Az ökogazdálkodásban fontos szerepet kap a szerves trágyázás

A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság nyilvántartásában 2017-ben 146 ökológiai mezőgazdasági vállalkozó szerepel – közölte évzáró sajtótájékoztatóján Könczei Csaba igazgató. Közülük 137-en a biotakarmány-termesztésre szakosodtak, 5 tejfeldolgozónak is van biotermékgyártó-vonala, illetve két kávéimportőr is a vegyszermentes kávé terjesztésére állt át. Felvirágzóban lenne a biogazdálkodás Háromszéken?

Ez a kijelentés nem egészen igaz – derült ki a témában való kutakodásunk után. A biotakarmány-termelők zöme ugyanis egyszerűen az APIA-s támogatásokért váltotta ki az ökotanúsítványt, illetve az is sokat nyom a latban, hogy egyszerűen nincs anyagi erőforrásuk arra, hogy egy területet műtrágyával kezeljenek. Van ugyanakkor a gazdálkodóknak egy szűk csoportja, amelyik a takarmányt értékesíti a biotejet és húst szolgáltató farmoknak, állattenyésztőknek.

Értesüléseink szerint nagy odafigyelés és elkötelezettség híján a tanúsítvány és a támogatás igénylése jó eséllyel veszteségbe is átfordulhat, mert az annak kiváltásakor teljesítendő feltételeket még további öt évre szavatolnia kell az igénylőnek, s ha ez nem sikerül, akkor a büntetéssel akár a negyedik évben is elúszhat minden addigi nyereség. Ezért kisgazdáknak egy faluközeli kaszálón talán jobban megéri a biotakarmány-termesztés, mert azt még könnyebb rendben tartani, mint egy távolabbi, hegyvidéki legelőt – vélte egy a témában otthonosan mozgó szakember. A legegyszerűbb támogatási csomag 300 eurós éves szubvenciót jelent hektáronként, de nagyon sok összetevőtől függhet a konkrét összeg.

Az Olt menti nagygazdák ugyanakkor jobban odafigyelnek a törvénykezésre, mert hatalmas (többszázezer eurós) összegek forognak kockán, érdekük tehát napirenden lenni az eléggé szeszélyesen változó törvénykezésnek. Igaz, a gazdáknak időnként a gyűléseken is felhívták a figyelmét, érdemes a közbirtokosságoknak, nagygazdáknak akár csoportosan is megfogadni egy embert arra a célra, hogy a támogatási feltételekről folyamatosan értesítse az érintetteket.

A megyében 5 tejgyár (köztük több Bodza-vidéki, de a szentgyörgyi Covalact is) ugyanakkor külön termelési vonalat szerelt fel a biotej feldolgozására, amelyet a „hagyományos”, azaz nem minősített tejhez képest dupla, 2 lej körüli áron vásárolnak fel a termelőktől.

Az ökotermelés tehát kifizetődő is tud lenni, ha odafigyeléssel, elkötelezettséggel és ügyszeretettel művelik – summázott egy névtelenségét megőrző gazda.

Bodor Tünde / Székely Hírmondó

1 hozzászólás

  1. Tóducz

    Há miért burkolózik névtelenségbe a szókimondó székely gazda? Tán csak nem fél az árnyékától is?

    Válasz

Írj egy hozzászólást:

Az email címet nem tesszük közzé.