Az árkosi Szentkereszty-kastélyt egy évtizednyi pereskedés után 2012-ben az örökösöknek ítélték. Az ingatlant csupán három év múlva vehették át, de nem fektethettek be, hisz azóta is különböző pereket folytat ellenük a korábban ott székelt Árkosi Kulturális Központ.

A román állam mindent megtesz az árkosi kastély visszaállamosítása érdekében. Szekeres Attila felvétele

Kis történelem
Báró Szentkereszty Zsigmond és felesége, gróf Haller Anna 1870 körül kastéllyá bővíttette az egykori árkosi udvarházat. Fiuk, id. báró Szentkereszty Béla, Háromszék vármegye főispánja az 1890-es években újabb átépítéseket végeztetett, amely során a kastély elnyerte mai formáját. Az ő fiúk, ifj. Szentkereszty Béla örökölte a birtokot, ám ő 1944. július 28-án elhunyt – önkezével vetett véget életének. 1945-ben államosították a kastélyt: árvaház, mezőgépészeti iskola, termelőszövetkezet, majd agronómusház működött benne.

1982-ben átvette a Román Kommunista Párt, s protokolláris vadászkastélyt alakítottak ki Nicolae Ceaușescu diktátornak.

A rendszerváltás után a művelődési minisztérium alárendeltségébe került, és az 1990-ben létrehozott Árkosi Kulturális Központ (a továbbiakban központ) kapott helyet benne.

Sorozatos perek

Az árkosi birtok örököse, Jankovich-Bésán András (az utolsó tulajdonos Janka nővérének unokája) 2002-ben kérvényezte az ingatlan visszaszolgáltatását a központtól, de elutasító választ kapott. Az örökös a Kovászna Megyei Törvényszékhez fordult, megtámadta az elutasító határozatot, és nyert – alapfokon. A 2004. júliusában meghozott ítélet kimondta, természetben vissza kell szolgáltatni a kastélyt, kápolnát, istállót és a hozzájuk tartozó 9 hektár terület haszonbérbe vehető. A döntés ellen óvást nyújtott be a központ. Az ügy a Brassói Táblabíróságra került, ott 2005 márciusában ellentétes ítélet született, ezt megfellebbezte az örökös. 2007 júliusában a Legfelső Ítélő- és Semmítőszék helyt adott a fellebbezésnek, és újratárgyalásra visszahelyezte az ügyet Brassóba. Ott a táblabíróság 2009 decemberében elutasította a központ óvását. Ez újabb ítélet ellen is fellebbezett a központ. 2012. november 23-án a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék elutasította a fellebbezést, és visszavonhatatlan végzésben helyben hagyta a Kovászna Megyei Törvényszék visszaszolgáltatásra vonatkozó ítéletét.

Ennek ellenére a központ több rendkívüli jogorvoslati kérelmet nyújtott be, az ítélőtábla azokat visszautasította.

Időközben, 2010-ben elhunyt Jankovich-Bésán András, és három gyereke – András, Elemér és Krisztina – javára le kellett folytatni a hagyatéki tárgyalást.

Végül hosszas pereskedés és gáncsoskodás után 2015. szeptember 17-én az örökösök általános képviselője, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd Katona Ella bírósági végrehajtó kíséretében birtokba vette a Szentkereszty-kastélyt és a hozzá tartozó kápolnát és istállót. Akkorra az Árkosi Kulturális Központ kiürítette a kastélyt, az intézmény jelenleg Sepsiszentgyörgyön az Olt utcai Bástya-házban működik.

A központ időközben a korrupcióellenes országos hatóságnál feljelentette azokat, akik közreműködtek az örökség odaítélésében: ügyvéd, közjegyző, bírósági végrehajtó.

Kopacz Attila intézményvezető érdeklődésünkre közölte, azért, mert ügyvédjük szerint ez indokolt volt. Az említett jogi képviselő Ioan Sabău-Pop marosvásárhelyi ügyvéd, akiről Kopacz Attila közölte, elismert szaktekintély visszaszolgáltatási kérdésekben, a művelődési minisztérium ajánlotta, mivel a központnak nincs saját jogtanácsosa. Különben a korrupcióellenes hatóság a Brassói Táblabíróságra helyezte át az ügyet, utóbbi ejtette a vádakat.

Újabb perek

A központ nem nyugodott bele a vereségbe, veszteségbe, újabb perek és feljelentések születtek. A romániai igazságszolgáltatás honlapján 52, a Jankovich-Bésán családot érintő periratot találtunk 2007 óta napjainkig.

Kérdésünkre, hogy végleges ítélet után miért perelnek tovább, Kopacz Attila azt válaszolta, a végleges bírósági döntések után az Árkosi Kulturális Központot kilakoltatták a Szentkereszty-kastélyból, a három helyiségből álló régi istálló és a kápolna épületéből. A többi ingatlan és állóalap a román állam tulajdonában maradt és ezek vagyonkezelője továbbra is a központ. Magyarán: a központ olyan helyzetbe került, hogy a kulturális tevékenysége mellett gondoznia, karbantartania és őriznie kell egy olyan ingatlan-együttest, amely a román állam közvagyona, de a központ vagyonleltárain szerepel. „Véleményem szerint ezen utóbbi tevékenységek nem egy kulturális intézmény feladatai lennének. Ennek okán kértünk átfogó szakértői elemzést és auditálást a Művelődési Minisztériumtól mint a központ fenntartójától és a Pénzügyminisztériumtól, mint a román államot képviselő tulajdonostól, ugyanakkor megoldást erre a lehetetlen helyzetre. Ez a szakértői csoport, az átvilágítás után jutott arra a következtetésre – az utólag előkerült korabeli dokumentumok alapján –, hogy jogi úton kell megoldani a felmerült kérdéseket” – mondta.

Tavaly december 28-án a pénzügyminisztérium 1,62 millió euró összegű követeléssel állt elő. A perbe beavatkozott a kulturális tárca és az árkosi központ is.

Kincses Előd úgy véli abszolút felfújt összeg, állítólag ilyen értékű befektetéseket eszközöltek a kastélyban. De a restitúciós törvény kimondja, abban az állapotban kell átadni az ingatlanokat, amilyenben az átadás pillanatában voltak. Ilyen értelemben megtette érvelését válaszlevelében.

Ha tovább megy a per, azt jelenti, hogy a jogállamiság súlyosan sérül, amire sajnos, van példa Romániában, mondotta az ügyvéd.

A központ idén januárban kérte a Legfelső Ítélő és Semmítőszéken a 2012-es végleges ítélet felülvizsgálatát. A keresetet március 20-án elfogadhatatlanként elutasította az ítélőtábla.

A központ szintén januárban kérte a megyei törvényszéken a 2004-es ítélet felülvizsgálatát, azét tehát, amellyel első fokon megítélték a kastélyt. Erről Kincses Előd elmondta, teljesen megalapozatlan kérés, tudniillik a perújítás rendkívüli jogorvoslat, és kizárólag végleges ítéletek ellen lehet élni vele az eldugott és megszerezhetetlen dokumentum beszerzése után. Itt viszont alapfokú ítéletről van szó.

Ám felháborító az indoklás: hangulatkeltésként állítják, hogy Szentkereszty Béla horthysta háborús bűnös volt. Egyrészt Horthy nem volt háborús bűnös, őt nem ítélték el, másrészt Szentkereszty Béla sem volt háborús bűnös, őt sem ítélték el.

Ez a per még folyamatban.

A központ idén február 22-én a Brassói Táblabírósághoz fordult a visszaszolgáltatásban részt vállalt Kincses Előd ügyvéd, Katona Ella bírósági végrehajtó, Grămadă Gheorghe közjegyző és Domokos Tibor bűnügyi felelősségre vonásáért. Ebben az ügyben még nem volt tárgyalás.

„Románia ellen”

Legutóbb idén március 19-én fordult a központ a Legfelső Ítélő és Semmítőszékhez, kérve a megyei törvényszéken zajló ügy áthelyezését. Kopacz Attila, a központ vezetője indoklásként leírja, az okok nagyrészt ismertek, egyesek már hírhedtek: itt nyíltan elutasítják a román állam fennhatóságát, különböző tömegrendezvényeket szerveznek a térségben jelen lévő külföldi agitátorok és irredenta szervezetek, melyek élén gyakran helyi választott vezetők állnak, olyanok, akik bátorítják Románia törvényeinek be nem tartását – amely már jelenség –, mi több, ezeket a vezetőket a román állami költségvetésből fizetik, és ők Románia elleni akciókat kezdeményeznek és bátorítanak. Ilyen körülmények között természetes tehát, hogy egy olyan per, amely egy korábbi döntés felülvizsgálatáról szól, konfliktusokat, nemzetiségi fellángolásokat, az irredenta múlt iránti nosztalgiát gerjeszt, ami kedvezőtlenül befolyásolja a bírósági eljárást. (…) A bírákat külföldről jövő, kifinomult románellenes utasítások megfélemlítő szelleme befolyásolja olyan körülmények között, hogy Románia vezetői gyáván feladták az övezetről való gondoskodást. (…)

