Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke (b-j) az autonómia-elképzelések összehangolásáról szóló közös állásfoglalás aláírásán Kolozsváron 2018. január 8-án. MTI Fotó: Biró István

Közös állásfoglalást írt alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hétfőn Kolozsváron.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közös sajtótájékoztatóján elmondta, az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó 1992-es kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulója után szerették volna megerősíteni a magyar közösség autonómiaigényét.

Az aláírás után Kelemen Hunor kijelentette: az Erdély és Románia egyesülését kinyilvánító 1918-as román gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a román társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről. “Az autonómia a megoldás kulcsa” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette: amiképpen az autonómia megoldást jelent Európa számos országában, megoldást kell jelentenie Romániában is.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte, hogy az autonómia kérdése csak látszólag választotta el az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyar politikai szervezeteket, az alapelvek tekintetében nem volt különbség az álláspontok között.

Hozzátette: továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a tömbben élő magyarokat területi autonómia, az elszigetelt magyar többségű településeket önkormányzati autonómia, a vegyes lakosságú területeken élő magyarokat pedig kulturális autonómia illesse meg.

Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómiatervezetének a beterjesztése azért késik, mert a javaslat előfeltétele a román alkotmány módosítása, ez pedig egyelőre késik. Megjegyezte: jelenleg is két autonómiatervezet van a román parlament asztalán: a 2007-ben benyújtott kulturális autonómiáé, és a Kulcsár Terza József MPP-s képviselő által decemberben benyújtott tervezet.

Hozzátette: az RMDSZ képviselői vállalják, hogy valamennyi parlamenti csoporttal ismertetik az autonómia-elképzeléseket, és próbálják meggyőzni a román politikai pártokat az elfogadásukról.

Biró Zsolt MPP-elnök biztatónak találta, hogy az erdélyi magyar pártok 25 évvel a kolozsvári nyilatkozat elfogadása után egy asztalhoz tudtak ülni, és meg tudták erősíteni a közösség 1992-ben kinyilvánított autonómiaigényét.

Fontosnak tartotta, hogy a magyar pártok konszenzussal alakítsák ki azt az autonómiatervezetet, amely immár az egész erdélyi magyar társadalom támogatását bírja. Újságírói kérdésre elmondta: az RMDSZ és az MPP parlamenti képviselőinek a megegyezése alapján nyújtotta be egyéni kezdeményezésként Kulcsár Terza József MPP-s képviselő decemberben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) területi autonómiatervezetét.

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök elmondta: az aláírt hárompárti megállapodás kidolgozásába a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is bekapcsolódott, hiszen – mint fogalmazott – ezek a szervezetek az autonómiatörekvések kodifikálásának az igazi műhelyei. Végül az a döntés született, hogy csak a pártok írják alá a megállapodást. Az EMNP elnöke szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amelyet a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek a jogaikért.

Újságírói kérdésre Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt is megerősítette, hogy nem nehezedett nyomás rájuk a magyar kormány részéről a megegyezés aláírása érdekében.

A megállapodás – melynek szövegét pár órával az aláírás után juttatták el a sajtónak – kitér arra, hogy “a román kormányok évszázados asszimilációs politikája ellenére az erdélyi magyarság az önazonosságához és a kulturális örökségéhez ragaszkodó, életerős és értékteremtő nemzeti közösség maradt”.

Az erdélyi magyar pártok kijelentik, hogy száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről.

Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását és az egész magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is.

“Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik” – áll a három erdélyi magyar párt hétfőn aláírt közös nyilatkozatában. A pártok azt is kinyilvánították, hogy az egyes konkrét kérdésekben tovább folytatják az együttműködést.

Gazda Árpád / MTI

8 hozzászólás

  1. Dobai

    Majd akkor lesz haladás úgy a politikai életben, mint a gazdaságban,
    amikor a kommunizmus által gyártott “értelmiség” eléri a mostani
    átlagember szintjét.

  2. harcsa1

    Három megélhetési egy csokorban.

  3. Csabi

    Sosem lesz autonomia,romaniaban es külfölfön barhol legyen is az a romanok összetartanak mikor a hazajukrol van szo.Megszervezik a nepszavazast es meg is nyerik es akkor elmondhatják ,h tiszteletben tartjak a kissebseg jogait mert megadtak a lehetöseget.

