A kézdivásárhelyi rendezvényt néptánccal nyitották meg

Háromszéken több településen, így a megyeszékhelyen, Kézdivásárhelyen és Kovásznán is megemlékeztek az aradi tizenhárom vértanúról. A rendezvényeken többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy ma is létezik a szabadság elnyomása iránti törekvés, csak éppen más formát öltött.

A televízió és az internet manapság a hóhér

Sepsiszentgyörgyön a déli harangszó jelezte a szombati megemlékezés kezdetét. A nem annyira népes, de annál lelkesebb tömeg a Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti téren felállított kopjafáknál gyűlt össze, itt hallgatták az érdeklődők a megnyitóbeszédet, a felszólalókat.

Elsőként Benkő Erika, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője kapott szót, beszéde elején arra emlékeztetve, hogy ezen a napon 13 bátor ember, jó magyar halt meg azért, mert hittek egy jobb világban. Hangsúlyozta: a jelenben nincsenek nyilvános kivégzések, nem állítanak bitófákat, más eszközökkel hatnak az elégedetlenkedőkre. „Ma nem hóhér fejezi le saját kezűleg az embereket, hanem a televíziók élő adásokkal gyilkolják egyesek karakterét, a sajtó, a közösségi média és az internet lett a fegyver, amivel embereket tudnak kivégezni, tönkretenni, elhallgattatni” – vélekedett Benkő Erika. A retorikájában az ártatlanul meghurcolt székelyföldi polgármestereket is említette, akiknek – amint azt hangsúlyozta – egyetlen bűnük az volt, hogy nem távolították el a székely zászlót a polgármesteri hivatalok homlokzatairól. „Semmi új nincs a nap alatt, a világon mindig akad hatalom, amelyik rá akarja kényszeríteni eszméit egy közösségre” – magyarázta, a közösség kitartásának, öntudatának fontosságát ecsetelve.

Utána a Székely Mikó Kollégium diákjainak színvonalas műsora következett, ezt Szabó Lajos római katolikus kanonok áldása, a koszorúk elhelyezése és a himnuszok eléneklése követte.

A szervezők felkérésére a jelenlévők szervezett sorokban vonultak le az Erzsébet parkban felállított ’48-as emlékműhöz, ahol a kegyelet virágainak elhelyezése előtt a Cantus Firmus Vegyeskar műsorára is sor került. Az oroszlános emlékműnél az aradi vértanúkra emlékezett Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is, aki szerint Székelyföldön a március 15-i ünnepség az, amely nagyobb tömegeket mozgat meg, de egyre többen tartják fontosnak azt is, hogy az aradi 13-ra megemlékezzenek.

„Március 15-ét érzik igazán magukénak az itteni emberek, ilyenkor több ezer ember részt vesz a megyeszékhely főterén sorra kerülő rendezvényeken. Az aradi vértanúkra való emlékezés ilyen értelemben kisebb rendezvény, ám azt érzem, hogy évről évre egy picivel többen jönnek el ide is: a 13 vértanú példamutatása mindnyájunkat el kell, hogy gondolkodtasson, elkezdve attól, hogy milyen nemzetiségűek voltak azok az emberek, miként álltak ki közösen egy eszme mellett, illetve áldozták fel ezért az életüket. Nem tudom megdorgálni a fiatalokat a távolmaradás miatt, hiszen a fiatalsággal nagyon sok minden más jár. Az, hogy 16-18 éves fiatalok nem tudnak a vértanúkról (meglepődve érdeklődtek a megemlékezésen, hogy miért gyűltek össze ott az embe­rek – szerk. megj.), az elsősorban nem az ők hibájuk, hanem a tanároké és szülőké” – összegzett lapunknak Antal Árpád.

Kézdivásárhelyen diákok emlékeztek

A céhes városban az előző évek hagyományát folytatva a Nagy Mózes Gimnázium és a Református Kollégium diákjai közös rendezvényen hajtottak fejet az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúk emléke előtt. A város önkormányzata által felkarolt megemlékezést pénteken, a Nagy Mózes Gimnázium udvarán tartották.

A Nagy Mózes Gimnázium diákjai – Rancz Teréz, Nagy-Babos Edit, Tamás Annamária és Nagy-Babos Tamás magyartanárok, valamint Pakó László zenetanár közreműködésével – népzenével, néptánccal és az alkalomhoz illő szavalatokkal készültek.

A Református Kollégium zenekara könnyűzenével és dalokkal fejezték ki tiszteletüket a forradalom mártírjai előtt. Felkészítő tanáraik: Ruszka Sándor lelkész, a zenekar vezetője és Rancz-Gyárfás Zsuzsa magyartanár.

Az előző évekhez hasonlóan az ünnepséget koszorúzással zárták az iskola egykori tanára, az aradi vértanúk gyóntatópapja, Sujánszky Euszták emlékplakettje előtt. A város önkormányzata részéről Bokor Tibor polgármester és Derzsi Gyula alpolgármester helyeztek el koszorút, továbbá Fejér László Ödön szenátor, Szöllősi Tamás, a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet elnöke, az ünnepséget lebonyolító két tanintézet vezetői, a Székely Nemzeti Tanács képviselői, valamint a Történelmi Vitézi Rend tagjai is koszorúztak. Az ünnepség a nemzeti imáink eléneklésével zárult.

Akik megmaradtak a nép emlékezetében

Kovásznán szombaton a helyi RMDSZ szervezésében, a központi református templomkertben hajtottak fejet a 13 aradi vértanú emléke előtt. Kopacz Levente, a kovásznai RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke beszédében arra mutatott rá, hogy az aradi 13 vértanú azok a példaképek, akiket sem a 19. századi önkényuralom, sem a 20. századi diktatúra nem tudott kiirtani a nemzet emlékezetéből.

„Ők és az 1848-as szabadságharc, ami erősíti a magyar nemzeti tudat immunrendszerét. Ők a szabadság példaképei, és mi is csak szabadságot kérünk attól a román államtól, ami nem tartja be a gyulafehérvári kiáltványt. Az 1848-49-es események, valamint az ’56-os forradalom is mind az mutatják, hogy a magyar emberek egy olyan országban akarnak élni, ahol jogilag biztosított a szabadság” – fogalmazott Kopacz Levente.

Balogh Zoltán, kézdi-orbaiszéki református esperes, a rendezvény főszónoka a 127. zsoltárt idézte az egybegyűlteknek: „Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak. Hogyha az Úr nem őrzi a várost, az őr hiába őrködik fölötte. Hiába keltek hajnalban és fáradoztok késő éjjelig: a kemény fáradság kenyerét eszitek. Ám akiket szeret, ő azokat elhalmozza, jóllehet alszanak…” Az esperes arra szólította fel a résztvevőket, hogy mindig merjenek előre nézni a jövőbe. Kiemelte: az aradi 13 és a hozzájuk hasonló hősök azért élnek a nemzet tudatában, mert olyan erényekkel bírnak, amelyek követendők a ma embere számára, és bátor helytállásukkal példát mutattak az utókornak.

A rendezvényen közreműködött a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat, a Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad, a református férfidalárda, valamint a Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ zenekara. A megemlékezés koszorúzással és a himnuszok eléneklésével zárult.

Székely Hírmondó

1 Comment

  1. Tóducz

    Na ná, hisz a konnektorfüggő generációnak kell tudniuk mindent róluk, mi aggmenházasok ismerjük.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.