Szlovákia, pontosabban a szlovák kormány visszavonta annak a keresetnek a támogatását, amit Románia nyújtott be az Európai Bírósághoz és amelynek célja a Minority SafePack nevű európai kisebbségjogi kezdeményezés megállítása. A már visszavont keresetet eredetileg a külügyminisztérium adta be és az igazságügyi tárca dolgozta ki.
A Pátria Rádióban ma reggel ennek kapcsán Tárnok Balázs jogászt, valamint Bukovszky László kisebbségi kormánybiztost is kérdezte Rácz Vince műsorvezető.
Tárnok Balázs úgy nyilatkozott, a Minority SafePackkal nagy esélyt lát egy kisebbségvédelmi jogszabály létrehozására, bár azt is hozzátette, nem biztos, hogy ez az elkövetkezendő néhány évben valósul meg. Bizakodásra ad okot, hogy a Minorty SafePack 11 javasolt témájából az Európai Bizottság idén 9 témakört bejegyzett, és ennek köszönhetően meg is kezdődhetett az aláírásgyűjtés. Egy év alatt legalább 1 millió aláírást kell összegyűjteni hét tagállamból, s ezt követően a tagállamok nemzeti hatóságai megvizsgálják az aláírásokat, majd pedig benyújtják az EB-nek a kezdeményezést. Ezt követi az EB vizsgálata, amely jogi és politikai következtetéseit külön megjelölve hoz döntést arról, hogy nyújt-e be jogalkotási aktusra irányuló javaslatot, vagyis törvényjavaslatot. Az európai polgári kezdeményezés ugyanis nem kötelezi a bizottságot arra, hogy ténylegesen benyújtsa ezt a javaslatot, csupán foglalkozik vele.
A jogász történelmi jelentőségűnek nevezte a 2017 februárjában született döntést, amikor az európai törvényszék egy európai polgári kezdeményezés ügyében először döntött a szervezők javára. Véleménye szerint a polgári kezdeményezés a szerződésben foglalt rendelkezések végrehajtására születik, s nem megy szembe az integráció elve a szuverenitás elvével.
A bonyolult európai helyzet, például a katalánok, skótok és más nemzetiségek függetlenedési törekvéseinek kapcsán Tárnok Balázs elmondta, nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben a kisebbségvédelemmel kapcsolatban folyamatosan falakba ütköztünk az Európai Unióban, ugyanis a 28 tagállamból rendkívül sok kategorikusan elutasítja a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogkiterjesztést, vagy pláne a kollektív jogi felfogást. Egy csomó olyan európai tagállam van, amelyik nem igazán rajong a kisebbségi jogokért és szerinte ebben a tekintetben lesz igazán nehéz dolguk a szervezőknek.
Hogy történhetett meg, hogy a Most-Hidat is magába foglaló kormány megtámadott egy olyan kezdeményezést, amit ez a párt is állítólag a szívén visel, tette fel a kérdést Bukovszky Lászlónak a riporter.
A kisebbségi kormánybiztos elmondta, ő is a sajtóból értesült erről a hírről, és azt követően kereste fel a külügyminisztériumot, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba. Elmondta, úgy tudja, hogy Bugár Bélának sikerült megegyeznie a kormányfővel, hogy a Románia által benyújtott keresethez való társulást Szlovákia visszavonja. Bukovszky a külügyben azt a tájékoztatást kapta, hogy Szlovákia továbbra is azt az álláspontot képviseli, mint a kezdetekkor, vagyis, hogy a nemzeti kompetenciákat nem szeretné alárendelni az európai bizottság döntéshozatalainak.
V.J. / Felvidék.ma