1919. november 16. - Horthy Miklós bevonult Budapestre

Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre

Száz évvel ezelőtt, 1919. november 16-án vonult be Budapestre a Nemzeti Hadsereg, élén az azt megszervező Horthy Miklós ellentengernaggyal.

A bevonulás pontosan a Károlyi Mihály-féle népköztársaság kikiáltásának évfordulójára esett, két nappal azután történt, hogy a megszálló román hadsereg elhagyta a magyar fővárost. Az alábbiakban a Pesti Hírlap november 18-i lapszámában megjelent A Nemzeti Hadsereg ünnepe című tudósításából idézünk.

„Diadalmenet volt Horthy Miklós fővezérnek s a nemzeti hadseregnek bevonulása Budapestre. (…) Nekünk ez nem katonai parádé volt, hanem nemzeti ünnep, politikai esemény. (…)

Budapest polgárságának lelkesedését növelte még az a lélektani motívum is, hogy ebben a nemzeti hadseregben a rendnek, belső békének, az élet- és vagyonbiztonságnak, a nyugalomnak, a termelő munka megkezdésének biztosítékát látja. (…)

Tüzes fehér lován Horthy Miklós alakja tűnt fel. Tengernagyi formaruhában, összes érdemrendjeivel, kemény üléssel lovagol táncoló paripáján és megáll, amikor az emelvény elé ér. Mögötte Soós tábornok, akit szintén lelkes örömmel köszönt a közönség.

A polgármester föllép az emelvényre, s amikor lecsitul a mámoros éljenriadalom, emelt hangon, nekipirult arccal kezdi üdvözlő beszédét: (…) Íme, itt üdvözölhetlek titeket. Hadd zengené bele hangom mindnyájatok szívét a mi boldogságunk, hogy végre itt vagytok, vérünkből való vér, akik Budapest lakosságának nyugalmát, zavartalan munkálkodását, boldogulását, békés megértését vagytok hivatva biztosítani. (…) Balsorstól megtépázott, ezer bajtól megalázott, fájdalmas sebektől vérző várost találtok itt, mely mártíromi szenvedéseket volt kénytelen elviselni. De a szebb jövőnek a reményét nem adták fel és nem adjuk fel soha! Hiszen él magyar, áll Buda még! És mi hűségesen villogó, bizalommal tekintő fiatal szemeitekből új színekben látjuk kibontakozni Magyarországnak, Budapestnek jövendőjét. (…)

Az üdvözlőbeszédet több ízben megszakította a tömeg lelkes éljenzése és tapsa. A beszéd végén Horthy fővezér tisztelgett, majd érces hangon a következő szavakkal válaszolt: (…) Tetemre hívom itt, a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobbon leolvadt szívünkről a jég és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha a megtévelyedett város visszatér megint hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek és hatványozott erővel segítenek egy nemzeti erényekben tündöklő Budapest felépítésében. (…)

Kendők, zászlók, kezek, csokrok, virágok, kalapok lengenek feléje és feléje árad a tér minden sarkából és minden zugából és minden ablakból az éljen-riadal. Horthy az Alkotmány utca végén leszáll lováról és gyalog lép az Országház-térre. Ahogyan megindul a Parlament felé, a harsonák szakadatlanul fújják a tábornoki jelzést. (…) A zenekar ekkor már a Szózatot játssza. A közönség a szűnni nem akaró éljenzés kíséretében hatalmas erővel énekli a Hazádnak rendületlenül-t. Horthy elérkezik a Parlament elé és felhág az első lépcsőre.”

Szerkesztette: Szekeres Attila / Háromszék

7 hozzászólás

  1. antal m.

    Tisztelt László Ferenc! Nagyon köszönöm, hogy lehetővé tette a Filmarchívumot!
    Most amikor taposom a 8o-dik évemet, alkalmam lett látni a teljes filmet a mi Horthynk történetéből! Felejthetetlen eset!

    Válasz
  2. Várközi

    A románok nagyon készülődtek 1956-ban, Ceausescu is szeretett volna menni, s most is akarnak Budapestre menni, főleg hogy Fegyőrék – Csehék hívják őket.

    Válasz
    • Tóducz

      Donáth kér egy kicsi tótot is erősítésként!

      Válasz
  3. László Ferenc

    Történelmi jelentőségű, 100 éves film!

    Nagy felbontásban elérhető a Horthy Miklós budapesti bevonulását megörökítő film
    A film, amelyet épp 100 évvel ezelőtt, 1919. november 16-án forgattak Budapesten, a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb mozgóképes dokumentuma.

    https://www.youtube.com/watch?v=VFzazf0WHh4
    Csak egyetlen eredeti kópia maradt fenn belőle, az is nagyon rossz állapotú, hiszen a szocializmus idején sok másolat készült róla, hogy ellenpropagandaként használják fel a korszak dokumentumfilmjeiben. Az évtizedek alatt a filmszalag sokat sérült és csonkult, ami jól látható a most közzétett videón is. A nagyszabású politikai rendezvényt dokumentáló felvétel képsorai az évtizedek alatt sokszor felcserélődtek, egyes snittek pedig meg is semmisültek a fokozott igénybevétel miatt. A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívumának történészei a 100 éves jubileum alkalmából kitartó kutatással beazonosították az összes némafilmre vett képsort és rekonstruálták az eredeti sorrendet. A most közzétett változatot audiokommentárral is ellátták, amely segít eligazodni a száz évvel ezelőtti nagyszabású állami ünnepség protokollján és nevesíti a képen szereplő személyeket.

    A filmet a MAFILM elődjének számító zuglói Corvin filmgyár készítette, amelynek a filmszakma 2017-ben ünnepelte centenáriumát. Három közismert játékfilmes rendező készítette a felvételeket öt operatőrrel, akik a fontosabb eseményeket sokszor egymással szemben forgatva, meg is jelennek a felvételeken. A Nemzeti Hadsereg bevonulása Budapestre című filmriportot még 1919 novemberében rendhagyó módon nem is Budapesten mutatták be, hanem Szegeden, a Korzó moziban, utalva erre a Horthy-féle ellenforradalomra és az új rendszer előként megalakult kormányaira.

    A most közzétett filmriport egyben a Filmarchívum 2018 augusztusában útjára indított 100 éves Filmhíradók sorozatának utolsó darabja, amely az Archívum munkatársa, Torma Galina kutatásai alapján hétről-hétre nyomon követte Magyarország 100 évvel ezelőtti sorsának alakulását. A hatalmas munka eredménye nem csak az a nyilvánosan elérhető mozgóképes történelmi tabló, amely Magyarország sorsának alakulását kíséri végig a Monarchiától a proletárdiktatúrán át Horthy Miklós bevonulásáig, hanem izgalmas időutazás és nyomozás is, melynek során olyan történelmi személyekről is előkerültek mozgóképek, akikről eddig nem volt film. A Krúdy Gyuláról, Márai Sándorról és Kertész Mihályról (Michael Curtiz) nemrégiben előkerült felvételeket is hamarosan bemutatja a Magyar Nemzeti Filmarchívum.
    Forrás: Filmarchiv.hu

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves László úr, ezért kapálóznak veszettül az egy tőről fakadó antifák, az az a karácsonyisták: DK-ások, MSZP-ések, Momentumosok, Párbeszédesek, Jobbikosok, 3 fülű kutyapártosok. Félnek, hogy nyilvánosságra kerülnek azok a bizonyítékok, melyek szellemi elődjeik magyarellenes disznóságait leleplezik és közhíré tétetik. Egykor a Szovjetuniót hívták segítségül a magyar hazafiak ellen, most pedig egy újabb uniót és a NATO-t szeretnék felvonultatni a magyar magyarok ellen!

      Válasz
  4. Szodoray Lászlo

    Köszönöm ezt a megemlékezest a kormányzó úrról .Budapest most megint elesett ,illik emlékeztetni az embereket a dicsőséges bevonulasra,a gyötrelmek után amit a Lenin fiúk es a románok okoztak .

    Válasz
  5. antal m.

    Ma is, megható! Aztán következik, a 1oo év!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük