A kormány kiáll a kárpátaljai magyarok mellett, meg fogja védeni a jogaikat, de az érdeke "nem a balhé, hanem a megoldás" – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az M1 aktuális csatornának, miután New Yorkban tárgyalt Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel.
Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva a tárcavezető elmondta, abban állapodtak meg, hogy a helyzetet csak konzultációkon keresztül lehet megoldani. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy az ukrán oktatási miniszter június 5-ére konzultációra hívta a kárpátaljai magyarok szervezeteinek vezetőit.
Remélik, hogy ez a konzultáció is közelebb visz a megoldáshoz – tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy az ukrán külügyminiszter elfogadta a magyar javaslatot, így Beregszászon június második felében összeül egy kormányközi munkacsoport az oktatási törvény ügyében. A munkacsoportban részt vesz a két külügyminiszter, az oktatással foglalkozó tárcák vezetői, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség képviselői.
A miniszter azt mondta: biztos abban, hogy ezeken a konzultációkon keresztül el tudnak jutni addig, hogy meg tudják védeni a kárpátaljai magyarok jogait.
Arra a kérdésre, milyen feltételekhez köti a kormány, hogy Magyarország támogassa a NATO-Ukrajna-csúcs összehívását, valamint a miniszteri szintű egyeztetéseket, Szijjártó Péter közölte: világos feltételrendszer van, ennek egyik eleme, hogy kezdődjön valódi párbeszéd az ukrán kormány és a magyar nemzeti közösség képviselői között.
Ez megtörtént azzal, hogy az ukrán oktatási miniszter a jövő hétre találkozót kezdeményezett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel – tette hozzá. Emellett – fűzte hozzá – azt kérték, hogy 2023-ig függesszék fel az új ukrán oktatási törvény végrehajtását, és erről még szükség lesz további tárgyalásokra.
Szijjártó Péter kitért arra is: a Velencei Bizottság is foglalkozott azzal, hogy a magániskolák jelentsenek kivételt a törvény hatálya alól, és itt sem zárkóznak el az ukránok a tárgyalás elől. Ezért reméli, hogy a kormányközi munkacsoport ülésén ez is előkerül – tette hozzá.
A külgazdasági és külügyminisztert kérdezték arról is, hogy szerdán Washingtonban tárgyal az amerikai külügyminiszterrel.
Azt mondta, beszélnek majd a gazdasági együttműködés további fejlesztéséről, energiadiverzifikációs folyamatokról – hiszen Donald Trump amerikai elnök korábban Varsóban beszélt arról, hogy a közép-európai energiaellátás biztosításában az Egyesült Államoknak is szeretne szerepet adni -, valamint a védelmi együttműködési megállapodás megújításáról. Jelezte: nyilvánvalóan előkerülnek olyan regionális kérdések is, amelyek szempontjából az ukrán külügyminiszterrel folytatott tárgyalás is fontos lehet.
Az ukrán parlament által tavaly szeptemberben elfogadott új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük a szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán.
Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
MTI