Nagyravágyó célt tűztek ki a háromszéki krumplitermesztők és a mezőgazdasági igazgatóság: szeretnék, ha 2020-ig megkétszereznék a jelenlegi pityókatermést annak érdekében, hogy Kovászna megye biztosítsa az ország krumplifogyasztásának 20 százalékát.
Ez az elképzelés nem valóságtól elrugaszkodott, hiszen van lehetőség növelni a hatékonyságot, illetve megnövelni a raktározási kapacitást és az értékesítést. Ehhez be kell vonni a kistermelőket, meg kell szervezni azok tevékenységét, hiszen ők jelenleg értékesítési gondokkal küszködnek.
Háromszék jelenleg is a „pityóka hazájának” tekinthető a terménnyel beültetett területek arányát és a termésátlagokat figyelembe véve, hiszen a többéves termésátlag évi 200.000 tonnára tehető, ami Románia krumpliszükségletének 10 százalékát fedezi, miután minden lakos évente átlag száz kilogramm pityókát fogyaszt egy esztendőben – mutatott rá lapunk érdeklődésére Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője emlékeztetett, évek óta hajtogatják a gazdák szövetkezésének fontosságát, a közös raktározásban és értékesítésben rejlő lehetőségeket.
E tekintetben történtek pozitív változások, hiszen a felsőháromszéki nagytermelők, miután eladták a saját termésüket, most a kistermelőktől vásárolják fel a krumplit, amit válogatnak, mosnak, csomagolnak, címkéznek, és nagyáruházaknak vagy külföldön – Moldova Köztársaságban vagy Ukrajnában – értékesítenek 75 banis kilogrammonkénti áron.
Mivel a háromszéki nagygazdák maximalizálták termelésüket, beindult egy folyamat, miszerint kisebb gazdákkal termeltetik meg a szükséges mennyiséget, és egy előre meghatározott áron átveszik, feldolgozzák és értékesítik a krumplit.
Ez a „szövetkezeti” rendszer lehetőséget biztosít a gazdáknak, hogy biztos bevételi forrással egészítsék ki a családi kasszát. Tavaly ősszel, szabad értékesítésben a háromszéki krumpli kilogrammjáért 35–45 banit kínáltak, és ez az ár idén sem emelkedett jelentősen.
Kovács Zsolt / Székely Hírmondó