Illusztráció. / MTI Fotó: Mohai Balázs

A Jobbik akadályozza a párt gazdálkodásának ellenőrzését, ezért az Állami Számvevőszék az ügyészséghez fordult – közölte a szervezet kedden.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője a hirado.hu-nak elmondta: az ügyészség jogosult „törvényességi felügyeleti eljárást” kezdeményezni az illetékes bíróságnál, aminek alapja lehet, hogy a Jobbik „a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket”.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) második félévi ellenőrzési terve alapján augusztus 10-én kezdte meg a Jobbik-gazdálkodás törvényességének ellenőrzését, ám a párt – a számvevőszék közlése szerint – a többszöri megkeresés ellenére sem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, ezért az ÁSZ kedden értesítette az ügyészséget.

A számvevőszék a párttörvény értelmében kétévente rendszeresen, előre meghatározott – tehát nem hasraütés-szerű – ellenőrzési terv alapján vizsgálja a pártok gazdasági-pénzügyi tevékenységét, emellett az ügyészség általános közérdekvédelmi tevékenységi keretein belül felügyeli a pártok működésének törvényességét – mondta el a vizsgálat hátteréről Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

A burkolt pártfinanszírozás is tiltott

A tiltott pártfinanszírozást is vizsgálja ezen körben az ÁSZ. A tiltott pártfinanszírozás „lényegében azt jelenti, hogy a hatályos szabályok értelmében egy párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, külföldi szervezettől vagy külföldi természetes személytől nem fogadhat el vagyoni hozzájárulást, ahogy névtelen adományt sem. Tehát egy párt csak a költségvetési támogatásokból, magyar magánszemélyek felajánlásaiból, illetve egy nagyon szűk körben végezhető vállalkozási tevékenység eredményéből gazdálkodhat” – magyarázta a törvényi hátteret Szánthó Miklós.

A jogász felhívta a figyelmet arra is, hogy ezen előírások a „burkolt” pártfinanszírozást is tiltják, ami megvalósulhat akár ingóságok – például plakáthelyek – kirívóan a piaci ár alatt történő átadásában, „főleg, ha az egy másik jogi személy, mondjuk egy plakátcég részéről történt”.

Első a felszólítás, aztán az ügyészség, majd a bíróság

Amennyiben a vizsgálat valamiféle visszásságra derít fényt, akkor az ÁSZ először felszólítja a pártot a helyzet rendezésére. Ha a párt nem reagál – mint jelen esetben az ÁSZ szerint azt a Jobbik sem tette –, a számvevőszék az ügyészséghez fordul, az pedig – fűzte hozzá a jogász – jogosult „törvényességi felügyeleti eljárást” kezdeményezni az illetékes bíróságnál. Ennek alapja lehet, hogy a Jobbik „a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket” – idézte a törvényt Szánthó Miklós, újra hangsúlyozva azt, hogy az ügyészség „csak” kezdeményez, az eljárást a bíróság folytatja le.

Az ügyészség is indíthat keresetet

Mindennek a célja, hogy a szervezet törvényes működését kikényszerítse, ha pedig ez még így sem történne meg, akkor a – bírságoláson túl – a legsúlyosabb esetben akár a szervezet megszüntetéséről is dönthet a bíróság. Ezen eljárástól függetlenül, ha az ÁSZ megállapítja, hogy egy párt jogtalanul fogadott el – akár burkolt – támogatást, akkor azt be kell fizetnie a központi költségvetésbe, vagy azt levonják állami támogatásából.

Mindemellett az ügyészség maga is keresetet indíthat egy párt törvénysértése esetén, mely nem büntető-, hanem polgári eljárás – jelentette ki Szántó Miklós –, miután hivatalból vizsgálatot folytatott, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre utalt.

A fenti eljárások mellett a Jobbik ügye kapcsán Szánthó Miklós érdemesnek tartotta kiemelni, hogy a pártok szabadon plakátolhatnak – a törvényi előírások betartásával, tehát listaáron, az adott szerződés nyilvánosságra hozatalával.

„Ha egy párt ezen előírásokat megszegi, akkor a kormányhivatal a plakátjait leszedetheti. Sőt, ha adott esetben az adott párt a frissen – adott esetben jogellenes szerződéssel, burkolt támogatást elfogadva – megszerzett plakáthordozó felületei nem rendelkeznek közterület-használati engedéllyel, az önkormányzat teljes egészében el is bontathatja azokat” – szögezte le a jogász.

hirado.hu