Dabis Attila / Fotó: kji.hu

A román hatóságok pénteken nem engedték belépni Romániába Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottját.

A hírt Izsák Balázs, az SZNT elnöke tette közzé közösségi oldalán. Dabis Attila a székely szabadság napja alkalmából szombaton tartandó megemlékezésre és felvonulásra igyekezett Marosvásárhelyre, amikor a magyar-román határon a román határrendészek feltartóztatták. Kitiltásáról egy angol nyelvű végzést adtak át neki, mely indoklást nem tartalmaz.

Dabis Attila az MTI-nek megerősítette az információt. Hozzátette: pénteken a kora-délutáni órákban az Ártánd-Bors határátkelőhelyen próbált belépni Romániába.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek elmondta: a magyar állampolgárságú Dabis Attila 2011-ben önkéntesként kapcsolódott be az SZNT munkájába, és fontos szerepet vállalt a tanács nemzetközi kapcsolatainak a kiépítésében. Szervezőként segítette az SZNT vezetőinek a dél-tiroli, katalóniai, baszkföldi, skóciai látogatásait, kezdeményezője volt a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezésnek, majd amikor az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezés bejegyzését, Izsák Balázzsal ketten támadták meg az EU luxemburgi bíróságán az EB elutasító határozatát.

A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet nemzetközi koordinátoraként is tevékenykedő Dabis Attila szakértőként vett részt annak az árnyékjelentésnek az elkészítésében, amelyet az SZNT, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) nyújtott be az ENSZ-hez arról, hogy Románia mennyiben teljesítette az emberi és kisebbségi jogokkal kapcsolatban tett nemzetközi kötelezettségvállalásait. Szakértőként dolgozott annak az árnyékjelentésnek a kidolgozásában is, amelyet az SZNT az EMNT-vel közösen készített az Európa Tanács számára arról, hogy Románia mennyiben tartja tiszteletben a kisebbségvédelmi keretegyezményt.

Dabis Attila az MTI-nek elmondta: a számára átadott vázlatos jegyzőkönyvben a határrendészet csupán azt közölte, hogy nemkívánatos személynek minősítették Romániában. Hozzátette: a kormányrendelet szerint – melyre hivatkoztak – bírósági határozat szükséges ahhoz, hogy valakit kitiltsanak Romániából. Kérésére nem közölték azonban, hogy mikor mely bíróság hozott személyéről határozatot, és mennyi ideig nem léphet be Romániába.

Dabis Attila kijelentette: büntetlen előéletű, a román hatóságokkal soha nem gyűlt meg a baja, nincs ellene európai elfogatóparancs, ezért nehezen megmagyarázható számára a kitiltása. Hozzátette, csakis a civil jogvédelemben elvégzett munkája válthatta ki a román hatóságok nemtetszését. Megjegyezte, az SZNT külügyi megbízottjaként nemzetközi fórumokon nyújtott több alkalommal tájékoztatást arról, hogy Románia nem tartja be a nemzetközi kötelezettségvállalásait.

Dabis Attila azt is elmondta: a budapesti Corvinus Egyetemen szerzett a közelmúltban doktori címet. A Tévhitek az autonómiáról című Székelyföld autonómiájának alkotmányossága alcímű doktori dolgozatában tudományos eszközökkel bizonyította, hogy Székelyföld területi autonómiája nem ellentétes Románia hatályos alkotmányával.

Gazda Árpád / MTI

38 hozzászólás

  1. Sorok-Soros

    Toducz,On meg csak a maga vilagat erti meg ami ertheto is ,mert egy normalis ember megerto az ilyen emberek irant mi nt maga. Jol el van a maga a maga vilagaban. A kerites,meg a halyog a szemen meggatolja,hogy tovabb lasson,es megerteni is a kulso vilagot,ami nagy befolyassal van a maga es mas hasonszoru emberek vilagara. Viszont a maga vilagszemlelete az eg vilagon senkire sincs hatassal,meg egy ici-pici horpadast sem csinal rajta,es a vilag kereke tovabb forog es nem all meg azokon a kis homokszemeken amit a kerek ala akar szorni. De azert almodozhat rola.