  4. matyi

    Hogy az a Hargita tetején kivirágzott, nádfödeles, bárányfelhős öreg Úr………nem borítja ránk az eget azért, mert elviselünk éveken keresztül ilyen manőverező, most már triumvirátusba tömörült személyeket, triumvirátust.
    (Wikipédia: triumvirátus=három férfi szövetsége: “A Római Birodalom története folyamán két triumvirátus köttetett, noha ezek közül az egyik nem hivatalosan. Mindkét szövetség a köztársaság válságának időszakában jött létre, hogy azonos – vagy közel azonos – befolyással és hatalommal bíró politikusok saját karrierjük érdekében ahelyett, hogy egymás ellen folytatták volna a harcot, pillanatnyi érdekazonosságuk következtében összehangoltan vehessék fel a versenyt közös, pályafutásukat gátló ellenfeleikkel szemben.”)
    Nézzük már meg külön-külön a három politikus eddigi tevékenységét, főleg amit az erdélyi magyarság autonómiája
    érdekében eddig tettek:
    – Kelemen Hunor: amellett, hogy már többször megígérte, hogy az RMDSz beterjeszti a saját autonómistatútumát , a
    mai napig ezt nem tette meg, sőt most a Kulcsár-Terza József által beterjesztett SZNT féle autonómia statútum beter-
    jesztését sem támogatta, mondván hogy nem időszerű. A marosvásárhelyi március 10-én tartott autonómia tünetéseken
    egyszer sem vett részt, azokat az RMDSz nem támogatta.
    – Bíró Zsolt: most három éve március 10-én Marosvásárhelyen a tömeg kifütyülte, árulónak nevezte és nem
    engedte hogy elmondja a szónoki emelvényről a beszédét. Azon kívül, hogy egy évig autonómia témában nem jutott
    az eszébe, hogy beterjessze az autonómia statútumot, az év végén amikor Kulcsár-Terza József képviselő Úr azt be akarta terjeszteni, nem támogatta. Így K.T. József végül is egyedül terjesztette be.
    – Szilágyi Zsolt : tudomásom szerint az első autonómiastatútum benyújtásakor, amit a parlament elutasított közre-
    működött (RMDSz színekben), de egy újabb lehetőségről már lemondott, ugyanis a parlamenti választásokon való megmérettetésről az EMNP 2016-ban lemondott az RMDSz javára!!! Ha egy párt vezetősége akkora hibát követ el, hogy lemond a választás előtt az ellenfél javára, akkor ott a vezetőnek le kell mondania.
    -Ezek után megfogalmazódik bennem az a kérdés, hogy el lehet-e képzelni azt, hogy ezek a hiteltelen emberek az
    autonómiát tényleg komolyan gondolják-e? Én maradok annál a saját véleményemnél, hogy az erdélyi magyarságnak ma nincsenek hiteles, igazi vezetői. A megoldás csak az marad, hogy új magyar pártokat kell alapítani és a hitelüket vesztett pártokat a választások alkalmával hazaküldeni. Az a variáció, hogy önkritikát gyakorolva fognak kivonulni a politikai életből, az járhatatlan út, mert ahhoz erkölcsileg nem érnek fel.

  5. Várközi

    Ez jó, csak nem most kellett volna, pl. az EU csatlakozás előtt.
    Nem késő?
    És vajon első EU – képviselőink pl. Kónya-Hamar, Frunda nem tudták, hogy az EU-ban nincs kisebbségvédelmi szabályozás.
    Persze tudták, csak érdekük volt hallgatni vele, vagy felülről szóltak nekik, hogy csend legyen vagy összejátszottak a hatalommal. Viszont jól éltek a gázsiból.

    • Tóducz

      Tetszik tudni a dolgokat, kedves Várközi. Jó, hogy tetszik merni írni is!

  6. Szekely Attila

    Nem szegyelik egy negyed evszazad eredmenytelen autonomia kampanyolas utan is az erdelyi magyarok kepebe rohogve szoba is hozni ahelyet , hogy szegyenukben elsulyednenek a fold ala vagy lemondananak. Nemsokara marciusba Izsak Balazs vegigvezeti a meg megmaradt birkait a marosvasarhelyi jardan es az 2018-as ev is le lesz tudva. Kozben mar 100 ev telt el a roman megszallas ota es felere csokent az erdelyi magyarok szama de vezetoink koszonik jol vannak , bezsebeltek a labancoknak jaro penzt a bukaresti es a budapesti babkormanytol is.

  7. antal m.

    EGYÜTTMŰKÖDÉST, – de nem meghátrálást és megalkuvást, mert,, az Ígéret szép szó, ha azt betartják úgy jó!,,
    Erkölcsi kérdés számunkra AZ IGÉRET SZÓ! ! !