Fotó: Patterman Renáta

A magyar történelem leghíresebb és legismertebb uralkodója, mesék, mondák, legendák hőse, a bölcs és igazságos Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából Magyarország Kormánya a 2018. évre Mátyás király-emlékévet hirdetett. A Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatába is belefoglalt tényt hivatalosan december 11-én sajtótájékoztatón jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

A rendkívül sikeres Márton Áron-, majd Szent László-év után a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak a Mátyás király-emlékévvel is fontos célja a magyar identitás erősítése a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban. Az emlékév megszervezését és lebonyolítását ezúttal a korábbi emlékévekben is meghatározó szerepet vállalt Magyarság Háza irányítja.

Mátyás király olyan alakja a magyar történelemnek, aki erőskezű uralkodása alatt megerősítette és európai középhatalommá tette Magyarországot. Felismerte, hogy csak egy erős Magyarország tudja megállítani az oszmán birodalom terjeszkedését, és ez úgy lehetséges, ha a közép-európai népek összefognak. Tisztában volt azzal is, hogy a terjeszkedés megállítása nemcsak Magyarország védelmét, hanem a keresztény civilizáció, a keresztény Európa megvédését is szolgálja – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

Fotó: Patterman Renáta

Kiemelte továbbá, hogy Mátyás király neve nemcsak a történetírásban maradt fenn, hanem emléke mondáinkban, népmeséinkben is elevenen él. „Nincs olyan mesemondó verseny, ahol legalább egy gyermek ne mondana el egy Mátyás királyról szóló mesét, ezért az emlékévvel a fiatalabb korosztályt különösen is meg akarjuk szólítani” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: az emlékév lehetőséget teremt arra, hogy a Kárpát-medencei magyarság közös ünnepségeket, konferenciákat, tanulmányi versenyeket és más rendezvényeket szervezzen, ami a magyar identitást ugyancsak erősíteni fogja. Az emlékév lebonyolítója a Magyarság Háza lesz, Csibi Krisztina igazgató irányításával – tájékoztatott Potápi Árpád János.

Fotó: Patterman Renáta

Az emlékév ötletadója – csakúgy, mint az előző két esetben – Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Gaal Gergely (KDNP) országgyűlési képviselő volt; ők Gergely Balázzsal, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnökével együtt tanácsadó testületként segítik a Magyarság Háza munkáját.

„Márton Áron személyisége és Szent László király életműve is arra emlékeztet bennünket, hogy nekünk, magyaroknak van felelősségünk és küldetésünk a keresztény Európa védelmében, és mindezt Mátyás király személyével, örökségével megerősíthetjük” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Gaal Gergely.

Szavaihoz csatlakozva Lomnici Zoltán kifejtette: azért kezdeményezte az emlékévet, mert Mátyás – mivel a szlovákok, a románok és a horvátok is saját igazságos királyuknak tekintik – a körülöttünk élő népeket összehozza, nem szétválasztja, és erre az üzenetre, gesztusra 2018-ban, Erdély megszállásának századik évfordulója évében igencsak nagy szükségünk lesz. „A reneszánsz uralkodó egy erős, meghatározó jelentőségű birodalmat tudott kiépíteni Európa közepén, zsoldos hadsereggel, besorozott katonákkal, szigorú törvényekkel, kemény adóztatással, még bírósági reformot is végrehajtott. Volt koncepciója, az országot gyarapítani tudta. A tudományokban és a művészetekben is jártas volt, könyvtárát világszerte csodálták. Életműve számos lehetőséget biztosít a történészeknek, az ifjúságnak, de az ideérkező külföldieknek is, az emlékév meghirdetése tehát hazánk megítélése, az országimázs szempontjából is pozitív döntés volt” – mutatott rá Lomnici Zoltán.

A Kolozsvárról érkezett vendég, Gergely Balázs rávilágított: Erdély megszállásának centenáriumi évében az erdélyi magyarok számára a Mátyás-emlékév a visszahúzódó vagy a támadó magatartással ellentétben a szerves együttműködés lehetőségéhez kínál alapot, aminek történelmi hagyományai vannak. „Ha van olyan magyar uralkodó és mesehős, aki a románok számára is, nemhogy elfogadható, de még a magukénak is tekintik, akkor Mátyás az. Ez nagyon jó lehetőség, hogy elérjük, békejobbot nyújtsanak nekünk” – magyarázta a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője. Elmondta azt is: a Kincses Kolozsvár Egyesület Mátyás születésének (1443. február 23.) 575. és trónra lépésének (1458. február 14.) 560. évfordulójára Kolozsváron több napos rendezvénysorozattal készül, azzal az Amaryllis Társasággal, amely már huszonhat éve szervezi a Kolozsvári Mátyás Napokat. A kettős évforduló eseményéhez a szigethalmi Emese Park is csatlakozik. A 2018-as Kolozsvári Magyar Napok szlogenje, arculata és tematikája is Mátyáshoz fog kötődni, Vajdahunyadon pedig 2018. szeptemberben a Hunyad Megyei Magyar Napok keretében szintén több napos rendezvénysorozattal tisztelegnek majd Mátyás emléke előtt. A többi programpont ez idő tájt még formálódik.

Csibi Krisztina igazgató arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a tanácsadó testülettel néhány hónapja megkezdett munkát december végéig be is fejezik és a 2018-as esztendő a Magyarság Háza irányításával a végrehajtásé lesz. „Igyekszünk minél több együttműködő partnert bevonni ebbe a munkába, így a Kincses Kolozsvár Egyesület, a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület, a Pro Patria Egyesület, a  BáthoryBem Hagyományőrző Egyesület alkotta kör remélhetőleg továbbbővül, hogy minél sikeresebb és gazdagabb lehessen a 2018-as Mátyás király-emlékév” – vázolta elképzeléseiket Csibi Krisztina.

Az emlékév első eseménye a 2018. január 12–14-i hétvégén lesz Szegeden: az 1458. január 12-i szegedi megállapodás évfordulójához kapcsolódóan emlékező szentmisére hívják az érdeklődőket, majd január 20–24. között, Mátyás királlyá kikiáltásának évfordulója alkalmából jótékonysági reneszánsz bálnak, szabadtéri reneszánsz ételkóstolónak és forgatagnak ad majd helyet az egykori kikiáltás helyszínének közvetlen közelében – a Duna mellett, a Budai Vár alatt – lévő Várkert Bazár.

Fotó: Patterman Renáta

A sajtótájékoztatót a kecskeméti Renaissance Consort együttes egy-egy zeneszámmal nyitotta és zárta. Korhű jelmezekben, korhű hangszereken emlékeztették a jelenlévőket arra: a reneszánsz idején az uralkodói udvarok voltak a kultúra legjelentősebb központjai, ahol a művészetpártoló királyok, hercegek jóvoltából számtalan művész fordult meg és gazdagította a kor kultúráját, amely legjellemzőbben Itáliában bontakozott ki. A humanista műveltségű, bőkezű mecénásként ismert Mátyás célja az volt, hogy Magyarország egy második Itália legyen.

Varga Gabriella