    • Tóducz

      Drága Soros Dzsó, ha jól elvan az amcsi világban, akkor élvezze ki és ne szomorítsa az itthoniakat idegen hülyeségekkel!

  2. Szekely Attila

    Ezutan is a roma miniszterelnokunk a roman-magyar megbonthatatlan testverisegrol fog dumalni mint elvtarsai mar 70 even keresztul?

    • hÍMES TOJÁS

      Szekely Attila (2018-03-12-n 04:31) Úgy látom “SZEKELY” itt az ERMÁ-n leginkább Simicska Lajost képviseli. A kripto-JOBBIKOS, tudathasadásos, folyamatosan, szenvedélyesen Orbánt gyűlölő Simicska primitív indulatait írja be ide.

      • Tóducz

        hT., kedves Ginko beírótársunk, már felkérte, hogy ne mind simicskázon! Ideje lenne, hogy áttérjen a mészárosozásra.

      • Szekely Attila

        Himes Tojas tevedsz mert a Simicska az Orban penztarosa es elvtarsa volt amig a szajren osszevesztek!

  3. antal m.

    Eső után köpönyeg !
    Szőrnyű, hogy mennyire működnek az ellenségeskedések a szomszédságok között!
    Ha a fenti eset nem történik meg, nem is tudott volna a világ ilyen mesterkedésekről.
    Hát,- ezek szerint, nagyon messzire állunk a békességes szomszédosságoktól!……
    Nagyon sajnálatos eset!!!

  4. Tóducz

    Kedves ez van, Soros Dzsón már rég igyekszem segíteni, mert a tanult szakmám, hívatásom, vagy ahogy tetszik, figyelmében van!

    • Sorok-Soros

      Nagyra ertekelem az igyekveset,de legeslegeloszor,sajatmagan kellene segitsen,ami lehetetlen,hiszen meg nemtudok olyan egyenrol aki a maga szakmajaban,vagy hivatasaban dolgozik,hogy sajatmagarol korkepet csinaljon es sajatmagat kezelje. De viszont kikerhetne valamelyik szakmabelitol,hogy csinaljon egy alapos kivizsgalast,es egy par honapig valamilyen terapiat. En is probalom,igyekszem segiteni magan,hogy rabeszeljem a gyogymodra,mert az jobb maganak is es a tarsadalomnak is.

      • Tóducz

        Soros Dzsó, ne tessék kínlódni, me még kiújul az aranyere!

  5. menasag

    A migráncsot nem tudják kitiltani csak a becsületes embert. Ez az európai demokrácia.

    • Csiby Károly

      Nekem ilyen demokrácia és ilyen Európa nem kell!

      • Tóducz

        Kedves dr.Csiby, tessék elmondani nekem, hogy kit érdekel az, hogy Önnek nem tetszik?

        • Csiby Károly

          Kedves Tóducz kolléga! Ön nem tud lélegzetet se venni anélkül, hogy valakibe ne rúgjon bele? Ez esetben belém, aki – valamilyen furcsa, freudi vagy jungi lelki áttétel miatt, különleges érdeklődését élvezem… Én nem azt írtam, hogy nem tetszik, hanem azt, hogy nem kell! Én a zsidók által számunkra kitalált, legaljasabb rendszer, a “demokrácia” esküdt ellensége vagyok, mert az nem más, mint a zsidó média által agymosott és terelgetett csőcselék uralma! No meg ez a trágyadombbá süllyedt Európa se kellett nekem már 2003-ban, amikor az EU-ba való belépésről tartott magyar népszavazáson a belépés ellen szavaztam.
          Van más kérdése, drága Tóducz kolléga?
          A novellámat olvasta-e?

          • Tóducz

            Kedves Csiby dr., téves érzékelési csalódásai lehetnek, hisz kérdés helyett rúgást érzékelt.

          • Tóducz

            dr.Csiby, azért úgy elgondolkoztat, hogy Soros Dzsó és Ön is miért “értékel” ugyan-úgy . Igyekszem a hasonlóságokat keresni a kettejük jellemében. Elnézés szakmai ártalom.

