A bizalmatlanság maradtLassan végéhez közeledik Románia EU-tanácsi elnöksége, amiből még az eseményekre figyelő polgár is csak az ünnepélyesnek szánt, de az elítélt szociáldemokrata politikusok kiemelt helyen való szereplése miatt kínosra sikeredett bukaresti nyitóünnepséget látta, aztán pedig a Klaus Iohannis államfő által szervezett nagyszebeni csúcstalálkozót – amelynek kapcsán a legtöbbet arról beszéltek, hogy Viorica Dăncilă kormányfőt jogosan vagy jogtalanul hagyták ki a meghívottak közül –, most pedig az a legfrissebb hír, hogy a néhány hete magára találó kormányfőnk a gyűlöletbeszéd visszaszorítását nevezte meg a féléves román elnökség kiemelt céljának.

Jobb lett volna, ha ezt mindjárt az elején mondja – hiszen akkor illett volna valamilyen saját programmal előhozakodni –, de nem bánnánk ezt a mulasztást, ha akármilyen kicsiny eredmény mutatkozna ezen a téren. Épp az ellenkezőjét tapasztaljuk: kormányfőnk még saját, már általa vezetett pártjában sem tudta visszafogni a gyeplőt, országos szinten pedig rég nem látott módon feszült és ellenséges a hangulat. Mintha a kilencvenes évek elejének zavarosában úsznánk megint, mindenki gátlás nélkül mondja ki a legcsúfabb gondolatait is, a düh valósággal fortyog az emberekben, és amikor kilövell, sebeket ejt. Nem csupán a magyarellenesség erősödött, az indulatok elszabadulását mutatja a román parlamentben kedden műsorra tűzött bizalmatlansági indítvány körüli cirkusz is, civilizált vitának ugyanis alig nevezhető, ami történt. Sértések, vádak, fenyegetőzések röpködtek oda-vissza, és ez akkor is megdöbbentő, ha tudjuk, hogy az alpári megnyilvánulások hagyományszámba mennek a Dâmboviţa partján.

Vásári komédia az egész, mégpedig a leg­rosszabb minőségű: egy olyan kormányfő dicsekszik megvalósításaival, aki a múlt héten nyilvánosan beismerte, hogy sem miniszteri csapatának összetételébe, sem az állami költségvetésnek az összeállításába nem tudott beleszólni. Egy olyan kormányfő int békére az úzvölgyi temetőfoglalás kapcsán, aki a kisujját sem mozdította, hogy elejét vegye a konfliktusnak. Viorica Dăncilă minden szava hamisan cseng: ha végiggondolta volna tevékenységének ellentmondásait – vannak bőven –, önként le kellett volna mondania. Nem mintha ezzel megoldott volna bármit is: jelenleg sem a koalíciós, sem az ellenzéki pártok nem tudnak egy tisztességes, felkészült miniszterelnök-jelöltet és egy kiegyensúlyozott kormányzási programot felmutatni. Ilyenformán a bizalmatlansági indítvány visszautasításának mindenki örül: az is, aki hatalomban marad, az is, aki értelmes cselekvés helyett a felelőtlen gazdasági intézkedések ketyegő bombáját lesi a választások előtti évben.

Csakhogy az ország nem politikusokból áll, hanem azokból a milliókból, akik ezért a csapnivaló teljesítményért a számlát fizetik, sokszor erejükön felül. És ők egyáltalán nem örülnek annak, hogy nekik csak a bizalmatlanság jut és marad.

Demeter J. Ildikó / Háromszék

3 hozzászólás

  1. antal m.

    A miniszter asszonynak jól jött az egész, mert kedvére tud fecsegni az ellenzékről!

    Válasz
  2. Tóducz

    Mese drága kedves D.J.I, az EP szocialisták alelnöküknek választották Rovana Plumbot ( csak Dobai úrnak romák ólom öregasszony). Há úgy aratnak az EP-ben a romákok előkelő fonkciókat, mintha már július végén lennének! A magyarok még ki se csiráztak. Majd jön Klárika és végleg elintézi Újhelyi Piftikével a Kárpát-medencei magyarokat!

    Válasz
  3. Tóducz

    Drága, kedves és édes Demeter J. Ildikó, ezt az olcsó balkáni vásári komédiát az “elit”, Nyugat-Európa főszínpadán adják elő a romák hóküsz-pókúszósok! Tapsol nekik, és őrjöng értük Mikrontól az isiászos vén tróger és a napon olvadozó Merkelina is! A szekus, a vátrás, Doinea Corneat megfigyelő Ciolosból félisten csináltak az EP-ben! 100 év után is úgy csapnak le a romákok, mint a legyet. Európa nemsokára az övék, megszálltak mindenkit és rengeteg országot.

    Válasz

Hagy egy Válaszot antal m.-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük