredmény. És hányan nem merték megkérdőjelezni az eredeti osztályzatot, nehogy az átmenő ötös alá csússzon az új értékelés? Miként bízhatnak ezek után az érettségi tisztességében, igazságosságában a diákok? Számonkéri valaki a javító tanárokat? Lehet remélni, hogy jövőben nem ismétlődik meg mindez?

A legelkeserítőbb azonban a végeredmény: a magyar diákok jóval gyengébben szerepeltek, mint román társaik, átmenési arányuk majdnem 9 százalékkal kisebb, és ezért nemcsak az elvont magyar tétel, a román feladatlap rosszindulatú javítása okolható. Egyre gyengébben teljesítenek már a jó nevű magyar iskolák is, az elmúlt évek során mind hátrébb csúsztak az országos rangsorban.

Semmivé foszlani látszik a tudás értéke, és diákból, szülőből, tanárból tovatűnt az, amit eleink vallottak: kisebbségiként, magyarként sokkal keményebben kell dolgozni, többet, jobban kell teljesíteni még az igazságtalan, rossz román oktatási rendszerben is. Ha erről nem tudjuk meggyőzni gyermekeinket, lesz megállás a lejtőn lefelé?

Farkas Réka / Háromszék 

3 hozzászólás

  1. Tóducz

    A romákok tovább gazemberestednek, hisz az erdélyi magyar diákoktól tökéletes romáktudást követelnek az érettségin, miközben az első miniszterük és sok parlamenti képviselőjük hibásan tud romákul, pedig “romák” vidékről származnak és romák iskolában “jártak”!

  2. Tóducz

    Mire tetszett számítani, hogy az idén angolos lesz?

  3. antal m.

    MIT IS NEVEZNEK DISZKRIMINÁCIÓNAK?
    A fenti nem egyéb!