        • Csiby Károly

          Freud, Jung és a többi szélhámos “apostol” szerint, drága Tóducz kolléga! Formális logikai következtetés szerint: ha önt nem érdekli, miért szól hozzá? Nem azért, mert nem bírja megállni, hogy állandóan mindenkibe belekössön? Senki nem szólt önhöz, agyturkász úr! Minden jót!

          • Tóducz

            Kedves dr.Csiby, Ön még nem mindenki! Ekkora baj lenne a percepciós világában?

        • Csiby Károly

          Drága Tóducz kolléga! Én valaki vagyok, nem mindenki! És nem állok mindenkivel szóba, úgyhogy vegye megtiszteltetésnek! (De úgy látom, kezd már fáradni, kolléga úr! Régebben frappánsabb poénjai voltak…)

          • Tóducz

            Igen kedves Csiby dr., valaki(ki) nyugalomban. Családi kör. Tisztelettel.

  6. hÍMES TOJÁS

    “”Hozzátette: a kormányrendelet szerint – melyre hivatkoztak – bírósági határozat szükséges ahhoz, hogy valakit kitiltsanak Romániából. Kérésére nem közölték azonban, hogy mikor mely bíróság hozott személyéről határozatot, és mennyi ideig nem léphet be Romániába.””
    Ilyen ma már egy banánköztársaságban sem történik! Ilyen csak a Ceausescutól megörökölt Romániában történhet meg. A Ceausescu korszakból Romániának kikecmeregni vélhetően legalább 100 év kell.

    • Tóducz

      Kedves h.T., de Önből legalább 200 év!

