A bukás áraÉvente buknak halomra nyolcadikosok és érettségizők, és még mindig ott tartunk, hogy a szégyenteljes teljesítményért senki nem vállal felelősséget.

Mondják, hogy a diákok lógnak az órákról, ha jelen vannak, inkább a telefonjaikat bütykölik, nem tanulnak, a pedagógusok egy része pedig sodródik az árral, nem töri magát, hogy mindez másként legyen.

Az idei érettségi gyalázatos eredményei ellenére mégis­csak sikeresen vizsgázott országosan nyolcvanötezer diák, köztük korábbi végzősök is, de több, mint harmincezren megbuktak, és az ország legkisebb megyéjében is közel ötszázan hasaltak el. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter pedig nyugodtan megállapítja a tényt, hogy nagyjából ugyanolyan gyengék az eredmények, mint tavaly, és egyetlen gondja, hogy nem találja azt a hatezer diákot, aki beiratkozott ugyan az érettségire, de a vizsgákon nem jelent meg.

Nos, lenne néhány ötlet. Semmi nem igazolja, hogy a második, negyedik és hatodik osztályban bevezetett felmérők miatt javulnának a kisdiá­kok tanulási mutatói. A logikai gondolkodásnak, érvelésnek alig marad helye az iskolában, a záróvizsgákon pedig nagy többségben azok érvényesülnek, akik naponta több órát tanulnak otthon is.

A vizsgadömping hosszú távon ártalmas rákfenéjéhez az is hozzátartozik, hogy a számonkérések egy részének nincs tétje. A nyolcadik utáni felmérőn nyugodtan meg lehet bukni, kilencedikben úgyis mindenki számára van hely. Az elméleti iskolák megtelnek jó és közepesen jó tanulókkal, a szakközépiskolákba azok is bejuthatnak, akik nyolc évet végigbukdácsoltak. Még négy évet ellébecolnak valahogy érettségiig, ahol a szóbelin csak meg kell jelenni, nem számít, hogy félanalfabéta az illető, mehet az írásbelire, ott majd egyes-kettesekkel rontja a megyei és országos átlagot. Mi értelme van megtölteni jól felszerelt iskolákat olyan tanulókkal, akik általános műveltség terén nem kívánnak előbbre lépni, de a szakma elsajátítása iránt sem érdeklődnek túlságosan? Talán változna a helyzet, ha a felmérő helyett visszavezetnék a felvételit, a beiskolázási számokat pedig észszerűbben terveznék meg.

A bukássorozat okait tehát nemcsak a tanulók és pedagógusok háza táján kell keresni, hanem elsősorban a döntéshozók asztalán, akik tollvonással módosítanak jogszabályokat, de a lényeget kerülik. Jelenleg évente több tízezren morzsolódnak le már az általános iskola végén, esnek ki a rostán középiskolában, és százezrek érik el úgy a tizennyolc-tizenkilencedik életévüket, hogy nemcsak felkészületlenek, de céltalanok is. Ha gyökerestül nem változtatnak a jelenlegi rendszeren, módszertanokon és oktatási tartalmakon, akkor megfizethetetlenül nagy ára lesz a bukásnak hosszú távon is.

Fekete Réka / Háromszék

6 hozzászólás

  1. antal m.

    Joe ! Ön,- 15 éve vette észre, hogy létezik világnyelv is, és egy más világ is!
    De, nem az első úttörő Ön, e téren! Másról van szó, – fenn, amit úgy hívnak, hogy kisebbségi diszkrimináció!? Különben Ön mindig, a sajátosságaira állapít-alapoz!
    Perpetumobil-ja- beragadt!

    Válasz
  2. antal m.

    Csak valamit fognak mozdítani a tanügyben! Mérlegre kell tenni egyenlően a gyerekek munkáját!
    Ha idegen nyelveket tanítanak az iskolákban, egyaránt tanuljon mindenki nyelveket, –nemzeti hová tartozástól függetlenül!!! Európai nyelvekből a leghasználtabbakat, kiegyensúlyozás véget! KI KELL KÜSZÖBÖLNI AZ EGYENLŐTLENSÉGEKET A DIÁKOK MUNKÁJÁBAN!

    Válasz
    • Joe

      antal.m,mar ezelott tizenot evvel irtam,hogy az angolt egy masodik anyanyalvnek kellene tanitani,es akkor mindenki megerthetne egymast,de ugyancsak lehurrogtak a Szakertok.

      Válasz
      • Tóducz

        Önnek könnyű, mert nincs első anyanyelve se!

        Válasz
  3. antal m.

    Kényszer helyzeteket kellene fel számolni a nyelvi síkon. Méltányos-igazságos az lenne, hogy minden diák tanuljon egyformán idegen nyelveket! Azaz a nemzetek kölcsönösen tanulják meg, – egymás nyelvét! /kötelezettség nélkül/ A KÉNYSZEREK HOSSZÚ TÁVON, SEHOVÁ NEM VEZETNEK!

    Válasz
  4. Joe

    Kedves Reka,mar milyen arra gondolt,mert mar tobbszaz eve az iskolaztatas,nem a legfontosabb igennagyszamu szulo szamara sem. Akkor? Hanyszor irtak mar le itt ezen az oldalon is,hogy minek tanuljanak,mert erettsegivel is csak mosogatni,meg szallodaban dolgozni veszik fel nyugaton? Persze a tananyag sem tukrozi a mai vilag kovetelmenyet,aztan ne is beszeljunk idegen nyel elsajatitasarol,hiszen ha mas nyelvet ismer,akkor elhagyja az anyanyelvet. Igaz mit is tudok en??? Majd a mindentudo szakertok????!!!!! megmagyarazzak,es semmi sem fog valtozni,mert nincs igeny ra.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük