Az állam kizsákmányolja és meglopja a fogyatékkal élőket, az intézményeket és magánvállalkozásokat a szeptember 1-jétől érvénybe lépő sürgősségi kormányrendelettel – állítja Makkai Péter református lelkész, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány égisze alatt működő Írisz Ház és több, speciális jogi státussal rendelkező védett műhely vezetője.
A hátrányos helyzetűeket azért, mert megfosztja a munkalehetőségtől, a munkáltatókat pedig azért, mert az eddigi kétszeresét kell befizetniük vonatkozó címen az államkasszába – véli.
Makkai Péter azt állítja, egy olyan szociális-kereskedelmi piac szűnik meg az új jogszabály bevezetésével, amelyen a fogyatékkal élőket foglalkoztató műhelyek el tudták adni saját készítésű termékeiket, szolgáltatásaikat, a cégek és intézmények pedig hasznos árut, szolgáltatást vásároltak tőlük, és ezzel fedezték azt a kötelező költséget, melyet ellenkező esetben az államnak kellett volna juttatniuk. Ha ezeket a védett műhelyeket megszüntetik, mert az intézmények, cégek nem köthetnek ezentúl a korábbihoz hasonló partnerségi szerződést velük, akkor értelmét veszíti tevékenységük, magyarán felszámolódnak – szögezte le Makkai tiszteletes.
A Diakónia Keresztyén Alapítvány esetében ez azt jelenti, hogy tizenhat fogyatékkal élő veszíti el munkahelyét: a festő-mázoló, a zöldövezet-karbantartó, a vécépapírgyártó és a takarítócsoport tagjai állás nélkül maradnak, mert a közintézményekben zárolták az állásokat, a cégek pedig nincsenek berendezkedve arra, hogy szakmai felügyeletet biztosítsanak sérült embernek. Eddig csoportokban dolgoztak iskoláknál, magánvállalkozásoknál, a helyi önkormányzatnál, és mindig kísérte őket egy csoportvezető, ha ezentúl erre nem lesz lehetőség, egyenként nem fogják alkalmazni őket, mert egyedül nem is boldogulnak – véli Makkai Péter.
A szeptember 1-jétől érvénybe lépő jogszabály súlyosan érinti a fiatal fogyatékkal élőkről való gondoskodás helyi szinten eddigi legsikeresebb kezdeményezését, a sepsiszentgyörgyi Írisz Ház működését is veszélybe sodorja, mert a működési költségek háromnegyedét a védett műhelyek, az Írisz-bolt és külföldi támogatók biztosították. Ha kiesik egy fontos láncszem, nehéz elképzelni, hogy miből tartják fenn a jelenleg negyvenegy sérült fiatal nappali központját. Makkai Péter abban bízik, azok a cégek, akikkel partnerségben állnak, alkalmaznak egy-két fiatalt az érintettek közül, de azt már tudja, hogy akik közintézményeknél nyújtanak különböző szolgáltatásokat, elveszítik a biztos kenyeret és segélyre szorulnak, mert a szóban forgó hivataloknál újból zárolták az állásokat.
„Hiába született törvény, hogy aki fogyatékkal élőt alkalmaz, az első évben 500 lejes támogatásban részesül minden ilyen munkavállaló után, ezt úgy csűrték-csavarták, hogy csak a kötelező 4 százalékos fogyatékos alkalmazotti kvóta fölött legyen érvényes, és sok más rendelkezésről is úgy határoztak a döntéshozók, hogy amire a jogszabályok megszületnek, a kör bezáruljon a sérült ember érvényesülése előtt” – hangsúlyozta Makkai Péter. A tiszteletes a munkaügyi minisztériumhoz eljuttatott javaslatban fogalmazta meg, hogy külön országos fogyatékos alapot kellene létrehozni azokból a befizetésekből, amelyeket az intézmények és cégek ezen a jogcímen folyósítanak az államnak, és azt kizárólag a fogyatékkal élők esélyegyenlőségére, munkavállalási lehetőségeire kellene fordítani.
A nyilvánosságra hozott adatok szerint 2012-ben 200 millió dollár folyt be az államkasszába a fogyatékkal élők utáni kötelező befizetésekből, de akkor még a védett műhelyek is értékesíteni tudták termékeiket, szolgáltatásaikat, erre az évre 500 millió eurónyi a tervezett bevétel, ezt kívánja az állam ellopni az ágazatból – közölte Makkai tiszteletes.
Tegnap még dolgozott az Írisz Ház zöldövezet-karbantartó csoportja, a sepsiszentgyörgyi Speciális Iskola udvarán takarítottak, a hetekben pedig a megyeközpont több területéről hordták el a szemetet, nyírták a füvet és a sövényt, lakótársulások is megbízták a környék rendben tartásával, de ki tudja, mi vár rájuk holnap, holnapután, szeptember 1-jétől. Pakulár Emánuel lapunknak azt mondta, nagyon szereti ezt a munkát, mert friss levegőn kell végezni, és ha ezt elveszik tőle, el sem tudja képzelni, hogyan fog élni. „Sok fogyatékkal élő gondozásra szorul, ők nem dolgozhatnak, de mi, akik szedjük a gyógyszereket és eljárunk a kezelésekre, hasznosak lehetünk, dolgozni akarunk, és ezt nem szabad elvenni tőlünk. Ezt kellene meggondolják azok, akik bársonyszékekben döntenek a sorsunkról” – mondotta.
Kovászna megyében több mint háromezer felnőtt szerepel a fogyatékkal élők nyilvántartásában, természetesen hátrányos helyzetük nagyon különböző, több százan közülük el tudnának végezni valamilyen munkát, netán családjukat is el tudnák tartani, de csupán százharmincan szerepelnek a foglalkoztatottak nyilvántartásában. Országos képviseletük kedden a fővárosban tömegmegmozduláson kérte a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet visszavonását és az esélyegyenlőség törvényi szabályozását, de az érintett munkaügyi miniszter arra sem méltatta őket, hogy fogadja küldöttségüket.
Ezek után nehéz elképzelni, hogy néhány nap múlva nem lép érvénybe az a jogszabály, amely az eddiginél is súlyosabban hátrányba szorítja a fogyatékkal élőket – vélik a tiltakozó civil szervezetek.
Fekete Réka / Háromszék