  7. Csiby Károly

    Csiby Károly: AZ IDEGEN VISZONTAGSÁGAI A GÚNYHATÁRON

    A térképnek becézett dadaista és abszurd színes papírlapokon, mint egy amúgy is hamis és félrevezető Rorschach-teszten, különböző színű foltok terpeszkednek, amelyeket országoknak neveznek. Javarészük alig néhány évszázados, sőt van olyan is, amelyik alig egy-két évtizede vagy akár néhány éve létezik csak, de ott pöffeszkedik, mint egy mezei pöfeteggomba. Ezeket a színes foltokat ijesztő, vastag piros vonalak választják el egymástól.
    Az idegen, aki kisgyerekkora óta szerette a térképeket, mivel általuk ismerhette meg a világot, legalább képzeletben kirepülve a ketreccé vált szülőföldjéről, kezdettől fogva azon töprengett, vajon lakik-e valaki azoknak a vastag és végzetesen elválasztó vonalaknak a területén? És ha igen, az hova tartozik?
    Amikor később közelről is volt alkalma megszemlélni határköveket, rájöhetett, hogy a határ nem más, mint az azokat összekötő, elvileg kiterjedés nélküli vonal, amelytől egy centiméterre már a másik állam felségterülete terül el, a nemzetközi jog szerint. Amelyen nemcsak a cincérek és a bodobácsok, de a mezei egerek és akár az éhes őzek is át meg átjártak. Az emberek, akik eleve valamely állam polgáraiként születtek, csak útlevéllel és csak bizonyos, határátkelőnek nevezett helyeken tehették meg ezt. Amire az idegennek nagyon sokáig nem nyílt lehetősége.
    Amikor, a 80-as években, a szülőföldjét megszállás alatt tartó románok szemszögéből külföldiként, azaz magyar állampolgárként, elkezdett átjárni a gúnyhatáron egy öreg 100-as Skodával, már kezdettől észlelte, hogy minden alkalommal „különleges elbánásban” részesül. Évtizedekkel később, amikor betekinthetett a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (román betűnevén CNSAS) által rendelkezésére bocsátott, róla vezetett iratokba, kiderült, hogy az öt kötetes megfigyelési dosszién kívül, aminek alapján annak idején letartóztatták, majd hontalan útlevéllel kiebrudalták a szülőföldjéről, volt egy hatodik is, amelyben immár megfigyelt külföldiként gyűlt róla az anyag. Azon kívül, hogy a csonkaországban időnként ráküldtek egy-két megbízottat, no meg, hogy a lopott országukon belül folyamatosan megfigyelték, rejtett kamerával, szolgálati autóból készített fényképfelvételekkel dokumentálva az ügynöki jelentéseket, ott állt az állandó jellegű utasítás, miszerint amikor belép és kilép a határátkelőn, alaposan át kell kutatni. És ott állt egy hosszú-hosszú lista a különböző határátkelők határőreitől kapott jelentésekkel, amelyből kiderült, hol és mikor lépte át a gúnyhatárt és az, hogy az alapos átkutatás ellenére nem találtak semmilyen, a Szerv szempontjából veszélyes holmit nála.
    Hát persze, hogy nem találtak. Mert az idegen nem volt hülye. Mindig azt mondta: a jó Istentől azért kaptunk eszet, hogy használjuk. Tanárként eléggé jól kiismerte a különböző szellemi kaliberű embertípusokat, így hát tudta, mit lehet várni tőlük és hogyan lehet túljárni az eszükön. Tudta jól, hogy a kutatást végző vámosok egymást is figyelik és fentről, a határátkelő „román nemzeti” stílusban épült épületéből mindnyájukat figyeli az ezzel megbízott szempár. Így hát a leglogikusabb az volt, hogy a nekik szánt „ajándékot” az autó kesztyűtartójába helyezze el, amelyet mindig kinyitottak és szétturkáltak. Hogy kintről lássák, milyen akkurátusan végzik a munkájukat. A „csalétek” általában 2-3 doboz Kent márkájú amerikai cigaretta volt, amit gyorsan és ügyesen a markukba kaparintottak és egy ügyes mozdulattal bedobtak az alul a nadrágszíjukkal jól lezárt ingükbe, ahol az nem tűnt fel, lévén hogy a vámosok mind jól tápláltak, azaz pocakosak voltak. És általában félrészegek. Az idegen felsőbbrendű, de belső mosollyal figyelte a szeme sarkából ezt az akciót, amelyet követően a szervek látványosan kipakoltattak és feltúrtak minden csomagot, benéztek mindenüvé, sőt egyszer-kétszer még a gépkocsi ajtókárpitját is lepattintgatták. Természetesen sehol nem találtak semmilyen elrejtett holmit, ami veszélyeztetné a szocialista Románia államhatalmát.
    Az idegen ugyanis jól ismerte a 80-as években nagy kincsnek számító, jócskán használtan és nagy nehezen megvásárolt Skoda S-100-as típusú gépkocsiját. Megtanulta karbantartani és javítani, minden porcikáját feltárta és megismerte. Számtalan olyan hely volt ebben az amúgy szűk és egyszerű autóban, ahova el lehetett valamit úgy rejteni, hogy még az alapos vámvizsgálat során se találják meg. Így csempészte át, kötetenként, az 1986-ban megjelent Erdély történetét az akkumulátor aknájában, az akku alá elrejtve, no meg néhány tucat füzetet a Hősök terén megtartott 1988-as Erdély-tüntetésről. És, persze, gyógyszereket és élelmiszert a szüleinek, ami szintén tilos volt.
