A csángók története (Első rész)

Hétfalusi csángó tánc 1918. Adler Lipót képeslapja.

Kik is a csángók?

A Kárpát-medencében a lakosság zömét jelentő magyarságban élő több, magyarul beszélő, magukat magyarnak tartó, de mégis sok szempontból eltérő népcsoport, „nyelvjárás” (pl. székely, palóc, jász, kun, csángó) eredete, származása, története régóta foglalkoztatja a szakembereket.

Ezek egy részét a történelmi kutatások, krónikák alapján viszonylag pontosan meg lehet határozni, ilyenek pl. a kunok, akik az eltelt évszázadok alatt beintegrálódtak a többségi magyarságba. A palócok, a székelyek, a jászok és a csángók eredete viszont homályos, hasonlóan a honfoglaláskori magyarokéhoz, és ezért számos teóriát állítottak fel a szakemberek. Persze nemcsak a szakembereket érdekli a népek múltja, hanem mindannyiunkat is, akik mindennapi életünk sodrában is szeretnénk tudni, valójában kik is vagyunk, honnan is származunk.

Ebben a tanulmányban a csángók eredetét és történetét boncolgatjuk, annak a jelenleg főleg Romániában élő népcsoportnak, vagy népcsoportoknak az eredetét és történetét, akik magyarnak, magyar származásúnak tartják magukat, sajátos magyar „tájszólással”, népművészettel, hagyományokkal rendelkeznek, és többnyire a Kárpátok környékén, vagy azon kívül élik kisebb nagyobb csoportokban a szórványban élő népek nem könnyű mindennapjait.

Csángó népcsoportok

Alapvetően három csángó népcsoportot szokás kiemelni: a moldvai, a gyimesi, és a barcasági csángókat, ezenkívül megemlítenek még egyéb csángó eredetű vagy kapcsolatú csoportokat (teljesség igénye nélkül): Csöbörcsök, Hotin, Mugyiló, Budzsák, Kisjenő (Chișinău) környéki, ill. Bolgár csángókat és Bukovinai székelyeket (csángókat). A csángók, a különböző csángó népcsoportok elterjedését, a különböző történelmi időkben a mozgásait, megjelenéseit számos írás, tanulmány tárgyalja, de mindegyik a Honfoglalás utáni korszakot vizsgálja, – pedig a magyarság története, a kárpát-medencei története is, benne a csángók története is messze a korábbi időkbe nyúlik vissza.

A csángó név, és eredete

Vannak elméletek, amelyek szerint pl. a moldvai csángók magját feltehetően a honfoglaláskor, vagy magyar csoportok korábbi beköltözésekor a Kárpát-medencén kívül maradt magyarok alkották. Több, eredetükkel foglalkozó munka a csángókat a szó hangzása alapján két változatban magyarázza:

  • A székelyek és maguk a csángók a csángó szót az elcsángál, azaz „elkószál, elcsavarog” értelemmel magyarázzák, hiszen a székely nyelvjárásokban az elcsángál és a csángál szó „kószál, elkóborol” jelentése is használatos.
  • a csángat (csenget) szóból, azaz a csángók azok, akik a csengőt, kolompot viselő teheneik után elkóboroltak (például ezt tartja a pusztinaiak népi etimologizálása is).

Vannak olyan elméletek is, hogy a csángók kun eredetűek (a kun hosszú ideig gyűjtőfogalom volt a keleti népekre), majd miután tisztázódni kezd a terminológiai különbség a kunok, besenyők, kangarok, stb. között, kikristályosodnak azon elméletek, miszerint a csángó szó eredetileg is népnevet jelölt, méghozzá pl. a nyolc besenyő törzs három kangar (csangar) népét.

Ezekben az elméletekben minden bizonnyal sok igazság van, de a későbbiekben látni fogjuk, hogy ennek a sok vihart látott népcsoportnak a fentebb vázolt elméletektől eltérően teljesen más az eredete, és az elcsángál, csángat, stb. szavak pedig az ősi chaga-chágaó-csángó nép nevéből is eredhetnek!

