Kép: ziare.com

A speciális nyugdíjak körül pár napja kirobbant botrány nem csitulni, hanem egyre inkább elmérgesedni látszik – olyannyira, hogy a tegnapra tervezett kormányülést is elhalasztották, mert nem készült el az a sürgősségi kormányrendelet, amely kissé rendezné a kérdést.

Nem teljesen, mert arra egyáltalán nincs akarat, és nem is lehetséges, hiszen már a méltányosság emlegetése is kiverte a biztosítékot az érintett, kiváltságos kasztok között. Ezek pedig nem olyanok, akik szavát bármely hatalom könnyedén elengedheti a füle mellett: a rendőrség, hadsereg, titkosszolgálatok, ügyészek, bírók, törvényhozók haragját senki nem akarja magára vonni. Pedig elkerülhetetlen lesz.

Hajmeresztő adatok kerültek nyilvánosságra az utóbbi napokban: amíg egy volt politikai fogoly nyugdíja ezer lej, egykori kínzója 5000 lejből „tengődik”, egy főorvos több évtizedes munkáját 1740 lejes nyugdíjjal honorálja az állam, miközben egy rendőrségi titkárnő feleannyi ledolgozott évvel – és összehasonlíthatatlanul kisebb felelősséggel – ennek tízszeresét kapja.

Több ezren vannak, akik 7500 lejes fizetéssel mentek nyugdíjba 49 évesen, és most 19 ezer lejt meghaladó nyugdíjat kapnak, sőt, néhány „pótolhatatlan szakembert” újra alkalmaztak üresen maradt állami munkahelyére, így ők egyszerre kapnak magas munkabért és még magasabb nyugdíjat.

Mindez oda vezetett, hogy ma százezer speciális nyugdíj többe kerül, mint a négymillió „egyszerű” – azaz befizetéssel és munkaidővel arányos – öregségi járulék. És ezt már nem bírja az alaptalan, populista béremelésekkel amúgy is túlterhelt államkincstár.

Egyéb baj is van már: attól való féltükben, hogy az új rendszer „kedvezőtlenebb” lesz számukra, hirtelen több ezren kérték nyugdíjazásukat, és ez akkora létszámhiányhoz vezet az érintett ágazatokban, ami már ok az aggodalomra. Ha a rendőrség, csendőrség, haderő, igaz­ságszolgáltatás egyik napról a másikra ekkora vérveszteséget szenved, az elsősorban a bűnözőknek kedvez, hiszen ők azok, akik könnyebben kibújhatnak a büntetések alól.

Egyszóval nem csupán költségvetési okokból köszönthet nehéz időszak a jámbor, törvénytisztelő lakosokra, akik szava soha nem nyom annyit a latban, mint e pofátlan kivételezetteké, noha nekik munkaköri feladatuk lenne a tömegekkel való szolidaritás, illetve az állam iránti lojalitás. Most láthatjuk, mennyire érdemlik meg kiemelt bérüket, pótlékaikat és más kedvezményeiket.

Halvány vigasz, hogy a tarthatatlan helyzetet rendezni kénytelen SZDP csak saját áldásos tevékenységének következményeivel szembesül, hiszen a Ponta-kormány fogadta el és bővítette a speciális nyugdíjak méltánytalan rendszerét. Ez, sajnos, csak annyit mond számunkra, hogy Románia legnagyobb pártja képtelen előre gondolkozni, és kiszolgáltatottja azoknak az erőknek, amelyeket egyedül saját érdekeik vezérelnek.

Ezért vagyunk most a pénzhiánynál sokkal nagyobb bajban.

Demeter J. Ildikó / Háromszék