    Az ilyen utak azonban nem mindig voltak ilyen megkomponáltan gördülékenyek. A román szervek időnként „megkutyálták magukat”, aszerint, hogy a Központból milyen utasítást kaptak éppen. Ilyenkor néha egy fél napig kellett sorba állni a gúnyhatáron, és veszettül átkutattak minden autót. Amikor útlevélvizsgálatkor a kis, kemény fedelű „okos könyvecskéjükben” megtalálták az idegen nevét, ilyenkor általában kiállították a sorból, és kezdődött a „totális háború”. Padlókárpit felszedése, bőröndök tételes átvizsgálása, egyenként kiszedve a fehérneműket, a szemlélődők röhögték, persze. Az atombiztos rejtekhelyeken lapuló dolgokat sohasem találták meg. Ahhoz nem volt elég eszük. A levegőszűrő tartóját sem bontották meg soha, pedig ott is lapultak érdekes dolgok. Egy-két esetben azonban még a személyi motozásra is rátértek, ami nyilván nem volt törvényes, de ez a román oldalon, azaz a saját felségterületükön történt, ahol ezt senki nem ellenőrizhette. És az ennek alávetettek nem is nagyon mertek tiltakozni ellene, mert akkor azonnal visszazavarták volna őket a gúnyhatárról, megtagadva a belépésüket a lopott országukba. És mindenkit várt valaki valahol, akikhez el kellett juttatni a gondosan becsomagolt mélyhűtött csirkét, az orvosoknak szánt kávét és a gyógyszereket. Az egyik ilyen alkalomkor még az idegennek együtt utazó óvodás korú kisfiait is megmotozták, benéztek az alsónadrágjukba is és levetették a zoknijukat is beteges igyekezetükben. Hátha az apjuk oda rejtett el államellenes röpiratokat. És mindezt éjszaka, a határállomás épületében, órákon keresztül. A szegény gyermekek közben egy undorítóan ragadó tapintású műbőr fotelben kidőltek és elaludtak.
    A határátkelő bunkó román személyzete az állítólagos rendszerváltás, azaz inkább gengszterváltás után is ugyanaz maradt egy jó ideig, ugyanazokat a módszereket alkalmazva. Annyi különbséggel, hogy ekkor már leplezetlen gyűlölettel viseltettek a magyarokkal szemben. Látványosan már nem turkáltak, de a visszafordítás jogával pimaszul visszaéltek. Az idegen 1990 augusztusában, akkor már az újabb, 120-as Skodával vitte ki a nyirokmirigy-daganattal frissen műtött édesanyját Kolozsvárról Budapestre utókezelésre. Nagy meleg volt, a borsi-ártándi határátkelőnél nagy volt a sor. Édesanyja nagyon szenvedett a nagy meleg és a fájdalmas hónaljsebe miatt. Három órás várakozás után végre odaértek a vámvizsgálatot végző, még az előző időkből ismert vámtiszthez, aki, mint mindig, most is félrészeg volt. Azaz agresszív. Amikor beleturkált a csomagtartóba, meglátott három vagy négy padlizsánt, amit az idegen a kolozsvári piacon vett, hogy otthon megsüsse őket és finom padlizsánkrémet készítsen belőlük. Az italtól dagadt képű vámtiszt dühbe gurult és azt rikácsolta, hogy ő még nem evett az idén padlizsánt, majd visszafordította őket. Az idegen megpróbált azzal érvelni, hogy édesanyját frissen műtötték és kórházba viszi, de a gyűlölettől eltorzult arcú vámtiszt csak hadonászott tovább, hogy forduljon vissza és gúnyosan mondta, hogy ez magánügy, őt nem érdekli. Ekkor az idegen a köpcös vámtiszt szemébe nézett és azt sziszegte oda neki, hogy verje meg az Isten. Az idegen édesanyja sírva fakadt, amikor visszaindultak. Akkoriban nem volt annyi határátkelő, északnak, a Szatmárnémeti közelében lévő petei-csengersimai határállomás felé indultak. Ez legalább kétszáz kilométeres kerülőt jelentett. És újabb várakozást a gúnyhatárnál, míg végre átjutottak a csonkaországba.
    Később ez a bánásmód némileg módosult, különösen azután, hogy mindkét országot bekebelezte az Európai Uniónak becézett Brüsszeli Bűnszövetkezet. Megszűnt a vámvizsgálat és az útlevélbe való pecsételgetés. Elég volt a gépkocsi ablakán kinyújtani a személyi igazolványt, amire rápillantottak, majd jó utat kívántak. Olyan is volt, különösképpen akkor, amikor hirtelen nagy sor torlódott fel a határállomáson, hogy ránéztek az autó rendszámára és intettek, hogy mehet.
