A gazdasági világválság megtépázta a hitelfelvételi hajlandóságot, de a 2014-es évtől kezdve jelentős javulás tapasztalható a magyar hitelpiacon. A Jegybank statisztikái azt mutatják, hogy az előző évekhez viszonyítva jelentős mértékben nőtt a személyi kölcsönök kiadása.

Az ügyfelek a nyári-őszi hónapokban nagyobb kedvvel folyamodnak személyi kölcsönért, mint a téli időszakban. Ezt részben az magyarázza, hogy a hitelfelvételek jelentős hányadát felújításokra, fűtéskorszerűsítésre, szerkezeti javításokra, berendezések vásárlására fordítják. Az ilyen jellegű munkálatok sok esetben a nyár végén vagy az őszi hónapokban történnek. A nyári hitelfelvételt növelik a nyaralásra felvett kölcsönök is.

A fenti okok miatt a bankok a 2014-es esztendő során szeptember folyósították a legtöbb személyi kölcsönt; a személyi hitelek havi folyósított összege 11,59 milliárd forint volt. A Hitelmindenkinek.hu személyi kölcsönök összehasonlításában szereplő adatok szerint októberben már csökkenő tendencia következett, hiszen 10,19 milliárd folyósítás történt. Novemberben 10,25 milliárd, decemberben 9,55 milliárd került az ügyfelekhez, majd januárban következett a mélypont, amikor csak 6,32 milliárd forintnyi személyi kölcsönt vettek fel. Innen kezdve viszont egyenes út vezetett a csúcsra; februárban 7,48 Mrd, márciusban 8,68 Mrd, áprilisban 9,98 Mrd, májusban 9,42 Mrd, júniusban 11,67 Mrd, júliusban pedig 12,48 Mrd milliárd forint személyi kölcsönt adtak ki a bankok. Augusztusban már csökkenő tendencia következett, 11,25 Mrd forintot került a hiteligénylőkhöz.

A tényleges hitelmutató esetében az elmúlt hónapokhoz viszonyítva nincs érdemi változás még annak ellenére sem, hogy a piacon a 10% körüli hiteldíjjal kínált akciós kölcsönök mellett a legjobb akció nélküli ajánlatok hiteldíja is 14-16% között változott. Jelentős változás van viszont a 2009 és 2013 közötti időszakhoz viszonyítva, amikor a tényleges hitelmutató sokkal magasabb értéken állt. 2010 első felében a THM a 32 százalékot is meghaladta. Most 20,7%-os szinten stagnált.

A tényleges hitelmutató további csökkenése elsősorban a banki kockázatok enyhülésétől várható. Több olyan intézkedés született, ami jótékony hatással van a kamatkörnyezet alakulására. A jövedelemarányos törlesztés nagyobb biztonságot eredményez az adósok számára, így növekszik a megbízható törlesztők aránya, mindez pedig jótékony hatással lehet a személyi kölcsönök árazására vonatkozóan.

2016-tól a nettó jövedelem számít

A 2016-os esztendőtől tovább változnak a hitelfelvétel lehetőségei. A várható intézkedések elsősorban a stabil hitelpiac megteremtését, illetve a felelős hitelezés elősegítését tűzték ki célul. A január elsejétől hatályba lépő új szabályozások elsődlegesen a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra, a hitelfedezeti arányok módosulására és a jövedelemigazolásra vonatkoznak.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) arról rendelkezik, hogy a 400 ezer forintnál kevesebbet kereső egyén törlesztő részlete nem lehet magasabb az igazolt jövedelem 50 százalékánál, 400 ezer forint feletti jövedelem esetén pedig 60 százalékánál. A hitelfedezeti mutató (HFM) szabályozása szerint a felvett kölcsön nem haladhatja meg az ingatlan fedezet forgalmi értékének 80 százalékát, vagy a gépkocsi fedezet 75 százalékát. A háztartás jövedelmeként kizárólag az igazolt, hivatalos nettó jövedelem vehető figyelembe.

Mindezek az intézkedések jelentős mértékben növelhetik az adósok biztonságát, ilyen módon a pénzintézetek érdekeit is védik. A már érvényben lévő jogszabályokkal együtt a januártól érkező szabályozások még kiszámíthatóbb és stabilabb hitelezési piacot teremthetnek.