Elsöprő többséggel fogadta el tegnap a szenátus plénuma a tankönyvtörvény tervezetét. A vita során az ellenzéki alakulatok – a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség – keményen bírálták a tervezetet, amely tavaly, még Liviu Pop minisztersége idején az egységes tankönyvtörvény-kezdeményezésként került a kormány asztalára, majd a sorozatos kritikák nyomán több alapos módosítással került a parlament elé.

A szenátus volt a döntő ház, így már csak arra van szükség a jogszabály hatálybalépéséhez, hogy Klaus Iohannis államfő kihirdesse.

Hosszú lehet még az út, amíg a tankönyveket kézbe vehetjik a gyermekek

A tervezetet végül 75 felsőházi honatya támogatta, ketten tartózkodtak, 23-an pedig ellene szavaztak. A szenátus oktatási bizottságának elnöke, Liviu Pop szociáldemokrata párti szenátor a tervezet elfogadását követően a Viszlát, tankönyv-bárók! szavakkal nyugtázta az eredményt. Mihai Goțiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség szenátora válaszként úgy vélte: „amit ma megszavaztak, nem fogja biztosítani a tankönyvek minőségét, csak a hazugságokat, visszaéléseket fogják törvényesíteni”.

Liviu Pop a törvény kapcsán az Agerpres hírügynökségnek kifejtette, hogy legtöbb három alaptankönyv-változatot hagynak jóvá, amennyiben egyik sem lesz megfelelő, újrakezdik az eljárást. A minisztériumnak legtöbb négyévente kötelessége újranyomtatni a tankönyveket. A tankönyveket négy formátumban állítják elő: papíralapú könyvben, digitálisan, interaktív változatban és Braille-írással a vakok és gyengén látók számára. A tanügyminisztérium számára 2020-tól válik kötelező érvényűvé ez az előírás

A tervezet szerint a törvény a következő elvekre épül: méltányosság és esélyegyenlőség, minőség, relevancia és a hatékonyság elve, amelynek alapján az a cél, hogy a meglévő forrásokkal maximális eredményeket érjenek el, valamint a nemzeti kisebbségi jogok szavatolásának elve. A hatékonyság elvének szellemében legkevesebb kettő, legtöbb három alaptankönyv-változatot hagynak jóvá – olvasható a tervezetben. Emellett a kisebbségi oktatásban – a neveléstudományi intézet jóváhagyásával – használni lehet a kisebbségek anyaországában nyomtatott tankönyveket is. A tervezet továbbá lehetőséget ad az oktatónak, hogy a tanórán az általa legmegfelelőbbnek talált könyvet használja.

A tankönyvtörvény tervezetét korábban a képviselőház plénuma 175 támogató, 82 ellenszavazat és négy tartózkodás mellett fogadta el.

A Hotnews hírügynökség által megszólaltatott szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a törvény alkalmazása várhatóan több akadályba is ütközhet, és gyakorlatilag nem oldja meg a tankönyvek körüli eddigi bonyodalmakat. Mások mellett megemlítik, hogy az oktatási tárca még a törvény elfogadását megelőzően – gyakorlatilag jogalap nélkül – közzétette az új tankönyvek megírására vonatkozó felhívást, a kéziratok be is érkeztek, ezek elbírálási módszertana mögött sem állt jogszabály, az új törvényt pedig visszamenőleges hatállyal nem lehet alkalmazni. Megjegyzik továbbá, hogy az sem tiszta, a kéziratokból hogyan lesz szerkesztett tankönyv, illetve a nyomtatásuk hogyan történik.

Háromszék