    A lényeg azonban nem változott. A román nemzetstratégia és társadalompolitika sem. A román iskolákban ugyanaz a lélekmérgezés folyt, mint száz évvel korábban: a hamis és hazug történelem oktatása és a hozzá kapcsolódó magyargyűlölet állandó izzítása. Ezáltal a román ajkú, sovén lakosságban folyamatosan fenn lehetett tartani az elvakult magyarellenességet és időről időre ki lehetett játszani a magyar kártyát, a sajnos nem létező magyar irredentizmussal riogatva a birkanépet.
    És a kartotékok továbbra is ott lapultak a helyükön, a Szekuritáté továbbra is működött, sőt, de már Román Hírszerző Szolgálatra átkeresztelve. A korábban megfigyelteket továbbra is megfigyelték, csak más módszerekkel. Néha észrevétlenül, néha pedig látványosan. Ezt az idegen is a bőrén érezhette. Egy idő óta ugyanis okmányellenőrzéskor a román határrendőr nem csak megnézi a személyi igazolványát, hanem be is megy vele a bódéjába, feltehetően amiatt, hogy a rajta olvasható név „gyanús”, azaz rajta van valamilyen észben tartandó feketelistán, és elkezdődik az ablakon keresztül látható „műsor”: a név begépelése a számítógépbe, az utasítások elolvasása, keresgélés, telefonálás, először a szolgálati vezetékesen, majd mobiltelefonon, fiatal és tanácstalan határvadász esetén átmenés a személyi igazolvánnyal a kezében a szomszéd bódéba a rangidőshöz tanácsért, az autó forgalmi engedélyének elkérése, tanulmányozása, a rendszám beírása a gépbe, újabb képernyő előtti várakozás utasításokra, majd végül a kelletlen „viszontlátásra” kíséretében az okmány visszaadása. Mindez általában jó 10–15 percig szokott tartani, de volt olyan is, amikor kiállították a sorból és egy jó félóráig várakoztatták. Az idegen tehát még mindig rajta van az állambiztonsági szempontból veszélyes, megfigyelendő személyek listáján.
    De a „műsort” mindig lehet színezni egy kicsit. Egyéni kezdeményezéssel, a határrendőr értelmi szintjétől függően. Legutóbb, 2016 augusztusában, ez történt:
    Az idegen megérkezett a fia kisteherautójával, amit néha kölcsönkér tőle, az Ártánd–Bors határátkelőhöz, kivárta a sorát, majd a bódé ablakán benyújtotta a magyar személyi igazolványát (mert csak az van) az ötvenesnek tűnő román határrendőrtisztnek. Aki magyarul megkérdezte, hogy szállít-e valamit. Semmit – válaszolta az idegen. Ránézett a nevére, valami eszébe jutott, majd elkezdődött a fennebb leírt „műsor”. Amelyet a megszokott eljárási rend szerint végigcsinált, majd kinézett és románul megkérdezte:
    – Beszél románul?
    – Igen. Az iskolában megtanultam – válaszolta az idegen.
    – Kérem, nyissa ki a rakteret – folytatta.
    Az idegen kiszállt, hátrament és felnyitotta a furgon hátsó ajtaját. A határrendőr benézett, láthatta, hogy a raktérben nincs semmi.
    – Ugye, mondtam, hogy nem szállítok semmit? – kérdezte az idegen, és nagy döndüléssel lecsapta a raktér hátsó ajtaját, amely nehezen csukódott.
    A szenvtelen arckifejezésű határrendőrtiszt hideg tekintete ekkor megakadt a furgon hátsó ajtaján ott lévő matricán, amelyen Nagy-Magyarország térképe volt látható, a közepén a csonkaországgal, körülötte pedig a felirat: Igazságot Magyarországnak! – Justice for Hungary!
    – Ez mit jelent? – kérdezte.
    – Ez a hazám – válaszolta hosszú hallgatás után, rekedt hangon az idegen, és nyugodtan, nyílt tekintettel belenézett a határrendőr szúrós és gyűlölettől elfeketedett szemébe. Hozzá akarta tenni: amit elloptak tőlem. De inkább nem tette. Minek?
    – Amúgy ez ugyanolyan, mint önöknél a mindenütt, közterületen is virító matrica: Besszarábia Románia! – folytatta az idegen. De ez engem egyáltalán nem zavar. Az önök dolga.
    A feltehetően nem műveletlen rendőrtiszt fejét lehajtva elgondolkodott, majd védtelenné vált, üres tekintettel visszanézett az idegenre, visszaadta a személyi igazolványát, és valamit mormogott. Ami lehetett akár az is, hogy „Jó utat!”.
    – Isten áldja! – mosolygott rá az idegen, és tovább indult a Hazája megszállás alatt álló része felé.
    Nem haragudott a román határrendőrre, aki végső soron a jól megfizetett munkáját végezte. És nem lehetett más, csakis az, amit belekódoltak.
    Szegények nem tudnak nyugodtan aludni a lopott ágyban – gondolta magában az idegen, amint elhaladt az Oradeává süllyedő néhai Nagyvárad határában, egy körforgalom közepén diadalmasan felállított hatalmas zászlórúdon lengedező óriási román lobogó mellett. „Azt gyűlölik, akiknek ártottak”, jutott eszébe Tacitus, a nagy történetíró örök és igaz mondása. Beletaposott a gázpedálba, hogy minél hamarabb a Hargitára érjen.
    És elmosolyodott magában, amikor a rádióban éppen azt hallotta, hogy a 2016. év „a térképek nemzetközi éve”.

    • Mikulás

      Köszönöm a novellát. Mindig érdeklődéssel olvasom írásait.

      • Tóducz

        Kár, hogy csak a Mikulások olvassák!

        • Mikulás

          Honnan tudja?

  8. Csaba

    Halló Rmdsz,Mpp,és még aki van,centenárium stb,ezt jelenti?Magyar embereket tiltanak ki Erdélyből?

  9. ez van

    Na, látja kedves Joe, hogy aki a törvényes utat választja az unió határain belüli határátlépéshez, azt kitilthatják, aki az unión kívülről jön, ráadásul minden okmány nélkül, és nem a hivatalos határátkelőn, annak Brüsszel is szabad utat ad. Ez felettébb érdekes. De érthető is, ha arra gondolunk, hogy kik vezetik ezt a kontinenst. Meg az önét is odaát.

    • Sorok-Soros

      Na megegyszer fusson neki,vagy inkabb elobb tajekozodjon!! Minden orszagnak a vilagon joga van megtagadni egy mas orszagbol odalatogato szemelytol a belepest!!! Ami a menekuloket illeti NEMZETKOZI EGYEZMENY van amit elfogadtak legtobb orszag szerte a vilagon,es az illeto orszag kikell vizsgalja az illeto szemelyt,aminek alapjan befogadhatja,ideiglenesen vagy letelepedest ADHAT azoknak akik arra jogosultak. Akik nem azokat miutan a helyzetuk tisztazodott visszakuldhetik. Kapis? Csak maganak is es meg sokan masoknak ez meg megy be.Harmincegynehany evvel ezelott,mikor ezrevel erkeztek Ausztriaba,vagy Olaszorszagba a ,,menekulok,, Magyarorszagrol is!!!!! Mit kellet volna csinaljanak a hatarnal??? Lekaszabolni,Vissszakergetni??? Nagyokos . Ezvan. Maguk ha lehetne biztos vagyok abban,hogy megtennek szivesen,csak ugy vitezsegbol.

      • ez van

        Szuper kapacitásról tesz bizonyságot napról-napra, főleg, ami a harmincegynéhány esztendővel ezelőtti menekülthullámot illeti. Kár, hogy nem klónozzák az ilyeneket, hisz akkor sem észben, sem munkaerőben, sem soknyelvű diplomásból nem lenne hiány. Csupán annyi, hogy itt az ermán nem tudnánk eldönteni, hogy melyik a másik.

      • hÍMES TOJÁS

        Sorok-Soros (2018-03-10-n 15:58) “”Na megegyszer fusson neki, vagy inkabb elobb tajekozodjon!! Minden orszagnak a vilagon joga van megtagadni egy mas orszagbol odalatogato szemelytol a belepest!!!”” — Ez utóbbi állítás részben igaz. De e részigazságtól eltekintve megint az okoskodó “JOE” hülyeségeit olvashattuk.
        Az Unióban SZERZŐDÉSEK GARANTÁLNAK SZABAD MOZGÁST.
        Erről Amerikában JOE nem tud semmit. Mert még a FENTI CIKKET SEM OLVASTA EL, ahol világosan leírták, hogy Romániából kitiltani valakit csak bírósági döntéssel lehet.
        JOE beírásából kiderült, hogy JOE szerint a románok mindenben helyesen jártak el. Tehát JOE ugyanolyan érzéketlen, a törvényekre fittyet hányó, tájékozatlan, primitív, bunkó mint azok a románok, akik közbenjártak a kitiltásban.

      • hÍMES TOJÁS

        Sorok-Soros (2018-03-10-n 15:58)
        Folytatva korábbi beírásomat:
        “”Romániából kitiltani valakit csak bírósági döntéssel lehet.””
        Továbbá egy jogállamban a bíróság döntéséről ÉRTESÍTENI, TÁJÉKOZTATNI AZ ÉRINTETTET KÖTELESSÉG:/!!!!/
        Ez esetben ebből semmi nem valósult meg./!!!/
        MA ROMÁNIA E KONKRÉT ESETBEN PONT ÚGY VISELKEDETT, MINTHA MÉG MINDIG CEAUSESCU IRÁNYÍTANÁ AZ ORSZÁGOT.
        Természetesen ennek helyeslése JOE részéről nem meglepő.

        • Sorok-Soros

          okos tojas,valakit kitiltani,vagy beengedni az orszagba,barhol a vilagon,ket kulon fogalom!!!!!! Maga es vannak itt joparan,nem tudjak,vagy nem akarjak elfogadni a torvenyeket,es allandoan azon igyekeznek,hogy valami torvenytelen dolgot csinaljanak,aminek kovetkezmenyei vannak. Attol,hogy az Unioban szabad utazasi mozgas van,az meg nem jelenti azt,hogy megszuntek az allami hatarok,es a kulombozo orszagoknak megvannak a sajat torvenyeik. Aztan ,hogy tojasnak,meg akarkinek nem tetszik,es a maguk felfogasai szerint ertelmeznek barmit,az semmit sem jelent.Egyebkent ne mind engem akarjanak meggyozni,hanem alljanak ossze es irjanak egy peticiot,,,, akarhova,vagy vigyek torvenyszekre,hogy kapjak meg az ,,igazukat,,. Mert azt sokszor irjak a hozzaszolok nemelyike,hogy perre kellene vinni,hogy megkellene fogalmazni egy levelet a zunionak,osszekellene fogni,meg mindenfele. Na itt az alkalom,es vegye magat ,,tojas,, es company,irany Bukarest,vagy Brusszel es adjak be,vagy ussenek az asztalra,mert szabad atjaras van Europaban.

          • Tóducz

            Soros Dzsó, Ön meggyőzhetetlen, mint a rádiókészülék!

      • Ginko

        Kedves Soros II.

        Az a baj , hogy az ön pökhendi,pisztolyos, puskás, lövöldöző világában keveset tudnak Európáról.
        Ön jól ír magyarul és ez tiszteletre méltó dolog. Sajnos nem gondolkozik és érez viszont sem magyarúl, sem románúl,sem csehül, sem bármilyen nép kutúrális nyelvén.
        A szóban forgó kitiltási üggyel kapcsolatban önnek csak a Jaroslav Hasek : A Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban . művét ajánlom a figyelmébe, ahol a lehet meg a szabad fogalmát összetévesztették. Ennek pedig súlyos következménye lett.

        • Sorok-Soros

          Az egyik problema magaval Ginko,hogy csehul es a Svejk szemen keresztul probalja nezni es megerteni a vilagot. Vigjateknak jo,de meg az is szaz evvel ezelott volt!!! Na probaljon a mai szemmel tajekozodni a vilagba,es probalja meg,hogy ne csak nezzen,hanem lasson is. Esetleg terjen at mas gazdasagi konyvek tanulmanyozasaba,persze azert olvashatja tovabbra is szorakozasbol a vigjatekokat.

          • Névtelen

            Az említett könyv, nálunk Közép-Európában klasszikusnak számít.Mi értjük amit benne megírtak. De ön soha nem jut el idáig.Ez már így is marad.

          • Tóducz

            Soros Dzsó, Önnel az a nagy probléma, hogy nem érti sehogy se a világot!