Mert bizony a csángók (ős)története a jelenleg ismert elméletekkel és tudásunkkal szemben a messzi évezredekig nyúlik vissza. Ennek feltárása, megismerése érdekében viszont ki kell nyitnunk egy különleges időkaput, és át kell sétálnunk egy csodálatos ősi világba: oda, ahol sok minden teljesen más, mint ahogyan eddig tudtuk, ismertük. És ne foglalkozzunk azzal, hogy amikor teljesen ismeretlen népekkel, nevekkel, vagy elgondolkoztató történésekkel, összefüggő népmozgásokkal, vagy eddig nem ismert hatalmas földmozgásokkal, változásokkal találkozunk ott – hogyan, miért nem szerepeltek, nem jelennek meg ezek a történelem ismert lapjain – hanem fogadjuk el utazásunk során létezésüket, létezhetőségüket. Idő-utazásunkban álljunk meg kb. 22 és fél ezer évvel ezelőtt a Kárpát-medencében és röviden, vázlatosan számoljunk be az ott és akkor, majd a később tapasztaltakról. Az időszalagon való távolságoknak megfelelő évszámok használatának egyszerűsítése érdekében pedig vezessük be időutazásunk kezdetétől: a napjainktól számított, a ma előtt, vagyis az m.e. időszámítási rendszert [1].

Helyezzék hát magukat kényelembe és olvasva legyenek útitársaink, kövessék a történéseket…..

[1] Nagyon fontos! Az itt alkalmazott „napjainktól számított”: m.e. időmeghatározás (ma előtti) – szemben az általánosan használt i.e., vagy Kr.e., Kr.u. időmeghatározásokkal – azt jelenti, hogy egy esemény hány évvel régebben történt napjainkhoz viszonyítva, s ezzel megkönnyíti, leegyszerűsíti a régi, vagy nagyon régi eseményeknek az időszalagra helyezését. Ezzel az időmeghatározási módszerrel elkerülhetők, vagy csak néhány évre csökkenthetők a rendkívül tág időintervallumban (a hosszú időszalagon) a különböző időszámítások, időpont meghatározások okozta bizonytalanságok és torzulások is (a régi időkben egyáltalán nem volt, nem lehetett egységes időszámítás, de gondolhatunk pl. az H. Illig féle „kitalált középkorra”, a kb. 300 évre is).

Karsa Botond és Dr. Bencze Mihály

folytatjuk

14 hozzászólás

  1. Gábor

    Valahol azt olvastam, hogy a csángók és a székelyek A tágabb Erdély õslakosai, akik SOHA nem hagyták el ezt a területet! Õk e terület legõsibb lakói, akik a Magyarság õseinek a leszármazottai!! Ugyanazt a nyelvet beszélik (nyelvjárásban), mint a magyarok!!

    chaga-chágaó-csángó nép nevéből ered a nevük. Chaga-daka-dák õsi népünk leszármazottai, akik mindég itt éltek. A szkíta-hun folytonosság részei. Nagyon büszkék kellene, hogy legyenek a csángók és a székelyek is az õsiségükre és arra, hogy a magyarság õseinek a leszármazottai!!

    Érdekes, hogy van Csángóföld és Székelyföld. Ez is egy kapocs a két õsi nép között! Más terület neve más: Biharország, Erdély ország,..

    Válasz
  2. Varga Kálmán

    Semmi okoskodás ! Megkérdezte őket valaki ? A csángók , elcsámborgott székelyek ! Ennyi ! Nem kell ezt ragozni, új történelmet írni !!!!

    Válasz
  3. Tóducz

    Há mondok ehhez is egy “szépet”. A hírhedt f@szbuk nem engedte, hogy a Szeretünk Csángók jótékonysági gálaműsor szervezői fizetett hirdetésben népszerűsítsék az eseményt a Bánffy György Kulturális Szalon szervezésben. Asta DA!

    Válasz
  4. Doniga Lenke

    Ilyen folytatás NEM kell!

    A csángáló szót a csángó népnévvel kapcsolatban találták ki tehetetlen nyelvészeink, mivel a csángó szóhoz „l” igeképzőt ragasztottak. A csángál, csángálni szó soha nem létezett a magyar nyelvben.
    Forrás: Csangu rejtélyek (A csángók nevének eredete) Írta: Péterfai János István 2018. Július 30., Hétfő
    http://magyarmegmaradasert.hu/erdekkorok/legendak-rejtelyek/item/5017-z

    Tehát tessél befejezni a csángózást, mint négerezést, amíg a csángók közöl valaki a Diszkrimináció ellenes törvényszékhez nem fordul.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Lenke, nagyon Önbe szállt az önérzet, de korábban kellett volna kezdeni a háborgást, s nem itt, hanem Petru Gherghelnél Jászvárosban!

