Románia vezeti azoknak az európai uniós tagállamoknak a listáját, ahol az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálódott 2017-ben, és országunkat hozta fel példaként a szervezet jelentése a korrupciós, összeférhetetlenségi és közbeszerzési manipulációk gyakoriságával kapcsolatban is.

A dokumentum nem nevezi meg, de a strukturális alapok felhasználásánál észlelt visszásságoknál a Tel Drum ügyre is utal, amelyben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség tavaly indított bűnvádi eljárást Liviu Dragnea SZDP-elnök, volt Teleorman megyei tanácselnök ellen.

Tavaly az OLAF 197 vizsgálatot zárt le, ezek nyomán mintegy 3,1 milliárd euró visszafizettetésére tett javaslatot, és 309 ajánlást adott ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára. Ugyanebben az időszakban 215 új eljárást is indított.

2017-ben a legtöbb vizsgálatot – tizenegyet – Romániában zárták le. A második helyezett Magyarországon és Lengyelországban 10–10 ügyben vizsgálták a nemzeti vagy regionális szinten kezelt uniós források felhasználását. Románia esetében nyolc, Magyarország és Lengyelország esetében hét-hét vizsgálat zárult ajánlással.
A szervezet a strukturális alapok felhasználásának módját kísérte különös figyelemmel, és azt tapasztalta, hogy bár a csalások célja nem változott, új módszerek jelentek meg az EU szabályainak kijátszására. A 2017-ben vizsgált ügyek egyik fő jellegzetessége az egyes versenytárgyalások nyertesei és a tanácsadó vagy a haszonélvező közötti összefonódás volt. Sok esetben volt összeférhetetlenség, némely nagy értékű közbeszerzéseknél pedig politikusok is érintettek – írja a jelentés.

Ennél a fejezetnél a román sajtó a Tel Drum ügyre ismert, noha ezt konkrétan nem nevezi meg az OLAF. A leírás szerint két kivizsgálást végeztek a Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott útépítési projektek körül, és ezek azt mutatják, hogy az összeférhetetlenségi esetekben politikusok is érintettek. Egy megyei hatóság – a haszonélvező – képviselői együttműködtek az út tervezőjével, hogy olyan kritériumokat állapítsanak meg, amelyek egy bizonyos cégnek kedveznek a versenytárgyaláson. Ez meg is nyerte a kiírást, a többi ajánlattevőt kizárták, később pedig egy egész sereg dokumentumot, köztük a műszaki tervet is meghamisították; ezek alapján kérték az elszámolást a fejlesztési minisztériumtól, és így vettek fel illetéktelenül európai uniós pénzeket.

Az OLAF szerint ezekkel az ügyekkel 21 millió eurós kárt okoztak az EU költségvetésének – egyik javaslatuk tehát az, hogy Románia teljes egészében fizesse vissza ezt az összeget, a másik pedig az, hogy a DNA kezdje el a bűnvádi kivizsgálást a törvényszegések felgöngyölítésére.

Ezt egyébként már meg is tette: 2017 novemberében uniós pénzek elsikkasztása, szervezett bűnözői csoport létrehozása és hivatali visszaélés gyanúja miatt indított eljárást magas rangú állami tisztségviselők ellen, és zárolta vagyonukat is (Liviu Dragneáról van szó, aki azonban mindent tagad). Az OLAF jelentése megemlíti azt is, hogy Románia vállalta a nevezett összegek visszafizetését.

Az EU-s szerv jelentése szerint egyébként Románia nem csupán 2017-ben áll az első helyen az európai pénzek körüli visszaélések tekintetében, hanem a 2010 és 2017 között az OLAF jelzésére hozott ügyészi döntések számával is. Ezalatt 87 ügyészi döntés született, ebből 58 esetben nem indítottak bűnvádi eljárást, de 29 esetben vádat emeltek. 26 másik esetben még semmilyen döntés nem született. Mindegyik szám uniós szinten a legmagasabb.

Magyarország sem áll jól

A jelentésben külön kitértek a magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos tavalyi vizsgálatra is, amelyben az OLAF 43,7 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. Rámutattak: összesen 35 közvilágítási pályázatot vizsgáltak meg, és súlyos szabálytalanságokat találtak. Egy másik, részben Magyarországot érintő ügyben 28,3 millió euró visszatérítésére tettek ajánlást, amiért egy magyar–szerb–lett hálózat uniós kutatási forrásokat csalhatott el.

A hivatal szerint két kutatóközpontot csak az EU-s támogatások miatt hoztak létre, illetve mesterségesen megnövelték a projektek költségeit. Megemlítették Magyarországot egy olyan, 15 másik tagállamot is érintő ügyben, amelyben 122 tonna illegális növényvédő szert próbáltak behozni az EU-ba a vizsgált országok határain keresztül.

Az nem derült ki a dokumentumból, hogy összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot a szervezet a Magyarország esetében lezárt ügyekben. A magyar hatóságok az OLAF ajánlásai közül 20 esetben nem hoztak döntést 2010 és 2017 között, 17 esetben viszont igen, ezek közül nyolc ügyben történt vádemelés, kilencben nem.
Tavaly 1293 bejelentés érkezett az OLAF-hoz, s ennek több mint kétharmada magánforrásokból.

Magyarországról 27 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, ezek közül 26 a magánszektorból, egy a közszférából jött. A legtöbb bejelentés Spanyolországban történt (31), ezt követte Magyarország és Bulgária 27-tel.

Az OLAF jelentése szerint a strukturális alapokat érintő csalási ügyeknél továbbra is gyakori jelenség a korrupció, az összeférhetetlenség, a pályázati eljárások manipulálása, és a pénzekből esetenként szervezett bűnözői csoportok húznak hasznot. Egyre elterjedtebb a kutatással és a menekültválsággal kapcsolatos forrásokra irányuló csalás, a vámcsalásra pedig nemzetközi bűnözői rendszerek szakosodtak.

Háromszék