megjelent: IFI FÓRUM 1993. november 2. 29. szám POPsaROCK
HOMOROCK – Homoródi Rockmaraton
Jó ötlet volt az idei Nemzetközi Diáktábor programjába beiktatni egy rockkoncertet. Hálás köszönet érte Zilahi Csabának – a koncert főszervezőjének -, a többi szervezőnek és a technikusoknak, akik a nem mindennapi időtartalmú buli alatt állandóan résen voltak. Így a hegynyi cucc végig jól szólt, persze koncert közben akadtak kisebb-nagyobb bakik, de ezek elenyészőek voltak ahhoz képest, mint amit koncert előtt tapasztaltam. Ugyanis siránkozunk, hogy itt keleten milyen nehéz a rockzenészeknek, de azért nem szállunk egy kicsit magunkba, hogy belássuk: a mi hozzáállásunkon is sok múlik, hogy a dolgok zökkenőmentesen haladjanak. Hogy miért írom ezeket? Azért, mert egyes zenekarok fütyültek arra, hogy mikor kezdődnek a próbák, és a rájuk szabott időt túllépték-e vagy sem. Én most nem akarok senkit megbántani ezzel, de jó volna elgondolkozni a dolgokon. Erről ennyit. Most nézzük, hogy kik léptek fel és mit produkáltak.
… Elsőként a csíkszeredai Heart Killer lépett színpadra. Zenéjük a jó öreg heavy metal témáira építkezik, semmi extra nincs benne. Szövegeik is elcsépelt dolgokról szólnak, rengeteg az ismétlés, stb. Srácok, ha valamit elakartok érni, ahhoz ötletesebb szövegek és zenei megoldások kellenek. Nem mondom, a nézőtéren elég forró hangulat uralkodott a műsoruk alatt, de ez elsősorban a rajongótáboruknak volt köszönhető.
Másodiknak a Hollandiából érkezett Uitverkocht szórakoztatta a nagyérdeműt. Rock’n’rollos, bluse-os zenéjüket vette a közönség. Egyébként minden bandát meleg fogadtatásban részesített a nézőtér. A buli vége felé a publikumon látszott a fáradtság, de ez érthető is, hiszen egy ilyen méretű élő buli a legedzettebb koncertlátogatókat is kifárasztja.
A holland srácok után a temesvári Quo Vadis adta elő műsorát, amely a saját szerzemények mellett pár Deep Purple számot is tartalmazott. A srácok a Purple nyomdokain haladnak, de nem koppintás szinten, itten kérem őstehetségekről van szó. Amit és ahogy előadnak, az fantasztikus. Kár, hogy improvizációjuk közben elszakadt a szólógitár húrja és így be kellett fejezniük előadásukat. Ám a befejezés is egy nagyszerű rögtönzésből állt, amely a szájharmonika (a szólógitáros “ezt is használta”), a basszusgitár és a dob játékára épült. Gratulálok fiúk!
Ezután következett a kolozsvári Knock Out. Hobo, Rice, Guns n’Roses számokon kívül saját szerzemények is terítékre kerültek. A színpadról lejött a profizmus. A népszerűségükön nagyot lendítene egy műsoros kazetta megjelentetése!
Ezt az aranyszabályt nagyon jól tudja a gyergyószentmiklósi Incognito. A tavasszal megjelent El(l)őtted a jövőd c. kazettájuk jól fogyhatott (már ahol terjesztették), hisz a közönség együtt énekelte velük az összes Incognito nótát. A kazetta anyagán kívül “lenyomták” még az AC/DC-től a Thunderstruck-ot meg a Big gun-t, az Iron Maidentől a Weekend Warrior-t (az amúgy sem tuti Maiden nóta egy kicsit gyengécskére sikerült)
Kíváncsian vártam a marosvásárhelyi Autostop MS együttes műsorát, hisz az utóbbi időben nem sokat lehetett hallani róluk. A klasszikusnak számító Nem akarunk-kal nyitottak, majd következett a többi nagy nóta: Betonvilág, Játszótér kölykei, Úgy élj és a közönség kedvence, Vásárhely. Egy nagyon jó, feelnges bulit csaptak. Itt is megjegyezném, hogy elkelne már egy műsoros kazi.
Az utolsó együttes a régeni KGB volt. A KGB már akkor belopta magát a szívembe, amikor egy székelyudvarhelyi bulijuk alkalmával úgy elnyomták a Deep Prple Child in time-ját és a Karthágo Keleti éj-jét, hogy a szám tátva maradt a csodálkozástól. Azonban a srácok nem csak feldolgozásokkal aratnak sikereket, hanem saját szerzeményeik is állják a helyüket a hazai mezőnyben! Háromszor volt szerencsém látni őket élőben és mindig más felállásban. Remélem az elkövetkezőkben egy stabil KGB-t láthatunk majd.
A buli végére meghirdetett jamelésből szinte nem lett semmi. Végül az Incognito-s és a KGB-s srácok mentették meg a helyzetet: egy Rice meg egy Hobo számot adtak elő közösen. A zenészeket teljesen meg tudom érteni, hisz elég fárasztó este volt számukra. Így is egy nagyszerű bulit sikerült összehozniuk. Aki eljött ide, az nem bánta meg. Reméljük, hogy az elkövetkezőkben még lesz szerencsénk ilyen koncertekhez.
Jövőre veletek, ugyanitt!
Schervenka R. Endre