Fotó: gandul.ro

Elutasította a szenátus tegnap azt a törvénytervezetet, amely hivatalos ünneppé nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára. Az RMDSZ törvényjavaslatát csak nyolc szenátor támogatta, tizenegyen tartózkodtak, 82-en pedig elvetésére szavaztak.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője szerint a román politikai pártok öncélú csatározásaik eszközéül használták a március 15-ét, s ez vezetett oda, hogy kényes kérdéssé váljon a magyarság nemzeti ünnepe és ez a döntés szülessen. Rossz üzenettel bír a tervezet elutasítása, de az ünnep értékéből semmit nem von le.

Mint ismert, az RMDSZ tervezete lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A munkáltatók kérésre szabadnapot adhatnának március 15-én magyar alkalmazottjaiknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolna be a román közszolgálati televízió és rádió. Az ügyben a végső döntést a képviselőház hozza meg.

Cseke Attila a döntés kapcsán egyebek mellett elmondta: az elmúlt néhány hónapban nagyon sok félretájékoztatás és hazugság elhangzott március 15-ről. Huszonhét éven keresztül ez év júniusáig senkinek semmi gondja nem volt az ünneppel, sem március 15-e üzenetével, sem azzal, ahogyan ezt a napot a magyarok Erdély-szerte ünnepelték és ünneplik. A politikus felidézte, nyár közepén a román politikai pártok öncélú csatározásaik eszközéül használták a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító tervezetet.

Ennek hatására kényes kérdéssé vált a nemzeti ünnep, és az azóta generált kisebbségellenes közhangulat hatására született meg a tegnapi döntés. Cseke szerint ki kell vonni Romániában a kisebbség ügyeit a pártpolitikai csatározások köréből, különben sosem fog az ország fejlődést elérni a kisebbségek helyzetét illetően. A politikus úgy vélte: a román politikum mai hozzáállása az erdélyi magyarság jogos követeléséhez ellentmondásban áll azzal, ahogyan eddig viszonyultak március 15-höz. Emlékeztetett továbbá, hogy a tervezet semmilyen kiváltságos jogot nem kér a magyarok számára, nem sérti a többség érdekeit, és semmi olyant nem tartalmaz, amit korábban már nem biztosítottak volna más romániai nemzeti kisebbségek számára.

Fotó: romanialibera.ro

A plenáris vitán a tervezet leghangosabb ellenzője az ellenzéki Népi Mozgalom Pártját vezető Traian Băsescu korábbi államfő volt, aki azt állította: az RMDSZ tervezete a románok „megalázását” célozza, hiszen a magyarság „három nemzeti ünnepe” közül pont március 15-ét akarja „megünnepeltetni Romániával”, amely szerinte a pesti forradalom 12. pontját, Magyarország és Erdély unióját, és az erdélyi érchegységi román–magyar véres összecsapásokat idézi.

Cseke Attila felhívta Băsescu figyelmét arra, hogy sem a tervezet, sem maga az 1848–49-es forradalom nem a románság ellen irányult, az RMDSZ pedig nem Románia nemzeti ünnepeként, hanem a romániai magyarság napjaként akarja elismertetni március 15-ét.

A vitában sem a kormánypártok, sem a Nemzeti Liberális Párt szenátorai nem kértek szót, a szavazáskor azonban egyöntetűen március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítása ellen foglaltak állást.

Háromszék

1 hozzászólás

  1. Antal m.

    Ez,– fokmérője a példaértékű kisebbségi jogok biztosításának, magyarságunk
    nemzeti elismerésében!

    Válasz

Írj egy hozzászólást:

Az email címet nem tesszük közzé.