      Válasz
    • Dr ANDRAS VARGA

      Igaza van kedves Lenke! Még a szabadságharc leverése után négy évvel Arany János sem csángólozott.

      “Egy ugrás a Kalvária
      És kilenc a Királyhágó;
      Hallja körme csattogását
      A vad székely és a csángó”

      Válasz
    • Mikulás

      Keresztényi erény, ha gyorsak vagyunk meghallgatni másokat, de lassúak vagyunk a beszédre, különösen ha a másokat bíráló beszédre vagyunk lassúak.

      Ezen keresztényi erény gyakorlására biztatom kedves Doniga Lenkét, hiszen a cikket végig olvasva kiderül, a cikk szerzői sem a csángál igéből vezetik le a csángó szót, hanem ellenkezőleg, a csángó népnévből eredeztetik az elcsángál, csángat igéket.

      Hosszabb lélegzetű, tudományos igénnyel megírt cikkek esetében illik felsorolni a különböző, egymással versengő elméleteket, mielőtt valamelyik elmélet mellett lándzsát törnénk és a többi elméletet elvetnénk. A cikk szerzői pontosan ezt teszik, elöljáróban felsorolják a különböző elméleteket amelyek jelenleg forgalomban vannak a csángó nép eredetére vonatkozóan, de azután viszont kijelentik, hogy ők konkrétan melyik elméletet hiszik el a választék közül, a cikk ezután megjelenő folytatásos részeiben pedig minden bizonnyal részletesen megindokolják majd, hogy miért helyezkedtek erre az álláspontra.

      Tehát, szerintem, hadd jöjjenek ennek a négyrészes cikk első részének a folytatásai, legyünk türelemmel, olvassuk végig a cikkírók érvelését, és csak azután dobáljuk meg őket rothadt paradicsommal, záptojással, ha esetleg a mondanivalójuk bővebb kifejtése után úgy tűnne, hogy badarságokat vagy ne adj Isten rosszindulatú propagandát írtak. Jelenleg túl korai lenne ilyen vádakat előhozni, remélhetőleg ilyenről nem is lesz szó.

      Itt van még egy vicc arról, hogy néha miért kellene végig hallgatnunk a másikat, mielőtt véleményt mondunk. Jancsi és Mariska beszélgetnek, Mariska így szól:
      -Te Jancsi, te szereted a macskámat?
      Jancsi: -Igen, szeretem.
      Mariska: -Nagyszerű, mert ha nem szeretnéd, nem jönnék hozzád feleségül.
      Jancsi: -Ó, ne aggódj, drágám, olasz recept szerint főztem pörköltet a dögből, egészen ehetőre sikerült. Kérsz te is egy tányérral belőle?

      Válasz
      • Tókos Levente

        Kedves Mikulás, honnan veszi, hogy négy rész lesz? 🙂 T.L.

        Válasz
        • Mikulás

          Kedves T.L., hát onnan veszem, hogy négy rész lesz, mivel hogy pontosan négy hozzászólás volt a cikk alatt, amikor én azt elolvastam. Meg aztán, talán még onnan is veszem, hogy négy kupica pálinkát ittam az imént, vacsora előtti étvágygerjesztőnek. Most pedig egy helyett is négyet látok, olyan éhes vagyok, ezért írok badarságokat. Elmegyek hát, gyakorolom én is a keresztényi erényt, legalábbis így vacsora előtt nem írok már több badarságot. De köszönöm, hogy észrevette a hibámat, Tókos Úr! 🙂

          Válasz
        • Dobai

          Nem lesz négy rész, de Miki bátyámnak a hozzászólásaiból
          lesz egy trilógia és egy kisregény.

          Válasz
          • Mikulás

            Három a magyar igazság, s negyedik a ráadás!