“A tét szerteágazó, egyrészt vagyoni jellegű, miután a román állam jelentős beruházásokat végzett, megjelentek a különböző érdekek – beleértve a magyarországit is –, hogy rátegyék a kezüket egy olyan jelentős ingatlanra, amely a román igazságszolgáltatás hibái miatt az ölükbe pottyant. A tét másrészt politikai, mert ahol kulturális központ működik, ott csend van és egyetértés magyarok és románok között, ám egyes helyi vezetők érdeke épp az, hogy az emberek ne éljenek együtt békésen, hazugság a fegyverük, és azt akarják bizonygatni, hogy az állam diszkriminál, nem tartja be a közösség jogait.”

Épp ezért az Árkosi Kulturális Központ útjukban áll, és mindent megtesznek, hogy felszámolják azt. (…) A közösségi nyomás erősödött, főleg a helyhatóság és a sajtó részéről, a hangulat fokozottá vált, s attól a Sepsiszentgyörgyön élő bírák nem tekinthetnek el – állítja az igazgató.

Kopacz Attila beadványában ecseteli, hogy egy ilyen kis megyében, ahol kevés a peres ügy a törvényszék és a városi bíróság majd minden alkalmazottja ismeri az ügyeket, és véleményükkel befolyásolhatják a döntést. Az igazságszolgáltatás érdeke, hogy az a légkör ne legyen hatással a döntésre. Az általa lefestett légkör alátámasztására közli, hogy rengeteg sajtójelentés látott napvilágot a kastély körüli konfliktusról. A „rengetegből” négyet említ. Egyik román nyelvű a Mikes-erdők visszaszolgáltatásán háborog, egyáltalán nem érinti a kérdést, egy másik szintén román nyelvű arról szól, hogy az Európai Tanulmányok Központja visszamondta a jógatábor megszervezését. Ez sem érinti az ügyet. Két másik a Háromszékben jelent meg. Ezek közül egyik tudósítás egy 2010-ben tartott megyei tanácsülésről, melyen arról döntöttek, hogy az önkormányzat igényelni fogja az árkosi ingatlant, a másik 2008-ban közölt interjú Kopacz Attilával, a központ frissen kinevezett új igazgatójával terveiről. Címe: Jó úton az Árkosi Művelődési Központ. Erről azt állítja, hogy véleménycikk, mely arról szól, hogy a központban túlnyomó részt román rendezvényeket szerveznek. Egyszóval: hazugság.

Kincses Előd ezt a beadványt újabb pofátlanságként jellemzi.

Értetlenül áll

A március 8-i törvényszéki tárgyaláson megjelent az egyik örökös, a Dél-Afrikában élő Jankovich-Bésán Elemér, ugyanis a központ beadványaiban kétségbe vonja az örökösök létét. Lapunknak elmondta, értetlenül áll a történtek előtt. Ők, az örökösök továbbra is kulturális célra szeretnék felhasználni a kastélyt, művelődési központot működtetnének. Ám nem fektethet be, amíg nem biztosak abban, hogy véglegesen az övék az ingatlan, nem jöhet, hogy felújítsa az épületet és visszaállítsa a kulturális körforgásba.

Hihetetlen, ami Romániában történik, állandóan előkerül valami, s a végleges ítélet mégsem végleges – fakadt ki. Szomorú, mert egy ilyen értékes műemlék egyre csak romlik.

Bevonták az adóhatóságot

Kincses Előd a múlt hét végén jelezte, miután a bukaresti Legfelső Ítélőtábla, mint elfogadhatatlant, elutasította az Árkosi Kulturális Központ ismételten benyújtott perújítási kérelmét, ügyvédi irodájában megjelent az adóhatóság azzal, hogy feljelentették adócsalásért, és ezért rendkívüli adóellenőrzésnek vetik alá. Bekérték a Jankovich-Bésán családdal megkötött valamennyi ügyvédi megbízási szerződését.

Kopacz Attila érdeklődésünkre közölte, magyarázatot kértek az adóhatóságtól „bizonyos ügyvédi honoráriumok kapcsán, amelyek nem felelnek meg az érvényben lévő pénzügyi normáknak”.

A feljelentést kizárólag a bosszúvágy vagy politikai megrendelés magyarázhatja, hiszen a kastély tulajdonjogának semmi köze sincs a jövedelemadó befizetéséhez vagy a nyugták kiállításához, véli Kincses Előd. Az árkosi kastély tulajdonjogát az adóellenőrzés akár elmarasztaló végeredménye sem változtathatja meg, hangsúlyozta.

