Segédanyagok nélkül nehéz tanítani az új román tankönyvekből, és mivel ezek használatát az oktatási miniszter betiltotta, a pedagógusok leleményességén múlik, hogyan boldogulnak – állítja a legtöbb román szakos tanár, aki magyar tannyelvű osztályban tanít.
A magyar diákok számára írt speciális tankönyvek két változata közül az egyik könnyebben érthető, másik több román nyelvtudást igényel, ezért nem mindegy, hogy hol melyiket használják.
Háromszéken nagyon vegyes a tankönyvtérkép, néhány iskolában a szóban forgó kiadványok használhatóságáról érdeklődtünk.
Kovászna megyében 941 ötödikes romántankönyvet rendeltek a tanárok a dévai Corvin Kiadótól, amelynek szerzője Bartolf Hedvig Hargita megyei tanfelügyelő, egykori főtanfelügyelő, valamint 1027 tankönyvet a bukaresti Corint Kiadótól, ennek szerzői: Maxim Andreia-Nicoleta, Kibédi-Nemes Ildikó, Militar Adela és Bărbos Liana-Cecilia.
A Corvin kiadványát, amelyről úgy tartják, hogy könnyebben használhatnák a székely gyermekek, mégsem választotta a többség, és a megyei tanfelügyelőség nyilvántartásából kiderül, a nehezebbnek ítélt tankönyvet éppúgy választották vidéken, mint városon, mind kis iskolákban, mind a nagyobb tanintézményekben. Vegyes a kép, nem igazán követhető, hogy ki miért voksolt egyik vagy másik kiadványra, amelyeket a nyári vakációban tanulmányozhattak a tanárok.
Néhány példa: Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, a Református Kollégium, a Váradi József Általános Iskola, Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Középiskola, Kézdivásárhelyen a Petőfi Sándor Általános Iskola, Baróton a Gaál Mózes Általános Iskola, valamint a sepsikőröspataki, szentakatolnai, csernátoni, torjai, vargyasi, nagybaconi, zágoni, zabolai általános iskola a Corint tankönyvét választották, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban és a Molnár Józsiás Általános Iskolában, valamint Sepsibodokon, Gidófalván, Uzonban, a sepsiszentgyörgyi Ady Endre Általános Iskolában, Ozsdolán, Bardocon, Nagyajtán, Sepsibükszádon a Corvin kiadványából tanítanak.
Szép Helga, a Székely Mikó Kollégium román szakos tanára, aki részt vett az új ötödikes tanterv készítésében, lapunknak azt mondta, minden tanárnak lehetősége volt, hogy az ő diákjai nyelvtudásához mérten válasszon tankönyvet, de ami a két kiadványt illeti, mindkettő megfelel a tantervi követelményeknek.
Ennek egyik alapvető szempontja, hogy a románt nem anyanyelvként tanítják, a tanterv követi az idegen nyelv tanításának elvét, és célja, hogy a diákok megtanuljanak kommunikálni ezen a nyelven, amit az iskolán kívül az életben is tudnak használni.
Mindkét tankönyvet olyan szerzők írták, akiknek ismerniük kellett az ötödikes gyermekek nyelvi teherbírását, a kisebb osztályokban szerzett ismereteiket, mégis különbség van a két kiadvány szövegeinek nehézségi foka között: mintha egyiket a tömbmagyarságban élő diákok, másikat a román-magyar vegyes nyelvi közösségben élő tanulók számára írták volna. A háromszéki tanárok mégsem eszerint választottak.
Șerban Lucica-Georgiana, a sepsikőröspataki Kálnoky Ludmilla Általános Iskola tanára szerint nehéz volt a döntés, mert a diákok románnyelv-tudása nagyon különböző. Ő a Corint Kiadó tankönyvét választotta, szerinte nem könnyűek a szövegek a magyar gyermekek számára, de a gyakorlatok kreativitást igényelnek, jól megmozgatják a tanulók fantáziáját, és ő azon lesz, hogy nyolcadikig elérjék azt a szintet, amivel boldogulnak a záróvizsgán.
A vargyasi Borbáth Károly Általános Iskolában is a Corint kiadványából tanulnak az ötödikesek, de itt a tanár nem maga választotta a tankönyvet, azt mondta, készen kapta az iskolától. Hadnagy Béla román szakos tanár szerint az első leckék irodalmi szövege eléggé hozzáférhető, de segédanyagok nélkül nehezen megy, ezért otthon állít össze feladatokat és azokat gyakorolják.
Szintén a segédanyagok hiánya okoz nehézséget Sass Erikának a gidófalvi Czetz János Általános Iskolában, ő ellenben a Corvin Kiadó tankönyvéből tanít. Korábban is használta ennek a kiadónak a munkafüzeteit és nagyon jónak tartotta, ezért választott tankönyvet is a Corvintól, de a miniszteri tiltás miatt most ezeket félre kellett tenni, és otthonról viszi az iskolába az általa összeállított segédanyagot. Elmondta, az első lecke nem valami elvont fogalomról szólt, mint korábban, hanem a Retyezát-hegységről, egyszerű szavakat tartalmaz a szöveg, vetítettek az osztályban és beszéltek róla, szerinte ez nagyon jó és a gyermekeket érdekli az ilyesmi.
A gidófalvi tanárnő megállapítása szerint kulcsszó a román nyelv, ez általában bármilyen tantárgy tanítása esetében érvényes, mert ha a korosztálynak megfelelő témák kerülnek terítékre és az új ismeretek a régiekre alapoznak, akkor nagyobb esély van arra, hogy az iskola valóban a tudás háza legyen.
Fekete Réka / Háromszék