    • dONIGA LENKE

      Közben megjelent a 2-dik, 3-dik rész is de mig a kijentéseknél nincs megadva a forrás, ahonnan vették, szerintem “hasból” van és mint csángó történelem elfogathatatlan.
      Tovább szóról szóra idézek egy más forrásból és az alábbi sorokat elfogadom.
      A…„gyepűség mindenkor sűrű védelmi elemekből kialakított belső vonalának az adott történelmi helyzet megkívánta, megkövetelte időnkinti (három vagy négy szakaszos) keletre tolásával, kényszerűségből, ez a „csángó” (határ-, várkerülő, határőr?) népesség is természetesen keletebbre eső területsávokban „ütötte föl tanyáját”. Szerintem így kerültek az északi csángók ősei a 12. század közepe táján az Északkeleti-Mezőség tájairól, a déli csángókéi pedig a tulajdonképpeni Belső-Erdélyi-medence keleti sávjából, a későbbi, középkori Udvarhelyszék tájegységeiből, az Olt-völgye felsőbb medencéibe, ideiglenesen, az ott valamivel később létesített, de mindenképpen ugyanabba a várbokorba tartozott erősségek vigyázására, majd tovább, még keletebbre, a Keleti-Kárpátokat a 12. század közepén–második felében központi rendeletre átlépve, Moldvába, a Szeret folyó mentére. [Szerintem ez a folyamat (is) magyarázza az északi s déli csángók határozottan kimutatható nyelvi különbözését.]
      …. A keleti-Kárpátok meg a Szeret mentén leljük a csángókat, míg Havaselve északi részein a mai Prahova megyét előzte az 1845-ben fölszámolt hajdani Săcuieni (Székely) megye.
      Az ismert történelmi viszontagságok (az 1241–1242. évi mongol hadjárat, az ezt követő, Moldvát a 14. század közepe tájáig birtokló Aranyhorda uralma) miatt megszűnt a csángók korábbi szerepe, elenyésztek alig valamivel előbb kapott és néha-néha megszakadt, majd ismét megújult feladataik, de egykori egyáltalán le nem becsülhető „foglalkozásukra” utaló nevük nehéz évszázadokon át mind a mai napig fönnmaradt – a néppel és ősi nyelvével, szokásaival stb. együtt.
      A csángó szó értelmezése tekintetében pedig magyarázatom, legalábbis szerintem, elfogadható. Egyáltalán nem ingatagabb a szótári meghatározásoknál.
      Határőrség mindenkori feladata a határ állandó ellenőrzése. A felügyelet, kémelés ~ kémlelés, kerülés, fürkészés akkortájt elsősorban lovasportyázásokkal volt megoldható. A honvédelem feladatával megbízottak a 11–12. században kis településekben laktak. Szállásaik a védelmi övezetnek megfelelőn vagy határvárak közelében sorakoztak.
      A határvédők kis csoportjai ütemesen váltogathatták egymást, menetelhettek szállásaikról az erősségekbe és vissza. A jó körültekintést biztosító tetőkre emelt várak előterét állandóan kémlelték, kerülték. Ez a mozgás már tekinthető (nem mai értelemben vett!) „keringésnek”. Azaz szabályosan „kerengtek” vagyis „csángáltak”. Ezeknek a határvédőknek a neve tehát már lehetett (?) csáng(ál)ó. Talán éppen e „kerengő, kerülő” mozgásukról nyerték csáng(ál)ó elnevezésüket. E jelző utóbb az egész, őket tagjai közé számláló, népi tekintetben eléggé tarka közösség összefoglaló nevévé vált. Még e szó „foglalkozásnévvé” emelkedését sem tartom lehetetlennek. Sőt… Ezzel a megközelítés-kísérlettel (talán) inkább megvilágítható a csángó szó bárminémű gúnyoros tartalmat nélkülöző egykori valós (?) értelme.
      Sőt… A szótári régi magyar csáng ’[…], kereng’ jelentése nemcsak hogy megengedi a ’kerülő’ értelmezést, hanem utal is erre a lehetőségre! Vagyis igazolja elképzelésemet – ha okfejtésem helytálló –, de a szótári szófejtésnek ellent semmiképpen nem mond. Ennek értelmében viszont helytálló ugyan a szótári vélekedés, csakhogy nem a csángó szó melléknévi 2., hanem éppen az 1. ’ide s tova kereng’ értelmezése a helyes.”
      Forrás:FE R E N C Z I GÉ Z A – A moldvai (ősibb) csángókról , Benda Kálmán emlékének, A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2006 35–49 http://csikimuzeum.ro/docs/2006_Muzeum_Evkonyv.pdf

      Válasz
      • Dobai

        Drága Lenke, most engem is annyira zavarba tetszett hozni,
        hogy azt se tudom mit csájak?
        Én es elcsángáltam, akkor most minek valljam magam?
        Csángónak vagy keringezőnek?
        Kezitcsokolom.

        Válasz
        • Tóducz

          Elfújta a szélnek Margaret Mitchelltől.

          Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük