Archívum

2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009

január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

2010. szeptember 02


  Autonómia, rendszerváltás, Trianon, „magyar összefogás”, emberi jogok, Rongyos Gárda és nemzetstratégia – néhány az EMI-táborban szombaton és vasárnap elhangzott előadások témái közül. A szervezők számításai szerint bőven meghaladta a részvétel a tavalyi arányt: vasárnap délután közel 18 ezerre becsülték (napi bontásban) a táborozók számát.

A szombati nap A székelyföldi autonómia a helyi önkormányzatok tükrében című előadással kezdődött, melyre több erdélyi magyar településvezető volt hivatalos, az RMDSZ-es polgármesterek (Antal Árpád, Bunta Levente és Péter Ferenc) azonban két nappal korábban visszamondták részvételüket. Árus Zsolt moderátor szerint konstruktív beszélgetésre készültek, arról értekeztek volna, mit tudnak tenni az autonómia ügyében az önkormányzatok, de az RMDSZ-es városvezetők ebben sajnálatos módon végül mégsem vettek részt. Jelen volt viszont Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere és Rácz Károly, Kézdivásárhely vezetője, akik egyebek mellett arról beszéltek, hogyan használják ki a kétnyelvűséget biztosító jogszabályokat és miért tartják fontosnak a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett Székely Önkormányzati Nagygyűlésen való részvételt.

Déltől a Tőkés László 2007-es függetlenként való indulását támogató „hatok” vezetői ismertették álláspontjukat és próbáltak választ találni a hogyan tovább kérdésére. Tőkés László, bár szerepelt a műsorfüzetben, nem jelent meg. Toró Tibor EMNT-alelnök szerint nem beszélhetünk pálfordulásról Tőkés László esetében, aki „nem adta fel elveit”, hiszen „egy következetes rendszerváltás állomásai voltak ezek”, nem úgy kellene tehát tekinteni, mint egy nemzetárulókkal való megállapodásra.

Szász Jenő MPP-elnök paktumnak nevezte a megállapodást, de reményének adott hangot, hogy előbb-utóbb lesz tényleges összefogás. Mint később kifejtette, ezt az RMDSZ-szel kötendő koalíció formájában tartja elképzelhetőnek. Véleménye szerint meg fog halni az a Markó-doktrína, mely szerint nincs élet az RMDSZ-en kívül, és le fognak ülni egy megerősödött MPP-vel.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke azt tisztázta, miért nem vesznek részt az „összefogás” nyomán létrejött Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon. Izsák Balázs két okot nevezett meg. Az egyik: az SZNT közképviseleti testület, amely nem „léphet be” ilyen szervezetbe. Olyan lenne ez, mintha egy ország parlamentje belépne egy valamilyen szervezetbe – mutatott rá. De nem is fér meg szövetségben az autonómiaellenesség az autonómia következetes képviseletével – nevezte meg a másik okot. Ha az RMDSZ változtat a politikáján, nem az autonómia ellen dolgozik, hanem érte, akkor lehet megállapodás, de az EMEF dokumentuma nem is tartalmaz erre vonatkozó tételt – szögezte le Izsák Balázs.

Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke és Lengyel György, a Magyar Polgári Egyesület egyik vezetője elmondta: szervezeteik támogatták Tőkés László RMDSZ-es színekben való indulását, Soós Sándor EMI-elnök viszont azok közé tartozott, akik nem kapcsolódtak be az RMDSZ-szel való kiegyezésbe. Támogattuk volna az összefogást, ha mindegyik szervezet része lett volna, de így kimaradtak belőle, a kampányban sem segítettünk – tisztázta Soós. Fontosnak tartotta ugyanakkor az egykori hatok közötti párbeszédet, mely megszűnt Tőkés László bejutása után, s hozzátette: reméli azt is, hogy az EP-képviselő leül tárgyalni a Jobbik képviselőivel, mert az EP-ben csak közösen lehet nemzeti ügyeket képviselni.

Szóba került a romániai elnökválasztás ügye is. Mint ismeretes, a Székely Nemzeti Tanács álláspontja szerint a szavazólapok érvénytelenítésével lehet közölni azt az üzenetet, hogy a székelyek nem hajlandók elnököt választani Romániának, amíg nem választhatnak elnököt Székelyföldnek. Ehhez csatlakozott az MPP is, Toró Tibor viszont nem találja jó ötletnek. Bardócz Csaba szerint Kelemen nem az az ember, akiben meg tudnak bízni, Soós Sándor pedig úgy érzi, semmi közünk ahhoz, mi zajlik Bukarestben, hiszen „az külföld”.

A kerekasztal-beszélgetés után Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mutatta be az MVSZ Igazságot Európának címet viselő petícióját. Az előadás címe A trianoni és a párizsi békediktátumok tarthatatlanságáról volt, az elnök pedig kijelentette: a trianoni béke felülvizsgálata nem tűr halasztást, s addig nem lesz béke Európában, amíg nem rendezik ezt a kérdést. Patrubány Miklós reméli, előbb-utóbb lesz olyan politikai erő, mely felvállalja ezt az ügyet, s örömének adott hangot, amiért a Jobbik máris „bejelentkezett” erre.

Kisebb botrány kísérte az esti (a '89-es ún. rendszerváltásról szóló) beszélgetést, melyen Wittner Mária országgyűlési képviselő, Borbély Imre, az MVSZ stratégiai bizottságának elnöke, Gazda Árpád újságíró, valamint Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök vett részt – és megjelent Tőkés László is. Az EP-képviselőtől egy hölgy megkérdezte, miért nem volt jelen az „összefogásról” szóló beszélgetésen, és miért fogott kezet a két évvel ezelőtt éppen általa Farkaslakán Gyurcsányhoz hasonló erkölcsi hullának nevezett Markó Bélával, mire Tőkés László felelősségre próbálta vonni a kérdezőt megtapsoló hallgatóságot. Miért kell egy ilyen kérdést megtapsolni? Mi megtapsolnivaló van egy ilyen kérdésben? – tette fel összesen hét alkalommal a kérdést a vele szembe ülő embereknek, majd „vércse típusú támadásnak” nevezte a kérdést. Végül azt válaszolta: „hetekkel ezelőtt” jelezte, hogy nem lesz ott délelőtt, de a tábor szervezői „ezt valamiért elhallgatták”. Azért nem vett részt a beszélgetésen, mert szerinte Szász Jenő „nem demokratikusan és nem szabályosan választatott meg a gyergyói kongresszuson”, s „egy illegitim vagy félig legitim vagy bizonytalan legitimitású elnökkel nem megy el egy asztalhoz ülni”. Majd ha ez változik, szívesen eljön – ígérte meg. Hozzátette: nem mondta Markó Béláról, hogy erkölcsi hulla „úgy, ahogy azt a felszólaló hölgy idézte”. A közös indulásról azt tartotta fontosnak elmondani, hogy 2006 óta harcolnak a „magyar összefogásért”, de az 2007-ben nem jött létre, azért került sor az egyéni indulásra. „Én akkor is Tőkés László maradok, ha egyedül indulok a választáson, és akkor is, ha szeret az MPP és annak vezetője, és akkor is, ha nem” – fogalmazott. Azt állította egyébként, hogy az MPP 70%-a támogatta az RMDSZ-listán való indulást, „csupán Szász Jenő és szűk köre és néhány helyszín nem”.

Vasárnap Jankovics Marcell tartott előadást Magyar kultúrtörténet címmel, majd nemzetstratégiáról beszélgetett Csép Sándor és Lovas István újságíró, valamint Délvidéki S. Attila író. Itt leginkább a jövőbeli lehetőségeinkről volt szó, és téma volt a majdani új magyar kormány felelőssége is. Lovas István rámutatott: olyan kegyelmi időszak következik, amilyen nem volt az elmúlt húsz évben, és nem is lesz a jövőben sem talán, miután szétverte magát az MSZP, és az SZDSZ is szétesett. Kétségének adott ugyanakkor hangot, hogy ki tudják majd ezt használni, és sor kerül például az elszámoltatásra, megemlítve a Fidesz-kormány több mulasztását. Kritizálta a párt ellenzéki szerepben elkövetett hibáit is, ezek között említve, hogy az oroszokat és Kínát és ellenségükké tették a párt vezetői, holott éppen a velük való jó viszony ápolása lenne hasznos. „Vannak országok és népek, melyektől sokkal jobban félnek a magyar választók" – fűzte hozzá.

Ezt követően sajtókerekasztalra került sor, majd Kosaras Péter Ákos történész és Pörzse Sándor újságíró tartott előadást a Rongyos Gárdáról.

A Noua Dreapta nevű magyarellenes szerveződés honlapján közben bejelentette: kilátogatnak a táborba, a hírre megjelent a román csendőrség is. 

Keresés az interneten:

Keresés az Erdély Mán:     nem-archivált írásokbanaz archívumban    összes szó után bármely szó után pontos keresés