A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Farkas utcai főépülete Kolozsváron / Fotó: Bíró István – MTI

Hétfőn arról írtunk, hogy továbbra is elszívják a hazai egyetemek a határon túli magyar diákokat – noha az anyaország jelentős mennyiségű pénzt költ a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására, gyakorlatilag alig van diák, aki Magyarországról menne át tanulni oda.

Jelenleg összesen tizenhét anyaországon kívüli intézmény indít rendszeresen magyar nyelven képzést a Kárpát-medencében – ők jellemzően a helyi magyar kisebbség továbbtanulási igényeit hivatottak kiszolgálni, de örömmel fogadnának anyaországi diákokat is.

Az európai uniós tagság azt is jelenti, hogy a helyiekkel azonos feltételekkel lehet felvételizni – ennek köszönhető, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem már négy évvel ezelőtt saját standdal vett részt egy budapesti felsőoktatási kiállításon.

A BBTE magyar tagozatán akkor hetvenhat szakon szerveztek felvételit, az egyetem huszonegy karából tizenötön folyt magyar nyelvű oktatás, hatezer magyar diákkal. Mivel lapunk kérdéseire nem válaszoltak, hároméves adataink vannak: akkor 135 külföldi, zömében anyaországi diák tanult náluk magyarul. A legnépszerűbb szak a távoktatásos pszichológia volt: 121 magyarországi járt az alapképzés három évfolyamára.

Kolozsvár azért is vonzó az anyaországi diákok között, mert ott olcsóbb a megélhetés a hazai nagy egyetemi központoknál, ráadásul egy lüktető, izgalmas város rengeteg magyar eseménnyel. A nem uniós országokba már bonyolultabb jelentkezni, ezzel együtt elkeserítő, hogy az Újvidéki Egyetem szabadkai magyar tannyelvű tanítóképző karán egyetlen anyaországbeli diák sincs, és Kárpátalján is csak tíz-tíz magyar állampolgárságú hallgató lenne felvehető évfolyamonként, már ha menne oda valaki.

Magyarországra eközben egyre több külföldi diák jön: tavaly nyolcezerrel többen iratkoztak be, mint öt évvel ezelőtt, így 28 628-an kezdtek nálunk tanulni. Persze zömükben nem határon túli magyarok, de ezek száma sem elhanyagolható: Romániából 2054, Szerbiából 1907, Szlovákiából 1885, míg Ukrajnából 1193 hallgató érkezett, és gyaníthatóan ezen diákok többsége magyar nemzetiségű. Én meg tudom mondani, milyen utat járnak be ezek a diákok – 1991-ben ugyanígy, tanulási céllal érkeztem Magyarországra a Székelyföldről, és mint társaim nagy része, én is itt ragadtam. A három vagy több év épp elég arra, hogy az ember barátokat, szakmai kapcsolatokat és jövendőbeli munkalehetőségeket szerezzen, így nagy az esély, hogy a frissen szerzett tudást itt is fogja majd kamatoztatni. És ez a jobbik eset!

Az talán még rosszabb, ha valaki a szülőföldjén tanul, de aztán azonnal elmegy Nyugat-Európába dolgozni. Romániából a friss adatok szerint tizennégyezernél is több orvos dolgozik külföldön. Többségükben friss diplomások, akik el sem kezdtek praktizálni otthon az egyetem elvégzése után, hanem azonnal külföldre indultak. A román adófizetők pénzén képezték ki őket, de gyaníthatóan soha nem fognak román adófizetőket gyógyítani. Persze ha megfelelő fizetést kapnának otthon, akkor talán maradnának, de az már más téma, most maradjunk az oktatásnál.

Az sem mindegy, milyen egyetemre-főiskolára megy a diák akár otthon, akár idegen országban. A France2 csatorna nemrég elgondolkodtató riportot sugárzott, és az anyag nagy botrány kavart Romániában. A kolozsvári orvosi és gyógyszerészeti egyetemen ugyanis ezerkétszáz francia diák tanul, megragadva a második esélyt – míg otthon nekik nagyon nehéz bejutniuk, Romániában elég a közepes felvételi eredmény és évi ötezer euró a tandíjra. A francia újságírók szerint egy Párizs melletti kórházban tavaly nyolc rezidens orvost voltak kénytelenek felfüggeszteni a roppant gyenge képzettségük miatt, és közülük hatan a kolozsvári egyetemen szerezték meg a diplomájukat. Még egy EKG-t sem voltak képesek rendesen értelmezni, állították a riportban, egyszerű diplomagyárnak bélyegezve a kolozsvári intézményt.

Szóval bonyolult lett a világ, nincsenek tuti receptek. Hacsak az nem, hogy történjék itt bármi, általában Nyugat-Európa jár jól.

Lukács Csaba / Magyar Nemzet

Írj egy hozzászólást:

Az email címet nem tesszük közzé.