KEF-résztvevők

A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) 2013. május 3-án alakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) illetőleg tagszervezete, az Orosházi Gazdakör, valamint a Kárpát-medence magyarlakta területein működő nagyobb gazdaszervezetek részvételével.

A KEF tehát a magyarországi mellett horvátországi, erdélyi, délvidéki, felvidéki, muraközi és kárpátaljai magyar agrárszervezetet, ezáltal több ezer határon túli gazdát tömörítő egyesülés. A fórum többek között összefogja a Kárpát-medencében működő szervezeteket, továbbítja javaslataikat a magyar kormány irányába és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által képviseli azok közös érdekeit az európai uniós szervezeteknél is.

Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGE-Szövetség) immáron több mint egy esztendeje nyert tagfelvételt, így általa Erdély és a Partium újabb 22 gazdaszervezete is képviselteti magát, illetve a helyi gazdák érdekeit a KEF-ben.

Az idei első találkozónak április 12-én,  Szekszárdon, a Bodri Pincészet adott helyet, ahol az EMGE-Szövetséget Csomortányi István, a szövetség elnöke képviselte. A rendezvény előtt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke tartott sajtótájékoztatót. Mint elmondta, a fórum feladata és hatásköre többek között, hogy javaslatokat tegyen a Kárpát-medencében élő magyarságot érintő nemzetpolitikai célok, gazdákat érintő agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok megvalósítására, meghatározására.

Egységes álláspontot fogalmazzon meg a Kárpát-medencét érintő vidékfejlesztés, üzleti kapcsolatfejlesztés, vízgazdálkodás és környezetvédelem kérdéskörökben. Nem formális tárgyalások, sokkal inkább szakmai eszmecserék ezek a találkozók. Minden ilyen eseményen napirendre kerülnek konkrét, az anyaországgal való együttműködést a mindennapokban is erősítő, előmozdító javaslatok, igények.

A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának huszonegy határon túli gazdaszervezet a tagja. Bevezették a pártoló tagságot is, jelenleg százötvenkét ilyen tagjuk van. A Magyarok Kenyere programban a hazai gazdák mellett a határon túlról is érkezett százötven tonna búza, melyből lisztet, majd kenyeret készítettek, amit karitatív szervezeteknek ajándékoztak.

Győrffy Balázs elmondta, a tegnapi program napirendjén áttekintették az elmúlt időszak eseményeit, és természetesen a tervekről és a választási eredményről is ejtettek szót. A kamara elnöke arról is beszélt, hogy május 1-től megkezdi a működését a jégeső-elhárító rendszer, mely Európában egyediként az egész országot lefedi, és a gazdáknak ezért külön nem kell fizetniük, mert a kamarai tagdíjból fedezik a költségét.

A fórum ülésén szóba került, hogy tárgyalások zajlanak a jégeső-elhárító rendszer határ menti kiterjesztéséről is, hiszen ez plusz biztonságot ad a határ magyar oldalán lévő gazdáknak, de védettséget biztosít a kiterjesztett határon túli sávban is.

A tagszervezetek beszámolói során az EMGE-Szövetség részéről Csomortányi István elnök az elmúlt év fontosabb programjait, megvalósításait részletezte, melyek közül kiemelte a Földművelésügyi Minisztérium által elindított falugazdász hálózatban való részvételt, a helyi termékek és vásárok kapcsán elért eredményeket, a helyi értéktári munkákban elérteket, az Országos Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Kiállításon (OMÉK) való jó szereplést és a számos hazai és külföldi szakmai rendezvényt és utat.

Végezetül elmondta, hogy az EMGE-Szövetség tagszervezetinek többsége részt vett az anyaországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos tájékoztató munkában, a megelőző regisztrációs kampányban és a levélszavazatok begyűjtésében is. Ez a közös siker jó alapot jelent a következő időszak Kárpát-medencei gazdaegyüttműködéshez is.

Az EMGE-Szövetség sajtóirodája