Honnan fúj a szél?

Ioan Sabău-Pop egy korábbi áthelyezési kérelemben ecsetelte, Kovászna és Hargita megyében közszájon forog: székelyföld (így, kisbetűvel!) nem Románia, s ebből a feltevésből kiindulva ezekben a megyékben a román állam, a román állami hatóságok nem léteznek, így az igazságszolgáltatás sem létezik már.

Hozzáteszi: a térségben puskaporos a hangulat, fennáll a veszély, hogy megismétlődnek a március 20-i marosvásárhelyi események. Azt állítja, hogy a megyei törvényszék volt elnökét és más két bírót Tőkés László kivitt Budapestre eligazításra.

Ebből érthető, milyen viszonyok uralkodnak ott, egy bíró még ha román, akkor is nehéz helyzetben van. A megyei igazságszolgáltatásban hungarista és nemzetellenes pszichózis uralkodik a sokrétű összefonódások miatt, melyek bumerángként hatnak a visszaszolgáltatási perekben – áll Ioan Sabău-Pop fejtegetésében.

Kérdésünkre, hogy egyetért-e ügyvédjük állításaival, Kopacz Attila azt válaszolta: „nem kívánom kommentálni sem a Sabău-Pop, sem a Kincses állításait különböző bírósági folyamodványaikban vagy a pereken, abból az okból kifolyólag, hogy ezek jogi viták, és nekem nincs sem jogi felkészültségem, sem tapasztalatom ezen a téren. Személyes véleményem az, hogy ezeket az ügyeket az igazságszolgáltatásnak kell megoldania a minisztériumi szakértők és az ügyvédek segítségével”.

Kopacz Attilát minden bizonnyal ügyvédje, a Vatra Românească alapító alelnöke, a Hargita, Kovászna és Maros megyei „üldözött” románok fórumának elnöke, a szekuritátéval és a Román Hírszerző Szolgálattal „megfelelő” kapcsolatot ápoló Ioan Sabău-Pop mozgatja – véli Kincses Előd.

Szekeres Attila / Háromszék

6 hozzászólás

  1. Szultán

    Az a helyzet, hogy alapvetoen hibas minden okfejtes a kastely jogi allapota korul. Attol kezdve, hogy az ingatlant annak idejen eroszakos szerzes utjan rabolta a kommunista rezsim, minden okoskodas ervenyet vesziti a visszszolgaltatas aktusan kivul.
    Es az arkosi kulturalis kozpontotot kepviselo szemelyek szegyelhetik a pofajukat. Nem veletlenul irtam kis betukkel a nevet. Ok kene legyenek az elsok akik segitseguket nyujtjak a az ingatlan jogos tulajdonosainak.

    Válasz
  2. Europai.

    Leges legelőször azt kellene tisztázni,hogy volt-e rendszerváltás, vagy nem?
    Másodszor, amit elvettek egy nap alatt, azt nem sikerül visszaadni mindjárt harminc éve.
    Harmadszor, mivel hosszú betegségnek, halál a vége, mondják, most már következik az un. visszaállamosítás.
    Ilyesmi nincs a világ más tájain, bármerre keresgélünk és ezt a kálváriát sokan megjártuk.

    Válasz
    • Sorok-Soros

      Rosszul tudja Europai,mert szerte a vilagon van olyan,hogy az allam valamit privatizal,vagy visszavasarol. Vagy ha az allam erdeke ugy kivanja meg,igenis elallamositja es kifizeti egy bizonyo s ar szerint,ami megvan hatarozva,a piaci erteknek megfeleloen. A Valos helyzetet nem ismerem errol az epuletrol,es csak altalanos velemenyt irtam.

      Válasz
      • Tóducz

        Soros Dzsóé, ha nem ismeri a helyzetet, akkor miért írogat véleményt? Maga keveri az államosítást a visszavásárlással! Érzik a “magas” iskolázottsága (tetőfedő).

        Válasz
      • Nyilas

        Kedves Dzsóka.
        Ön úgy általánosan semmit sem ismer az itteni helyzetről, de ez nem zavarja önt abban, hogy mindenkit kioktasson róla, aki ismeri is

        Válasz
  3. Pál

    Jártam ott és nagyon szép arra fele de ezek annyit ecsetelik az őrdögöt ameddig meg jelen.

    Válasz

Írj egy hozzászólást:

Az email címet nem tesszük közzé.